A magyar haderő fejlesztése elsősorban nemzeti kötelesség

A BreuerPress és a HetiTV 2021.XII.18.-friss hírei

Az Alapjogokért Központ álláspontja szerint 2022 vízválasztó lesz az Európai Unió (EU) jövője szempontjából.

Európának fontos érdeke annak megakadályozása, hogy az Afganisztánból kiinduló újabb tömeges migrációs hullámok elérjék a kontinenst – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter Teheránban.

Az ünnepi időszakban a biztonságos hazai vérkészlet fenntartása érdekében véradásra hív mindenkit az Országos Vérellátó Szolgálat.

Idén novemberben volt a legmagasabb az az Európai Unióba irányuló illegális határátlépések száma a 2015-ös migránsválság óta.

Belföldi hírek:

A magyar haderő fejlesztése elsősorban nemzeti kötelesség

Benkő Tibor honvédelmi miniszter a Heti TV Pirkadat című műsorában beszélt a Magyar Honvédség előtt álló kihívásokról, feladatokról, valamint a fejlesztésekről.

A politikus szerint az a helyzet, ami a világban, Európában, így a régiónkban is kialakult, az adhat okot nyugtalanságra, hiszen újabb és újabb kihívások jelentenek veszélyt és kockázatot. Magyarországnak és a Magyar Honvédségnek is az a dolga, hogy ezekre a kihívásokra felkészüljön, a kialakult helyzetet pedig kezelje. A miniszter ennek kapcsán megjegyezte, hogy pont ezért tartottak nemrégiben egy hadgyakorlatot, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy a Magyar Honvédség felkészült minden helyzetre. Mindezek mellett emlékeztetett arra is, azért van szükség az ilyen gyakorlatokra, mert Magyarország lakossága döntött 2015-ben, meg kell védeni az ország, és így az EU zöldhatárait. Kijelentette Benkő Tibor, hogy a kormány döntése értelmében Magyarország területére csak és kizárólag a kijelölt határátkelőkön lehet bejönni, nem szabad megengedni, hogy ismeretlen helyről, ismeretlen céllal érkező emberek próbáljanak átkelni, – nem szabályos módon – a határon. Felhívta a figyelmet arra is a politikus, hogy az illegális migráció már nemcsak délről, hanem bizony keletről is elérte az Európai Közösség határait. Mindezekből az következik, tette hozzá, hogy csakis közös összefogással lehet eredményeket elérni, nem szabad engedni, hogy azokat az eredményeket, melyeket az őseink értek el, veszni hagyjunk.

Benkő Tibor szerint csak és kizárólag a magyarok dönthetik el, hogy mit is akarnak kezdeni ebben az országban. Nem szabad kívülről semmilyen nyomásnak engedni.

A miniszter emlékeztetett arra is, hogy bár 2003-tól létezett törvény az önkéntes tartalékosok fogadására, 2010-ig összesen tizenheten vállalkoztak erre a feladatra. Szerencsére, tette hozzá, a 2010 utáni kormányok szemléletváltást hoztak, a nemzeti érzelmek fontossága nagyobb szerepet kapott, így ma már tizenegyezer önkéntes tartalékosa van a Magyar Honvédségnek. Ezek az emberek nemcsak a civil életükben, hanem akkor is, amikor egyenruhát hordanak, megfelelő szaktudással, képesítéssel rendelkeznek, azaz helyt tudnak állni mindenhol. Erre legjobb példa a pandémiás helyzet, amikor is a járvány elleni küzdelemben szinte mindenhol megtalálhatóak a katonák. De szerepet vállalnak mindezeken túl külföldön is, számos békemisszióban.

