Napi Tóra
|
||||
|
Ki técé hetiszakasz 4. kommentár, 5781. Elul 10.
„Ne lásd testvéred szamarát vagy ökrét elesve az úton és elrejtőznél előle, állítsd fel vele együtt” (22:4). Kicsit kiforgatta Rav Jakov Joszef HaKohen (1710-1784) mesterünk a verset, de szép tanítást kerekített belőle: „jobb, ha nem látod, amikor a testvéred spirituális zuhanásban/mélyponton van (ebben az értelemben olyan lesz, mint egy szamár vagy ökör), de ha mégis látod a bukását, akkor feltétlenül állítsd fel, vagyis segíts neki, hogy nem zuhanjon mélyebbre. E tanításnak talán több rétege is van: egyrészt meg kell határozzuk, hogy kire tekintünk testvérként. Persze az is lehet, hogy minden embertársunkra vagy minden zsidóra így kell tekintenünk, de az sem kizárható, hogy nem kell/szabad meghatároznunk, hogy kik tartoznak a testvéreink közé. Másodszor: semmiképpen ne keressük annak a lehetőségét, hogy e testvérek rossz időszakainak, tetteinek feltétlenül szemtanúi legyünk, illetve meg kell próbálnunk elég bölcsnek lenni, hogy ne olyankor próbáljunk neki segíteni, amikor ezt nem igényli, vagy nincs olyan állapotban, hogy reálisan tudjon legalább arról dönteni, vajon szüksége van-e segítségre. Harmadszor: törekednünk kell, hogy felismerjük, mikor nem szabad mérlegelni a helyzetet, mert olyan időhúzáshoz vezethet, ami a testvér végérvényes bukását okozza. Az ilyen helyzetekben egyszerűen csak támogatnunk kell, méghozzá azonnal.
Szép napot mindenkinek!