Veszélyes idők jönnek, és ilyenkor tartalékra, fedezetre és biztonságra van szükség

A BreuerPress és a HetiTV 2021.VII.07.-Hírei 

Veszélyes idők jönnek, és ilyenkor tartalékra, fedezetre és biztonságra van szükség – jelentette ki a miniszterelnök a Magyar Nemzeti Bank (MNB) budapesti logisztikai központjában a jegybankelnökkel közösen.

Számos európai uniós tagállam kormányfője tett az elmúlt hetekben durva és antidemokratikus kijelentéseket a magyar Országgyűlés által elfogadott gyermekvédelmi törvény kapcsán, amellyel átléptek egy vörös vonalat – közölte az Igazságügyi Minisztérium.

A Kneszet egy egész éjszakás ülést követően leszavazta a palesztin családegyesítési törvény meghosszabbítását, annak ellenére, hogy a kormánykoalíció kompromisszumra jutott az ellentmondásos jogszabály kapcsán.

Elkezdődött Heinz-Christian Strache volt osztrák alkancellár, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) korábbi elnöke elleni első büntetőper, melyben megvesztegetéssel vádolják.

Belföld:

Számos európai uniós tagállam kormányfője, valamint uniós tisztségviselő tett az elmúlt hetekben olyan durva és antidemokratikus kijelentéseket a magyar Országgyűlés által elfogadott gyermekvédelmi törvény kapcsán, amellyel átléptek egy vörös vonalat – közölte az Igazságügyi Minisztérium (IM). A közlemény szerint „a Magyarországot ért durva és antidemokratikus politikai és hatalmi támadásokkal szemben hazánknak minden rendelkezésre álló európai jogi eszköz alkalmazásával meg kell védenie magát”. Elfogadhatatlan, hogy egyes bürokraták napi ideológiai csatározásokra használják fel az európai uniós jogot – írták. „A mindannyiunk számára fontos közös európai értékekre és alapvető jogokra nem lehet ugyanis egy olyan étlapként tekinteni, amelyből az európai ideológiai fősodor képviselői önkényesen válogatnak, hogy mi az, ami a szívüknek kedves, és mi az, amire fittyet hánynak.

Március elseje, az új szolgálati jogviszony hatályba lépése óta 3090-nel nőtt az egészségügyi szolgálati jogviszonyok száma – jelentette be Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. Elmondta, hogy június elsején 1016-tal több orvosi szolgálati jogviszony állt fenn az állami egészségügyi intézményeknél, továbbá 1434 ápolói és 640 egyéb egészségügyi jogviszonnyal volt több. A koronavírus-járvánnyal kapcsolatban kijelentette, hogy ” nálunk gazdagabb országokban összeomlott a kórházi ellátás, parkolókban meg vonatokon kezeltek betegeket, ehhez képest hazánkban minden betegnek jutott ágy, gyógyszer és személyzet”. Hangoztatta, hogy „oltásokban egyértelműen gyorsabbak voltunk, mint

szinte bárki Európában, hamarabb értük el a huszonöt százalékos, ötvenszázalékos beoltottságot, vagyis kevesebb ideig fertőzött a koronavírus, tehát kevesebb ember betegedett meg, és kevesebb hunyt el, mintha európai tempóban haladt volna az oltás menete, és az élet is hamarabb tudott újraindulni”.

A közmunkások bérének a minimálbér szintjére történő emelését, valamint a minimálbér adómentessé tételét szorgalmazta az MSZP elnökhelyettese. Komjáthi Imre azt mondta, a béremelésről nem kell nemzeti konzultációt tartani, hiszen a magyar minimálbér az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. A miniszterelnök ne nemzeti konzultáljon! Ne a horizonton lássa a minimálbér-emelést! – hangsúlyozta. Az ellenzéki politikus szerint azonnali emelésre van szükség és erre az MSZP-nek van is javaslata: adómentessé kell tenni a minimálbért.

