Magyarország nem fogad be mindenfajta korlátozás nélkül afgán migránsokat

A BreuerPress és a HetiTV legfrissebb hírei 2021.VIII.17.reggelén

Magyarország nem fogad be mindenfajta korlátozás nélkül afgán migránsokat – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Gázai terroristák tegnap kora délután rakétát lőttek ki az enklávé északi részéről Izraelre.

Több száz, Afganisztánból menekülni akaró civil hatolt be a kabuli nemzetközi repülőtérre, az ott lévő amerikai csapatok a levegőbe lőttek a tömeg oszlatására.

Belföldi hírek:

Magyarország nem fogad be mindenfajta korlátozás nélkül afgán migránsokat – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. Magyar Levente emlékeztetett: az elmúlt időszakban mindenki nyomon követhette, hogyan következik be Afganisztánban a teljes katonai és politikai összeomlás annak nyomán, hogy az Amerikai Egyesült Államok vezette nemzetközi erők úgy döntöttek, 20 év után elhagyják az országot. Amikor az amerikaiak bejelentették a csapatkivonást, a magyar kormány megfogalmazta: ennek a folyamatnak úgy kell lezajlania, hogy Afganisztán ne válhasson ismét a nemzetközi terrorizmus melegágyává, valamint a tömeges migráció kibocsátó országává – mondta a magyar kormány álláspontját ismertetve az államtitkár. Hozzátette: sajnos nem sikerült a világ nagy része által elfogadott és megfogalmazott elvárások szerint végrehajtani a műveletet. Mint mondta, a magyar kormány nem hajlandó a magyar emberekkel megfizettetni ennek a hibás geopolitikai döntésnek és az elhibázottan végrehajtott geopolitikai akciónak a következményeit. Magyar Levente szólt arról is, hogy Magyarország egyetlen esetben mégis kivételt tesz: komolyan vizsgálják, hogyan tudna segíteni azokon, akik az elmúlt húsz évben tolmácsként vagy más minőségben dolgoztak a magyar csapatoknak. Mint mondta, kapcsolatban vannak ezekkel az emberekkel és folyik annak a felmérése, hogyan tudnának segíteni nekik.

A Demokratikus Koalíció szerint hosszú távon csak az euró és az európai minimálbér bevezetése jelenthet kiutat a magyarok megélhetési válságából. Varju László, a párt

alelnöke arról beszélt: hiába emelkedett idén februárban négy százalékkal a minimálbér, az most is kevesebbet ér, mint tavaly.

Veres Zoltán, a Fidesz erzsébetvárosi önkormányzati képviselője, frakcióvezetője a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt a közösségi költségvetés problémáiról. A politikus reagált arra a hírre, mely szerint Erzsébetváros vezetése – hasonlóan a fővároshoz és más ellenzéki vezetésű kerületekhez – közösségi költségvetést hirdetett, ahol a lakók javaslatait várják. Mint kifejtette, bár mnagy megtiszteltetés kerületi képviselőnek lenni, de egyben szomorúság is, hiszen nem jóirányba kívánja vcezetni a városrészt az azt irányító koalíció, a most meghirdetett akció pedig nem más, mint egy bűvésztrükk. Veres Zoltán hozzátette, a Fidesz frakció többször is elkészítette a saját javaslatát a költségvetéssel kapcsolatban, de ezeket nem fogadták meg. Véleménye szerint azért sem tisztességes közösségi költségvetésről beszélni, mert például azok a támogatások, amiket 2010 és 2019 között megvoltak a kerületi lakók számára, azok már nem érkeznek meg. Sem a kerület, sem Budapest első embere nem foglalkozik a feladatával, nem teszi azt, ami a dolga lenne. Nem veszik mindeközben figyelembe az elmúlt évek négy alappillérét, a megújuló városfejlesztést, a megújuló gondoskodást, a zöld, valamint a kulturális Erzsébetváros fejlesztését.

Csorba István, fóti önkormányzati képviselő a jövőben a Demokratikus Koalíció tagjaként és képviselőjeként kívánja szolgálni a fóti polgárokat – írja a párt közleménye. Csorba István tegnap hivatalosan is tájékoztatta az MSZP-t, hogy kilép a pártból, és a Demokratikus Koalícióhoz csatlakozik.

