Vannak olyan keretek, amiket az EU-nak figyelembe kellene vennie
Szili Katalin, az Országgyűlés volt elnöke, az autonómia ügyeiért felelős miniszterelnöki megbízott a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt a nemzetpolitikáról, a magyarság helyzetéről.
Szili Katalin elmondta, mint a nemzetpolitikáért dolgozó ember abban bízik, hogy ez a téma valóban a pártpolitika felett áll, azaz konszenzusos. Hozzátette, sokat kell dolgozni ebben az ügyben, jelenleg több a Kárpát-medencébe szervezett nyári táborba látogatott el, legutóbb a Vajdaságban. itt nem elsősorban a nemzetpolitikáról tartott beszédet, hanem a fenntartható fejlődésről, az emberek előtt álló ökoszociális kihívásokról. Beszélni kellett arról, hogy idén július 29-étől a Föld már a saját forrásait kénytelen felélni a fennmaradás érdekében, a cél, hogy ez a dátum évről évre minél későbbre tolódjon.
A politikus beszélt az őshonos kisebbségek védelméről, megjegyezve, tavaly volt száz éve annak, hogy a trianoni békediktátumot aláírták, ezért a kormány a 2020-as esztendőt a nemzeti összetartozásnak szentelte, ám a pandémia közbeszólt. A járvány legyőzése után az idei a nemzeti újrakezdés éve, amibe beletartozik az is, hogy nagy figyelmet kell fordítani azokra, akik a saját szülőföldjükön szeretnének maradni, mint azok, akik Székelyföldön akarnak magyarként élni.
Az Európa Tanács soros elnökségét Magyarország vette át, a kiemelt témák közé bekerült az őshonos kisebbségek ügye. Az Európa Tanács foglalkozik ezzel,ám sajnos az Európai Parlament, az Európai Bizottság ezt nem tartja fontosnak, mert azt mondják, ez belpolitikai ügy. Ha már belpolitika, akkor azt kellene észrevennie az európai vezetőknek, hogy a térségünkben csak a magyar és a szerb alaptörvény mondja ki, hogy a kisebbségek államalkotó tényezők, a többi országban ezt nem lehet olvasni – jegyezte meg a politikus. Ennek értelmében vannak olyan keretek, amiket az EU-nak figyelembe kellene vennie, ezek is hozzátartoznak a demokrácia és a jogállamiság kérdéseihez.
Szili Katalin a diaszpórában élő magyarokról is beszélt, megjegyezve, az Alaptörvény azt is rögzíti, felelősséggel tartozik az állam a messzebb élő magyarokért. De nem csak az Alaptörvény rögzíti ezt, hanem a gyakorlatban is megvalósul, működik a Diaszpóra Tanács, a kormány forrásokat biztosít a különböző hagyomány és nyelvápolási rendezvényekre, de támogatják a vasárnapi iskolákat, ahol a világban közel 300 gyerek tanul magyarul, ők azok, akik keresik a gyökereiket, kapcsolatot a magyar ősökkel. A nemzetpolitikai háló segíti a határontúl, a szórványban és a diaszpórában élő magyar közösségeket, most lesz a Hungary Summit Floridában, amit szintén támogat az állam, ahogy a szimbolikus Magyarok kenyere programot.