Műszakilag lényegében elkészült a Hódmezővásárhely-Szeged tram-train-beruházás – nyilatkozta a Délmagyarországnak a fejlesztésért felelős kormánybiztos, Lázár János. A térség országgyűlési képviselői posztját is betöltő politikus kifejtette, év végéig nyolc szerelvény érkezik, amelyekkel elindulhat a menetrend szerinti közlekedés. Lázár János szerint nincs olyan vásárhelyi család, amelyet ne érintene a vasútvillamos-fejlesztés, és kedvező hatással lesz sok szegedi család életére is. A tram-train megfizethető, gyors és kötöttségektől mentes alternatívája az autós közlekedésnek – mondta. A kormánybiztos hangsúlyozta, a tram-train Magyarország leginnovatívabb közlekedésfejlesztési beruházása, amelynek eredményeire építve az ország más térségeiben is elképzelhető hasonló fejlesztés. A siker legfontosabb mércéje azonban, hogy elégedettek legyenek vele azok, akiknek épül. Ezért a menetrenddel, a jegyárakkal és a digitális szolgáltatásokkal kapcsolatos konzultáció indult. Arra is kíváncsiak, milyen bérletkonstrukciókat alakítsanak ki, és mi a fiatalok véleménye az éjszakai menetrendről.

Külföld:

A Kneszet egy egész éjszakás ülést követően leszavazta a palesztin családegyesítési törvény meghosszabbítását, annak ellenére, hogy a kormánykoalíció kompromisszumra jutott az ellentmondásos jogszabály kapcsán. Ötvenkilenc törvényhozó szavazott törvény mellett, ötvenkilenc pedig ellene, míg az iszlamista Ra’am két tagja tartózkodott. A törvényt Naftali Bennett miniszterelnök Jamina pártjának lázadó tagja, Amichai Sikli ellenszavazata buktatta meg. A törvény tegnap éjfélkor évült el. Bennett továbbá bejelentette, hogy a szavazás bizalmivá vált a kormánnyal szemben, miután kompromisszumos megállapodás jött létre a koalíció iszlamista Ra’am pártjával, valamint a baloldali Meretz és Munkapárttal a törvény meghosszabbításáról. A családegyesítési törvényt, amely megakadályozza az izraeli állampolgárság vagy tartózkodási hely automatikus megadását azoknak a palesztinoknak, akik izraelivel kötöttek házasságot, először 2003-ban alkalmazták, és évente meghosszabbították.

Beni Gantz védelmi miniszter (Kék-Fehér) hivatalosan felajánlotta, hogy az ENSZ dél- libanoni békefenntartó erőin (UNIFIL) keresztül segélyt küld Libanonba az ország súlyosbodó gazdasági válsága fényében. Izrael és Libanon között nincsenek diplomáciai kapcsolatok, és technikailag háborúban állnak egymással. Libanon soha nem látott gazdasági válság közepette van, és az alapvető szükségletek sok libanoni számára elérhetetlenné váltak. Libanon néhány napra van a társadalmi robbanástól – figyelmeztetett Hasszan Diab ügyvivő miniszterelnök, és felszólította a nemzetközi közösséget, hogy mentse meg a mély gazdasági válságban lévő országot. A Reuters szerint a Világbank a libanoni válságot a modern történelem egyik legsúlyosabbjának nevezte. A pénznem több mint 90%-ot veszített értékéből, és a lakosság több mint felét szegénységbe taszította.

Libanonban bármelyik nap társadalmi robbanás következhet be – mondta az arab ország ügyvezető miniszterelnöke egyúttal arra kérte a nemzetközi közösséget, sürgősen nyújtson segítséget a gazdasági válsággal küzdő országnak. Haszán Diáb a nagykövetek és más diplomaták előtt elmondott beszédében leszögezte azt is, kabinetjének nincs joga újrakezdenie a tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), mert nem vállalhat olyan kötelezettségeket, amelyeket a következő kormány esetleg nem tartana be. Hangsúlyozta: nem szabad a libanoni népet büntetni egyes emberek által elkövetett korrupció miatt.

Irán egy júniusi szabotázstámadással vádolta meg Izraelt, amely állítólag egy Teherán melletti polgári nukleáris létesítményt célzott meg. A jelentés szerint Ali Rabiei, a kabinet szóvivője szerint az állítólagos támadással meg akarták akadályozni a bécsi, folyamatban lévő tárgyalásokat a világhatalmakkal való nukleáris megállapodás felélesztéséről. Rabieit szerint az ilyen cselekedetek csak Iránt erősítik. „A cionista rezsim azért hajtotta végre ezeket az intézkedéseket, hogy jelezze, megállíthatja Iránt, és kijelentheti, hogy Iránnal szóba sem kell állni” – mondta Rabiei.

