Napi Tóra
|
 |
|||
Szukkot 4. félünnep, 5782. Tisri 20.
Miért nem mondtunk áldást a sátor építésre? A Talmud (Menáhot 42a) alapján a válasz egyszerű: mert nem micva, hogy saját kezünkkel építsük, tulajdonképpen bárki elkészítheti azt. Rási annyit tesz hozzá, hogy amennyiben micva lenne, akkor az ismerős bráhá-t mondanánk: „…aki megszentelt minket parancsolataival…”, és ebben az esetben nem mondanánk igazat, hiszen Isten nem parancsolta meg, hogy sátrat építsünk, csak azt, hogy azokban lakjunk Szukkot ideje alatt. Maga a sátor létrehozása legfeljebb a micva kezdetét jelenti (Bét Joszef). Rav Saul Eliezer Jedidja Taub (1887-1947) mindenki számára megnyugtató tanításából kiderül, hogy legalább utalás szintjén mégis van áldás a sátor építésén is. Így: „egy teljes sátor négy falból (héberül: dofen), illetve a nádtetőből (héberül: sz’háh) áll. Ha a dofen szó számértékét megszorozzuk néggyel (hiszen négy fal van) és hozzáadjuk a sz’háh számértékét, 660-at kapunk, ami megegyezik a Báruh Átá HáSem (áldott vagy Te, Örökkévaló) szavak számértékével. Szóval, mindenen van/lehet áldás, csak akarni kell.
Sávuá tov, jó hetet, és moádim leszimhá, örömteli félünnepet mindenkinek!
