Ez pedig maga a környezetrombolás
Jakab István, az országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke a Heti TV Pirkadat című műsorában beszélt az EU agrár- és környezetvédelmi stratégiájáról, a hazai vízgazdálkodásról.
A politikus beszélt az EU agrárpolitikájáról, amely a véleménye szerint nem segíti a magyarországi vízgazdálkodást, sőt inkább ellene hat, mivel nem veszik figyelembe, hogy a klímaváltozás okán milyen új kockázatok merülnek fel. Pedig a megoldás nem olyan bonyolult, a precíziós gazdálkodás minden elemét meg kellene valósítani, mellette viszont szükség van vízre is. Ám pont a klímaváltozás miatt a hegyekből az olvadáskor egyre több víz zúdul le, ez szélesíti a folyómedreket, azaz csökken a vízszínt, így egyre kevesebb víz jut a növények számára. Hozzátette azt is, ha a mezőgazdaságban mindezek mellett csökken a műtrágya és a növény védőszerek felhasználása, az komoly veszélyt jelent. Arról nem beszélve, emelte ki Jakab István, hogy a világban az esőerdők irtása nyomán keletkezett talajon termelt szóját hozzák be Európába. Ez pedig maga a környezetrombolás.
A Magosz elnöke szerint, bár az Európai Unióban a környezet védelméről folyamatosan beszélnek, vannak olyan vezetők, akik nem rendelkeznek megfelelő tárgyi tudással. Tudniuk kellene pedig, a környezet védelme, az agrárgazdaság, az egy szakma. Felhívta a figyelmet arra is a politikus, hogy a közös uniós agrárpolitika megalkotásakor semmilyen hatástanulmány nem készült.
Visszatérve a vízgazdálkodásra, Jakab István elmondta, a hegyekből lezúduló vizet víztározókban kellene felfogni, például Szabolcsban már megindult egy vízgyűjtő-rendszer tervezése. A folyókhoz pedig duzzasztók kellenek, még akkor is, ha ez egyes környezetvédő csoportoknak nagyon nem tetszik, jelentette ki Jakab István. Pedig, tette hozzá, ezzel a módszerrel lehetne a vizet a talajban megtartani, megakadályozva az erdők pusztulását. A cél az, hogy Magyarország öntözőrendszerét és vízgazdálkodását is kialakítsuk.
Jakab István megemlítette, hogy a ma kezdődő kihelyezett frakcióülésen biztosan szóba kerül az agrárium is, hiszen Magyarország nemcsak önellátásra képes, hanem jelentős exportra is. Ehhez azonban fejlesztésekre van szükség, a felsőoktatástól kezdve a vidékfejlesztésig. Két évre tervezhetően 1500 milliárd forint áll rendelkezésre – erre a célra. Ugyanakkor az is igaz, jegyezte meg, hogy az ország tavalyi jelentős gazdasági növekedéséhez, ami 7,1 százalék volt, a mezőgazdaság nem tudott hozzátenni, elsősorban az aszály miatt. Ezért van szükség a korszerű vízgazdálkodásra. A politikus hozzátette azt is, még nem lehet tudni, hogy a Fidesz és a Magosz közti megállapodás hány képviselői helyet jelent, de az biztos, a kormánypártban senki nem tisztségre, hanem feladatra vállalkozik. Saját maga munkáját tekintve is azt mondta a képviselő, hogy 2010 óta, mióta a parlament alelnöke, folyamatosan a magyar agrárgazdaság fejlődését kívánta segíteni.
Az oroszokkal szembeni gazdasági szankcióval kapcsolatban Jakab István elmondta, az orosz gazdaszövetség vezetőjével, amikor tárgyalt, az megjegyezte, Oroszország mezőgazdaságának saját lábra való állásának sokat segítettek a szankciók, hiszen jelentős részben önellátóak lettek. Azaz elmondható, a szankciókkal csak Európa és így Magyarország veszített.