Külföldi hírek:

Gázai terroristák tegnap kora délután rakétát lőttek ki az enklávé északi részéről Izraelre. A lövedék aktiválta a szirénákat Szderotban és a környező településeken. Az Izraeli Védelmi Erők a közösségi oldalán közölte, hogy a rakétát elfogta a Vaskupola légvédelmi rendszer. Sérülésről vagy anyagi kárról nem érkezett jelentés. Ez volt az első Szderotra irányuló rakétatámadás a májusi 11 napig tartó Falak Őrzője hadművelet óta. Palesztin riportok szerint két rakétát lőttek ki Izraelre, egy azonban nem jutott át a határon. Az izraeli hadsereg legutóbb augusztus 7-én hajtott végre légicsapásokat a Gázai övezetben, megtorlásul a léggömb terrorrért.

Az izraeli csapatok szintén tegnap délután megakadályoztak egy terrortámadást, amikor letartóztattak egy fegyveres palesztint, aki izraeli katonai egyenruhát viselt. A Bejelentés egy lakostól érkezett egy feltételezett palesztin személyről, aki az Izraeli Védelmi Erők egyenruháját viselte, Szindzsil falu közelében, a Binjamin Regionális Dandár területén. A gyanúsítottat az izraeli csapatok letartóztatták, és átadták a biztonsági erőknek kihallgatásra” – közölte az Izraeli Védelmi Erők. A Kan közszolgálati műsorszolgáltató szerint a dzsenini gyanúsítottnál, akit a Kfír-dandárhoz tartozó Netzach Jehuda zászlóalj harcosai tartóztatták le, a sörétes puska mellett egy hentes kés és paprikaspray volt.

Több száz, Afganisztánból menekülni akaró civil hatolt be a kabuli nemzetközi repülőtérre, az ott lévő amerikai csapatok a levegőbe lőttek a tömeg oszlatására – közölték egybehangzóan külföldi hírügynökségek jelentései, egy neve elhallgatását kérő amerikai tisztségviselőre hivatkozva. Szemtanúk szerint a káoszban legalább

öten meghaltak. A tájékoztatás szerint a katonák azért használtak fegyvert, hogy úrrá legyenek a kifutón kialakult káoszon, az emberek ugyanis egy amerikai katonai repülőgépre szerettek volna feljutni. „A tömeg irányíthatatlanná vált” – tette hozzá a tisztségviselő. „Bár ez a mi repülőterünk, csak azt látjuk, hogy a diplomatákat kimenekítik, míg mi továbbra is bizonytalanságban várunk” – panaszolta egy a helyszínen tartózkodó afgán emberi jogi aktivista. A közösségi médiára szintén felkerültek videofelvételek, amelyeken látható, hogy a katonák a levegőbe lőnek.

A német hadsereg elindított mentőakciójával nagyjából tízezer embert kell kimenekíteni a tálibok uralma alá került Afganisztánból – jelentette ki Angela Merkel kancellár Berlinben, német hírportálok jelentései szerint. A kormányfő a pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) választmányi ülésén résztvevők beszámolói szerint hangsúlyozta, hogy a Bundeswehr képességei korlátozottak, így a műveletet csakis a kabuli nemzetközi repülőteret biztosító amerikai alakulatok támogatásával lehet végrehajtani. A német katonáknak hozzávetőleg tízezer embert kell kimenekíteniük. Egy 2500 fős csoportot már korábban nyilvántartásba vettek, ide a Bundeswehr segítői tartoznak családostól. Egy részüket már eljuttatták Németországba, 600 emberről pedig egyelőre nem tudni, hogy már kijutottak-e Afganisztánból. A másik csoportba többek között emberi jogi aktivisták és ügyvédek tartoznak, ez nagyjából kétezer főt jelent, de őket is a családjukkal együtt kell kimenekíteni – fejtette ki a kancellár. Aláhúzta, hogy a lehetséges menekülthullámok miatt kiemelten fontos az Afganisztánnal szomszédos országok és az egész régió támogatása. Az viszont a táliboktól függ majd, hogy egyáltalán átjárható lesz-e a határ.