Visszatérve a lengyel-fehérorosz határon történtekre, a miniszter szerint a NATO-nak, így természetesen Magyarországnak is figyelemmel kell követnie az eseményeket, már a kollektív védelem elve alapján is. A katonai szervezetnek van politikai és katonai része is, ez utóbbi teljes mértékben készenlétben áll minden veszélyhelyzetre. A NATO jelenleg két veszélyforrást jelölt meg, ezek egyike a délről érkező migrációs nyomás, míg a másik keletről érkezik. Ez egy ideig csak Oroszországot jelentette, ám a legutóbbi idők eseményei azt mutatják, mindez kiegészül a migrációval. A miniszter beszélt a hibrid hadviselésről, amit legutóbb pont a lengyel-fehérorosz határon történtek kapcsán említettek a szakértők. Ott becsapott embereket használtak fel a konfliktusban, de a hibrid hadviselésnek számos más válfaja van, ide lehet sorolni az energiaellátással kapcsolatos visszaéléseket, valamint a kibertámadásokat is. Mindezekre a kihívásokra mind a NATO, mind a Magyar Honvédség készen áll. Már csak azért is, mert a magyar haderő fejlesztési program folyamatosan halad. Magyarország ugyan még nem teljesítette a NATO által elvárt kötelezettséget, azaz a GDP két százalékát kell fordítani a honvédelmi kiadásokra, de ehhez már nagyon közel van. Ennek kapcsán Benkő Tibor kijelentette, ugyan nagyon fontos a kötelezettségvállalás teljesítése, de a magyar haderő fejlesztése elsősorban nemzeti ügy. Azaz a nemzet érdekét, az emberek biztonságát kell néznie Magyarországnak, a felelős magyar kormánynak. Ugyanakkor az is igaz, hogy a NATO-ban Magyarország szerepe elismert, több kiváló katona is dolgozik vezető pozícióban a nemzetközi szervezetben, például a koszovói missziót is egy magyar vezeti.

Benkő Tibor szerint a magyar lakosságnak érdemes bíznia a Magyar Honvédség erejében, hiszen a katonák helytállnak, így védve az ország biztonságát és nyugalmát.

A VII. kerületet jelenleg irányító koalíció egyáltalán nem egységes, mondta Veres Zoltán önkormányzati képviselő, a Fidesz frakcióvezetője a Heti Tv Pirkadat című műsorában. Elmondta, az olyan alapvető kérdésekben sem értenek egyet, mint a Klauzál téri csarnok ügye, jelenleg úgy néz ki, hogy a téren található piac leépítése a cél, hiszen például nyolcvan parkolóhelyet szüntettek meg a téren. Kimondható, hogy a Vásárcsarnok ügye koalíciós harci szintérré vált. Veres Zoltán szerint nincs olyan színtere az önkormányzatnak, ahol egyértelműen sikert tudna elkönyvelni, így a közbiztonság terén is egyre több probléma akad. A politikus emlékeztetett arra, hogy 2014-ben adták át azt a műveleti központot a kerületben, melynek feladata volt felügyelni a százötven kamerából álló rendszert. Mindezekből mára megmaradt a műveleti központ, ám a kamerarendszer frissítése elmaradt, a kerületi rendészek által üzemeltetett kamerák úgy látszik, nem vesznek mindent észre, egyet azonban biztos, a szabálytalan parkolást azonnal. Ezen túlmenően a rendészet sem tudja betartani az előírt szabályokat, például a bulinegyedben. A frakcióvezető szerint nem jó irányba megy a kerület, erre példa a többszörösen módosított lakáskoncepció is.

Mintegy 2700 milliárd forintot fordít a kormány az egyetemekre és az egyetemi kutatóközpontokra – közölte György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára Nyíregyházán, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei TOP 100 kiadvány bemutatóján. Az államtitkár hangsúlyozta, az egyetemi ökoszisztéma fejlesztésén belül a vállalati belső képzéseket 70 milliárd forint értékben támogatja a kabinet a következő időszakban. György László kifejtette, a kormány modern és hagyománytisztelő 21. századot képzel el, ezért az egyetemi fejlesztések mellett 2030-ig 8 ezer milliárd forint fordít majd vidékfejlesztési célokra annak érdekében, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéhez hasonló régiókat fejlettségben Budapesthez közelítsék. Miközben Budapest fejlettsége az uniós átlag 140 százaléka felett van, addig ebben a régióban ez az érték csak 60 százalék – tette hozzá.

