Társadalmi kohézióra is helyezzen hangsúlyt Európa!
Szili Katalin, az Országgyűlés volt elnöke, az autonómia ügyeiért felelős miniszterelnöki megbízott a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt az autonómia fogalmáról, az őshonos kisebbségek védelméről.
A politikus szerint érdemes lenne a lehető leghétköznapibb módon értelmezni az autonómia kifejezését. Véleménye szerint érdemes legelőször azt az alapelvet rögzíteni, ami az Európai Unió lényege, mégpedig az, hogy lehetőség szerint ott szülessenek meg a döntések a legalacsonyabb szinten, ahol a legtöbb információ áll rendelkezésre ehhez, valamint az érintett közösségek rendelkezzenek valamilyen önkormányzatisággal, önigazgatással. Pontosabban, mindez azt jelenti, hogy egy közösség maga dönthessen a saját ügyeiről. Hozzátette, többször volt már alkalma például román politikusokkal tárgyalni, akik minden alkalommal elmondták, számukra is fontos a decentralizáció, hogy egy-egy régiónak legyenek döntéshozatali jogosítványai, erre válaszolt nekik Szili Katalin, hogy akkor leginkább az autonómia szótól félnek, nem pedig annak tartalmától, mert a tapasztalatok szerint az autonómia szó alatt valamiféle elszakadást akarnak érteni. Példaként hozta fel a miniszterelnöki megbízott az autonómiára, pontosabban a székelyföldi közösség saját maga által kidolgozott tervekre, a dél-tiroli autonómiát, ahol az olasz állampolgárként élő német közösség a saját identitását megélheti, megkapva a lehetőséget arra, hogy a saját magukra vonatkozódöntéseket saját maguk hozzák meg.
A politikus megemlítette a magyar Alaptörvényt, amely rögzíti, az országban élő kisebbségek államalkotó tényezők, megjegyezve azt is, mindez például a szlovák, a román alkotmányban nem szerepel. Pedig őshonos közösségekről van szó, amelyek nem vándoroltak sehova, ők a saját szülőföldjükön élnek. A magyar Alaptörvény pont ennek okán ismeri el a tizenkét nemzeti és egy etnikai kisebbséget államalkotó tényezőnek, őshonos kisebbségnek. Azt is tudni kell – emelted ki, ma Európában minden hetedik ember valamilyen nemzeti kisebbség sorsában él, azaz a saját szülőföldjén kerül kisebbségbe.
Azonban az is igaz, jelenleg az Európai Unió nem foglalkozik az őshonos kisebbségek ügyével, csak az Európa Tanács az, amelyik ezeket a kérdéseket a napirendjére tűzi, számos határozatot is hoztak már az elmúlt évtizedekben, legyen szó az autonómiáról, oktatásról, nyelvhasználatról. Ám az is igaz, a legutóbbi kezdeményezés a Minority Safe Pack-et az Európai Bizottság elutasította, annak ellenére, hogy az elképzelést, mind az Európai Bíróság, mind az Európai Parlament támogatta, nem beszélve arról az 1.3 millió emberről, aki alá is írta a kezdeményezést. Van egy másik kezdeményezés a nemzeti régiókkal kapcsolatban, ezt a Székely Nemzeti Tanács indította el, ennek lényege, hogy ahol egy közösség tömbként él egy régióban, akkor ezt ismerjék el olyannak, amelyek az identitás megőrzése érdekében külön fordulhassanak az uniós kohéziós alapokhoz támogatásért. Sokan vélekednek úgy, ez a kezdeményezés, ami május legelején zárul, ugyanolyan sorsra jut, mint a Minority Safe Pack, ám Szili Katalin szerint ezt a kérdést, az erre adandó választ nem kerülheti meg az Európai Unió, a bevándorlás problémáit ismerve, hogy ne ismerje el az őshonos kisebbségeket.
Most sok múlik majd az Európa Tanácson, ahol májustól fél éven át Magyarország adja az elnökséget, a magyar delegáció az egyik kiemelt ügyként kíván foglalkozni ezen idő alatt az őshonos és nemzeti kisebbségekkel. Több rendezvényt is szerveznek ebben a kérdéskörben, azt reméli a politikus, a fél év után lehet nyomást gyakorolni az EU-ra, magasabb szinten is lehet képviselni a kisebbségek ügyét, meggyőzve az Európai Bizottságot is. Szili Katalin kifejtette, bízik abban, hogy Európa képes újradefiniálni magát és nem csak a gazdasági kohézióra, hanem a társadalmi kohézióra is jelentős hangsúlyt fektet, mert csak így lehet erős Európáról beszélni.