A tálib lázadók lettek egyértelműen Afganisztán urai, és a brit vagy a NATO-erők biztosan nem térnek vissza oda, hogy harcoljanak ellenük – jelentette ki Ben Wallace brit védelmi miniszter az egyik nyilatkozatában. A kabuli repülőtér katonai része biztonságos, és Nagy-Britannia minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy kimenekíthesse az országból a brit állampolgárokat és a brit kötődésű afgánokat – tette hozzá. „Repülőgépeink befogadóképességének megfelelően naponta 1200-1500 embert szeretnénk elszállítani onnan, és fent is tartani ezt az ütemet” – mondta. Nagy-Britannia is áthelyezte nagykövetségét Kabul városából annak repülőterére. Arra a kérdésre, hogy milyen érzés volna a miniszternek látni a tálib zászlót lengeni a volt brit nagykövetségi épületen, azt válaszolta: „Az már nem a nagykövetség, csak egy épület, és enyhén szólva egyikünk sem akarta, hogy így alakuljanak a dolgok.” A miniszter szerint egyelőre nincs itt az ideje annak, hogy London elismerje a tálibokat Afganisztán kormányának – jelentette ki Wallace.

A Biden-adminisztráció kudarcot vallott az afganisztáni csapatkivonással, és ezért nem lehet az előző elnököt hibáztatni – szögezte le Mike Pompeo, az Egyesült Államok volt külügyminisztere a Fox News című amerikai hírtelevíziónak adott interjújában. Pompeo azt vetette Joe Biden amerikai elnök szemére, hogy a tálibok azért váltak „agresszívvá és merésszé”, mert a Biden-kormány nem tette meg a szükséges lépéseket az elrettentésükre. Cáfolta egyúttal Biden ama kijelentését is, mely szerint eleve rossz helyzetet örökölt elődjétől, Donald Trumptól, hozzátéve, hogy „ha a helyzet nem lenne ennyire komoly”, egyenesen szánalmasnak tartaná az olyan hangokat, amelyek Trumpot hibáztatják a kudarcért. Hivatali ideje alatt Trump többször bírálta az Egyesült Államok afganisztáni katonai jelenlétét, és az ő

elnöksége alatt kezdődött meg az amerikai csapatok kivonása az ázsiai országból a tálibokkal kötött megállapodás alapján.

Észak-Korea határozott tiltakozása ellenére megkezdődött az évenként tartott amerikai-dél-koreai hadgyakorlat. A dél-koreai hadsereg vezérkara hangsúlyozta közleményében, hogy kilencnapos hadgyakorlat kifejezetten védelmi jellegű, jobbára számítógépes szimulációval, és nem terepi feladatok végrehajtásával zajlik. A koronavírus-járvány miatt a részt vevő katonák számát korlátozták. A Yonhap dél- koreai hírügynökség úgy tudja, hogy a Dél-Koreában állomásozó ENSZ- parancsnokság (UNC) nem tájékoztatta előre Észak-Koreát a kezdődő hadgyakorlatról, pedig rendszerint meg szokta ezt tenni.

Gazdasági hír:

Tovább drágulhatnak az elektromos autók a Coface hitelbiztosító elemzése szerint, mert a járművekhez és azok akkumulátoraihoz használt fémek iránti kereslet felfelé húzza az árakat. A Nemzetközi Energia Ügynökség adatai szerint a személyautók értékesítése 6 százalékkal esett vissza 2020-ban, miközben az elektromos autók értékesítése 41 százalékkal nőtt, elsősorban az európai kereslet miatt. A villanyautó- vásárlásokhoz sok ország ad állami támogatást, ez pedig fokozza a keresletet. A Coface szakértői azonban kiemelik, hogy ezek a trendek jelentősen növelik az autók gyártásához szükséges olyan fémek iránti keresletet, mint a lítium, a kobalt, a grafit, a nikkel, a ritka földfémek, az alumínium vagy a réz.

Időjárás:

Ma kelet felé elvonul a csapadékzóna, mindenhol megszűnnek a csapadékgócok. Országszerte szakadozik, csökken a felhőzet, hosszabb rövidebb időszakokra kisüt a nap. Ugyanakkor, az északkeleti megyék kivételével erős, olykor viharos (60-80 km/ó) lökésekkel kísért ÉNY-i szél fújhat.

Este újabb vastagodó felhősáv keresztezi az országot. Elszórtan kisebb eső, záporeső is eshet belőle, de kiterjedt, jelentős csapadék kialakulására kevés az esély.

A hőmérséklet maximuma 22 – 27 fok körül tetőzik.

Related