Az Alapjogokért Központ álláspontja szerint 2022 vízválasztó lesz az Európai Unió (EU) jövője szempontjából, az idei pedig felkészülési év volt a föderalisták és a nemzeti szuverenisták jövő évi nagy csatája szempontjából, amelyben eldőlhet, hogy milyen irányba forduljon az európai közösség. Kovács István, a jogi elemző intézet stratégiai igazgatója közölte: 2021 válságos év volt, s a válságkezelésben az uniós intézmények felemás – „inkább rossz, mint jó” – eredményeket értek el. Jelezte: az egész évet a koronavírus-járvány határozta meg, ami az élet minden területére befolyást gyakorolt és gazdasági válságot okozott. Értékelése szerint az EU közös vakcinabeszerzése nem volt eredményes, a keleti oltóanyagokat is beszerző magyar kormány különutas politikája felértékelődött. Ennek köszönhetően a többi tagállamnál hamarabb állt helyre a magyar gazdaság, és jelenleg már a válság előtti szinten van – tette hozzá. Az EU-tagországok nagyrészt hitelből finanszírozott gazdasági válságkezelésével kapcsolatban Kovács István úgy értékelt: „abszolút kudarcot” vallott az EU ebben a tekintetben is, mert inkább az volt a fontos az eurokraták számára, hogy a közös adósság felé tereljék a tagállamokat – jegyezte meg, hozzáfűzve azt is, hogy az uniós helyreállítási alapból Magyarországnak jogszerűen járó forrást az EU nem folyósítja, mert a kifizetést politikai szempontokhoz kötik.

Az ünnepi időszakban a biztonságos hazai vérkészlet fenntartása érdekében véradásra hív mindenkit az Országos Vérellátó Szolgálat. A folyamatos vérellátás érdekében a vérellátó intézmények karácsony előtt, és a karácsonyt követő munkanapokon is nyitva tartanak. Aki teheti, ezekben a napokban is segítsen, hiszen a gyógyulásukra váró betegek is számítanak a véradókra – közölte a szolgálat. Mint írták, még december 23.-ig szaloncukorral, míg december 27. és 31. között szerencsehozó lencsével ajándékozzák meg a véradókat. A véradási helyszínekről és időpontokról a www.ovsz.hu/ver/veradasok címen lehet tájékozódni.

Külföldi hírek:

Egy palesztin média által Jeruzsálem arab lakosai körében végzett új felmérés szerint 93%-uk inkább maradna izraeli fennhatóság alatt, és nem mondana le izraeli személyi igazolványáról. A jeruzsálemi arab lakosok többnyire nem izraeli állampolgárok, de kérhetik az állampolgárságot, ha akarják. Azok, akik nem állampolgárok, speciális személyi igazolvány birtokában vannak, amely lehetővé teszi számukra a szabad mozgást Izrael területén — írja az Algemeiner. A Shfa hírportál által végzett felmérés 1 200 jeruzsálemi arab lakost kérdezett meg – egyikük sem izraeli állampolgár – arról, hogy a jövőben inkább izraeli vagy palesztin fennhatóság alatt szeretnének-e élni. A megkérdezettek közül 1 116-an azt mondták, hogy jobban szeretnék, ha továbbra is Izrael uralná Jeruzsálemet. 84-en azt mondták, hogy a Palesztin Hatóságot részesítik előnyben, de közülük 79-en azt mondták, hogy nem mondanának le jelenlegi személyi igazolványukról.

Idén novemberben volt a legmagasabb az az Európai Unióba irányuló illegális határátlépések száma a 2015-ös migránsválság óta, a határrendészeti hatóságok mintegy 22 450 határsértést jelentettek – közölte az EU határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex). A tájékoztatás szerint 2021 első tizenegy hónapjában 184 180 illegális érkezőt tartoztattak fel az EU határain, 60 százalékkal többet, mint tavaly. Az EU keleti határain az illegális határátlépések száma idén megközelítette a 8000-et,

elsősorban afgánok és szíriaiak próbálták jogtalanul bejutni az unió területére. A nyugat-balkáni útvonalon érkező illegális migránsok száma idén több mint kétszeresére emelkedett, 55 310 illegális határátlépést jelentettek az illetékes szervek. A legtöbb migráns ezen az útvonalon Szíriából, Afganisztánból és Marokkóból érkezett. Idén mintegy 90 százalékkal érkeztek többen a közép- mediterrán útvonalon, mint tavaly, míg a nyugat-mediterrán útvonalon érkező illegális migránsok száma csak 6 százalékkal nőtt.