Elkezdődött Heinz-Christian Strache volt osztrák alkancellár, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) korábbi elnöke elleni első büntetőper, melyben egy ismerőse magánklinikáját érintő jogszabálymódosítás ügyében vádolják azzal, hogy megvesztegették. A volt alkancellárnak korrupciós vádak miatt kell bíróság elé állnia. A konkrét per tárgya feltételezett befolyással üzérkedés, „törvénymódosítás elősegítése megvesztegetés révén” egy bécsi magánklinikával összefüggésben. Strache mellett a klinika üzemeltetője, Walter Grubmüller ellen is vádat emeltek vesztegetés miatt. Strache és az egykori – szerencsejátékban is érdekelt – autóversenyző régről ismerik egymást. Állítólag a volt pártelnök már a 2017-es néppárti és szabadságpárti koalíciós tárgyalásokkor azért szállt síkra, hogy Grubmüller klinikáját felvegyék a magánkórházakat támogató finanszírozási alapok listájára. Ez később meg is történt, a klinika bekerült a kedvezményezettek körébe,

és ezáltal közvetlenül a társadalombiztosításon keresztül tudott szolgáltatásokat elszámolni.

Az idegenfogalmi idény végével Horvátországban mindenhol kötelező lesz a digitális Covid-igazolvány, ahol maszkot kel viselni, ez vonatkozik minden intézményre, magán és állami vállalatra, de az üzletekre is. Hozzátették: abban az esetben, ha romlana a járványhelyzet, ez még előbb is bekövetkezhet. Andrej Plenkovic horvát kormányfő a sajtónak úgy nyilatkozott: ahhoz is meg fogják találni a jogi keretet, hogy védettségi igazolásokhoz kössék az állami támogatásokat. Kiemelte: az adófizetők az elmúlt 18 hónapban 34 milliárd kunával (1604 milliárd forint) járultak hozzá a járvány okozta gazdasági károk helyreállításához. Szavai szerint 700 ezer munkahelyet mentettek meg, likviditási hitellel támogatták a vállalkozásokat, leállították a végrehajtási eljárásokat, és számos ágazatnak nyújtottak különböző támogatásokat.

Korrupció vádjával tizennégy év börtönbüntetésre ítélte egy fehérorosz bíróság Viktar Babarika volt fehérorosz ellenzéki elnökjelöltet. Babarika a tárgyalás során ártatlanságát hangsúlyozta, ügyvédei pedig szintén azt hangoztatták, hogy a Belgrazprombank volt vezetőjét koholt vádakkal – korrupció, adócsalás és pénzmosás – állították bíróság elé. Babarikát tavaly júniusban börtönözték be, miután jelöltette magát az augusztusi elnökválasztáson, amelyet végül az országot több mint két évtizede irányító Aljakszandr Lukasenka nyert meg, a hivatalos, ám az ellenzék által vitatott adatok szerint a szavazatok 80,1 százalékával.

Gazdaság:

Veszélyes idők jönnek, nem tudja folytatni a világ az életét ott, ahol a járvány előtt abbahagyta, és ilyenkor tartalékra, fedezetre és biztonságra van szükség – jelentette ki a miniszterelnök a Magyar Nemzeti Bank (MNB) budapesti logisztikai központjában a jegybankelnökkel közösen. Orbán Viktor, miután a jegybankelnök társaságában megtekintette az MNB által őrzött aranytartalékot, hangsúlyozta, ahhoz, hogy az embereknek legyen pénzük, arra van szükség, hogy a pénznek legyen értéke, a pénz értékét pedig három dolog garantálja: az arany, a jegybank és a kormány. Matolcsy György, az MNB elnöke kiemelte: a jegybank 2018-ban a miniszterelnök stratégiai tanácsára úgy döntött, hogy megtízszerezi Magyarország aranytartalékát, majd az elmúlt évben újabb bővítésről döntöttek, így jelenleg 94,5 tonna az aranytartalék.

Időjárás:

Ma további melegedés várható, nagyrészt felhőtlen égbolttal, szikrázó napsütéssel és nagyon erős UV sugárzással.

Este csillagfényes, többnyire szélcsendes idő valószínű. Csak Északnyugaton lehet élénkebb az északias légmozgás.

A hőmérséklet jellemző csúcsértéke 32 – 38 fok között alakul.