A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.05.07-reggelén
Európában először Budapesten, május 18-20-án rendezik meg az amerikai konzervatív politikai akciókonferenciát – közölte az Alapjogokért Központ igazgatója.
Tizenegy településen tartanak időközi önkormányzati polgármester- és képviselő- választást vasárnap.
Izraeli tisztviselők szerint Joe Biden amerikai elnök várhatóan június utolsó két hetében látogat Izraelbe.
Az Európai Unió további 200 millió eurót szán az Ukrajnán belül menekülő emberek támogatására – jelentette be Ursula von der Leyen.
Belföldi hírek:
Európában először Budapesten, május 18-20-án rendezik meg
a Conservative Political Action Conference-t (CPAC, konzervatív politikai akciókonferencia) – közölte az Alapjogokért Központ igazgatója. Szánthó Miklós elmondta, az Alapjogokért Központ az Amerikai Konzervatív Unióval közösen rendezi meg Európában először az eseményt, amelynek fő szónokául Orbán Viktor miniszterelnököt kérték fel. A rendezvény mottója és központi tematikája az Isten, haza, család hármas egysége – közölte. Szánthó Miklós azt mondta, az ukrajnai háború tragédiája mellett sem felejthetjük el, hogy befolyásoljuk, alakítsuk, milyen értékrend mentén épül ki az új világrend. Azt látni, hogy a neomarxista liberálisok azok, akik még egy ilyen helyzetben is, „mindenféle jogállamisági eljárással” gőzerővel folytatják ideológiai és érzelmi hadjáratukat – fogalmazott. Ebből fakad, hogy a konzervatívoknak, a jobboldalnak továbbra is meg kell védeniük az Isten, haza, család hármas egységét, a nyugati civilizáció zsidó-keresztény alapjait, amelyek „heves és nem lanyhuló támadások alatt vannak”, valamint a nemzeti identitást és az állami szuverenitást a különböző föderalisztikus, birodalmi törekvésekkel szemben – hangsúlyozta az igazgató. Kiemelte, „továbbra is meg kell védeni gyermekeinket és családjainkat az egyre hevesebben (…) támadó genderideológiával szemben”.
Tizenegy településen tartanak időközi önkormányzati polgármester- és képviselő- választást vasárnap. Azokat a korábban már kitűzött időközi választásokat rendezik most meg, amelyeket a koronavírus-járvány miatt 2020. november 4-én hatályba lépett veszélyhelyzet miatt már nem tudtak megrendezni. A Csongrád-Csanád megyei Csanádpalotán, a Komárom-Esztergom megyei Pilismaróton, a Győr-Moson-Sopron megyei Agyagosszergényben, A Fejér megyei Etyeken egyaránt polgármestert és
önkormányzati képviselőket is választanak. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tállyán és Vizsolyban, a Zala megyei Zalaszabarban, a Veszprém megyei Balatonudvariban és Kertán, a Baranya megyei Illocskán és Bürüs községben szintén polgármestert választanak vasárnap, mert a települések korábbi vezetői ugyancsak elhagyták posztjukat.
A Budapesti Közlekedési Zrt. (BKV) idei, 26 milliárdos veszteséget tartalmazó üzleti terve már nem „feltételez” az M3-as metrók klimatizáláshoz kapcsolódó hitellehívást – írta a Népszava. A lap a többi között felidézi, hogy Karácsony Gergely főpolgármester még jelöltként tett ígéretet a kocsik utólagos klimatizálására. Csakhogy kiderült, ehhez az orosz gyártó, a Metrovagonmas hozzájárulására lenne szükség, máskülönben elvész a garancia. Ennek jelentősége mostanra jelentősen csökkent, mivel a szerelvényekre adott az általános jótállás már lejárt, a szállítói szerződésnek ma már csak a kocsiszekrényekre vonatkozó garanciális része él. Az orosz–ukrán háború miatt azonban ezeket a garanciális munkákat is felfüggesztette a gyártó, és aligha folytatják a teljesítést, ha a BKV lehívja az összes bankgaranciát – jegyzik
meg. Márpedig a főváros közlekedési cége megkezdte ezek lehívását. Bolla Tibor március végi tájékoztatóján nem tagadta, hogy a teljes összeg lehívása sem fedezné a korábban jelzett garanciális hibák javításának költségét. A Népszava emlékeztet, hogy a BKV tavaly májusban feltételes közbeszerzési tendert írt ki, amelyre három ajánlat érkezett. Az egyiket érvénytelenítették, de szerződést végül egyikkel sem kötöttek a cég nehéz pénzügyi helyzetére tekintettel.
Külföldi hírek:
Izraeli tisztviselők szerint Joe Biden amerikai elnök várhatóan június utolsó két hetében látogat Izraelbe. A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója izraeli kollégájával, Ejál Hulatával tárgyalt annak lehetőségéről, hogy találkozót hívjanak össze az amerikai elnök, Naftali Bennett miniszterelnök és az arab vezetők részvételével Izraelben vagy a térség valamelyik országában. A Biden elnök által vezetett regionális vezetői találkozó, ha sor kerül rá, az amerikai vezetői szerepet és a Közel-Kelet iránti elkötelezettséget szimbolizálná egy olyan időszakban, amikor sok országban az az érzés, hogy az Egyesült Államok fokozatosan kivonul a
térségből. Biden elnök április 24-i telefonbeszélgetése során Bennett miniszterelnökkel elfogadta a meghívást a következő hónapokban esedékes izraeli látogatásra, jelentette be hivatalosan a Fehér Ház. Egy vezető izraeli tisztviselő szerint Ejál Hulata nemzetbiztonsági tanácsadó a telefonhívás másnapján találkozott amerikai kollégájával, Jake Sullivan-nel a Fehér Házban, és megbeszélte vele a tervezett látogatás részleteit.