Európának fontos érdeke annak megakadályozása, hogy az Afganisztánból kiinduló újabb tömeges migrációs hullámok elérjék a kontinenst, ami felértékeli Irán szerepét – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Teheránban. Hosszein Amír Abdollahjan iráni külügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatón Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy fontos lenne megakadályozni az Afganisztánból meginduló tömeges migrációs hullámokat, de ha ez nem is sikerül, akkor azt kell meggátolni, hogy ezek az emberek eljuthassanak Európáig, ami felértékeli a szomszédos Irán szerepét. Rámutatott, hogy a perzsa állam már az idei év előtt is több mint 3,5 millió afgán menekültet fogadott be, és az ENSZ becslései szerint akár további 300 ezren is érkezhetnek. „Nyilvánvaló, hogy ha ezek az emberek megindulnak Európa irányába, akkor az ránk nézve súlyos biztonsági és járványügyi kockázatokat fog jelenteni” – mondta.

Az európai járványvédelmi központ erősen pesszimista előrejelzést adott ki, látva az omikron villámgyors terjedését. Minden jel arra mutat, hogy hihetetlen gyorsan, már jövő év elejére az omikron lesz a domináns koronavírus variáns Európában. Erről beszélt Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy felszólalásában, és ezt jelezi előre az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ is. Utóbbi meglehetősen pesszimista, lehűti azokat a várakozásokat is, hogy végül is, ha az omikron kevésbé okoz komoly tüneteket, mint a delta, akkor akár a megfertőződéssel is elérhető a nyájimmunitás. Az omikron terjedésének megfékezése érdekében az ECDC szerint kerülni kellene a tömegrendezvényeket és a nagy létszámú zártkörű összejöveteleket is, fontos a maszkhasználat, csökkenteni kellene a találkozásokat, ösztönözni kellene a távmunkát, növelni kell a tesztelést, és fontos a kontaktkutatás, valamint a fertőzöttek elkülönítése is.

Egy felmérés szerint a koronavírus ellen beoltott amerikaiak 67 százaléka támogatja, hogy az oltatlanok „koronavírus-különadót” fizessenek az üzletek járványügyi biztonsági intézkedéseinek fedezésére, de a legtöbb cégtulajdonos és maguk az oltatlanok sem támogatják a különdíj bevezetését – írta a The Washington Times. A jobboldali-konzervatív napilap online cikke szerint a Skynova online felmérésének projektvezetője, Joe Mercurio hangsúlyozta, hogy a felmérés szerint „konszenzus mutatkozik abban, hogy a beoltatlan embereknek koronavírus-megelőzési díjat kellene fizetniük, amikor belépnek egy üzletbe”, hogy segítsenek fedezni a személyes védőfelszerelések és egyéb eszközök költségeit. A felmérés szerint a karácsonyi szezon előtt nagy a kereslet a repülőjegyek, a mozijegyek és a vendéglátóipar egyéb szolgáltatásai iránt, és pontosan ezek azok a szolgáltatások, amelyekkel kapcsolatban az emberek úgy érzik, hogy az oltatlanoknak többet kellene érte fizetniük, vagy akár meg is tagadhatnák tőlük a szolgáltatások igénybevételét.

Gazdasági hír:

A magyar infláció emelkedésének 80 százalékát külső tényezők okozták, a magas infláció globális jelensége a járvány „szövődménye”; mindent meg kell tenni, hogy a külső hatások ne épüljenek be az inflációs kilátásokba – mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a jegybank decemberi Inflációs jelentését ismertető online sajtótájékoztatón csütörtökön. Baksay Gergely a kamatdöntést követően kiadott prognózis részleteit ismertetve kiemelte: újra csökkenő pályán van az infláció, a fogyasztói árindex idén novemberben elérte a csúcsát. A maginfláció a következő hónapokban még emelkedik, 2022 közepéig 6 százalék közelében alakul, ezután 2022 második felétől csökkenni fog. A fő mutató 2022 negyedik negyedévében tér vissza a toleranciasávba, és 2023 első felében kerülhet ismét a 3 százalékos jegybanki cél közelébe – mondta.

Időjárás:

Ma is napsütésre számíthatunk. Helyenként még erős ÉNY-i szél fúj. Délután várhatóan mérséklődik, estére pedig legyengül a légmozgás.

A hőmérséklet várhatóan -3 – 6 fok körül alakul.

Related