Napi Tóra, RaDar
|
 |
|||
Ki técé hetiszakasz 3. kommentár, 5781. Elul 9.
Elul hónap központi fogalma a megtérés, melynek fontos lépcsőfoka a bűnök megvallása. Ki técészombatjának hagyományaként említi a Sziddur Avodat Jiszrael, hogy szokás ilyenkor a 32-edik zsoltárt mondani, melynek első verse így szól:
אַשְׁרֵ֥י נְֽשׂוּי־פֶּ֗שַׁע כְּס֣וּי חֲטָאָֽה
„Boldog, akinek bűne meg van bocsátva, akinek el van takarva vétke”. A Talmud (Joma 86b) rámutat, hogy ez a vers ellentmondásban van egy másikkal (Mislé 28:13): „Nincs sikere annak, aki titkolja a bűnét, de irgalomra lel, aki bevallja, s kerüli”. A Gemárá megpróbálja feloldani az ellentmondást: az egyik vers olyan bűnről beszél, amely köztudomású, a másik pedig olyanról, amely nem közismert. Alternatívaként az egyik az ember Isten elleni beszél, míg a másik az ember ellen elkövetett bűnökről. Rási szerint a köztudomású bűnt jobb megvallani (nyilvánosan), viszont a nem közismert bűnöket jobb elrejteni, mert minden nyilvánosságra kerülő „ügy” csökkenti az „Ég tiszteletét”. Rási így folytatja: az ember ellen elkövetett bűnök nyilvános bevallása elősegítheti, hogy az áldozatot rábeszéljék, hogy bocsásson meg az ellene vétkezőnek. A Vilna Gáon a fenti Mislé-idézet kapcsán írja: „aki letagadja, hogy vétkezett, az nem járhat sikerrel, mert vagy az áldozata, vagy Isten biztosan számonkéri rajta a vétkét, ugyanakkor a bűnét megvalló ember vagy az áldozattól vagy Istentől, legjobb esetben mindkettőtől bűnbocsánatot nyerhet.
Szép napot mindenkinek!
19.00: RaDar