Az izraeli kormány felszólította a kommunikációs cégeket, hogy
fokozzák kiberbiztonsági erőfeszítéseiket a hackertámadási kísérletek számának növekedése miatt. Jelenleg új szabályozások bevezetése van folyamatban,
amelyekben kötelező és egységes szabványoknak kell majd megfelelniük – közölte a hírközlési minisztérium és az izraeli Nemzeti Kiberügyi Igazgatóság. Az új szabályok értelmében a cégeknek terveket kell kidolgozniuk a kommunikációs hálózatok védelmére, amelyekhez a megfigyelési és ellenőrzési mechanizmusok kombinációját kell alkalmazniuk, hogy a kibervédelemről naprakész képet lehessen alkotni, miközben a magánélet védelme is biztosított. „Megpróbáljuk a megfelelő szabványt a kommunikációs vállalatokra helyezni, hogy megvédjük Izraelt, és egyfajta „Vaskupolát” hozzunk létre a kiberbiztonsági támadásokkal szemben. Évente több ezer kibertámadástól szenvedünk” – mondta Yoaz Hendel kommunikációs miniszter egy sajtótájékoztatón.
Az Európai Unió további 200 millió eurót szán az Ukrajnán belül menekülő emberek támogatására – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke csütörtökön Varsóban, az ott rendezett nemzetközi donor-konferencián, amely résztvevői összesen 6,1 milliárd eurónak megfelelő összeg továbbítására kötelezték el magukat. A Mateusz Morawiecki lengyel és Magdalena Andersson svéd kormányfő kezdeményezésére szervezett, Ukrajna humanitárius támogatását célzó adományozói konferencián az EB-elnök megerősítette: az EU egyebek mellett a Moszkvával szembeni gazdasági szankciókkal segíti Ukrajnát. Úgy látta: a szerdán általa bejelentett hatodik szankciócsomag „nagyon mélyen felszántja Oroszország gazdaságát”. A háború kezdete óta az Európai Unió 4 milliárd eurót szánt Ukrajna támogatására, ezen belül az Európába menekültek érdekében 3,5 milliárd eurót mozgósított, az Ukrajnán belül áttelepülők megsegítésére pedig eddig 1,8 milliárd euró továbbítására kötelezte el magát – idézte fel von der Leyen. Bejelentette: a varsói donor-konferencia keretében az EU újabb, 200 millió eurót érő támogatást ajánl fel az ukrajnai belső menekültek megsegítésére.
Törvényjavaslatot terjesztett elő a washingtoni szenátusban
Josh Hawley republikánus politikus, aki a javaslattal megszüntetné azt az álhírellenes testületet, amelyet a kormány áprilisban hívott életre, s amely a jobboldali politikusok szerint alkotmányellenes és valójában a véleménynyilvánítás szabadságát akarja korlátozni – jelentette a The Western Journal című amerikai konzervatív híroldal. A belbiztonsági minisztérium április végén jelentette be, hogy Dezinformáció elleni Kormányzati Bizottság néven külön testületet állít fel a dezinformáció, az álhírek elleni küzdelemre, a vezetője pedig Nina Jankowicz lesz, aki egy washingtoni kutatóintézet álhírekkel foglalkozó szakértője. Hawley javaslata az egész testületet megszüntetné, a törvény megtiltaná, hogy a minisztérium egyáltalán felállítson ilyen testületet, Jankowicz posztját pedig értelemszerűen megszüntetné. „Ez a dezinformáció elleni testület alkotmányellenes, és azonnal fel kell oszlatni” – mondta a konzervatív politikus.
Négy asztronauta indult vissza a Földre csütörtök kora reggel a Nemzetközi Űrállomásról (ISS) a SpaceX amerikai űrkutatási vállalat Crew Dragon űrhajójával. A
három amerikai és egy német asztronauta útja körülbelül 23 órát vett igénybe.
Az Endurance nevű űrhajó péntek hajnalban landolt a tengeren Florida közelében. Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) élőben közvetítette az indulást. Az űrhajóval az Európai Űrügynökségnél (ESA) dolgozó, 52 éves Matthias Maurer, valamint a 44 éves Raja Charit, a 34 éves Kayla Barron és a 61 éves Thomas Marshburn távozott. Mindannyian tavaly november 11-én érkeztek a Nemzetközi Űrállomásra hat hónapos misszióra. Az őket váltó űrhajósok – Kjell Lindgren, Bob Hines, Jessica Watkins és Samantha Cristoforetti – egy héttel korábban érkeztek meg az ISS-re. Az űrállomáson tartózkodik még három orosz kozmonauta, akik hosszú távú misszió keretében dolgoznak a világűrben. A távozó Marshburn egyiküknek, Oleg Artemjevnek adta át a parancsnokságot – tudatta a NASA.
Gazdasági hír:
Továbbra is erős a lakásépítési kedv az első negyedévben kiadott építési engedélyek alapján elemzők szerint, akik hozzátették, a családok lakások iránti keresletének biztosításához szükség van a jelenlegi otthonteremtési támogatások fenntartására. Miközben 2022 első negyedévében 4528 új lakás épült, 26 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 8001 volt, 15 százalékkal több, mint 2021 azonos időszakában – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön.
Időjárás:
Ma még döntően erősen felhős marad az ég, újabb szórványos esőkkel, záporokkal, néhol zivatarral. Kissé csökken a hőmérséklet.
Este elkezd kitisztulni az ég.
A hőmérséklet jellemzően 12 – 23 fok körül alakul.


















