„Már most érdemes figyelni, hogy mi történik” – Lattmann Tamás szerint most dől el, milyen hivatal lesz az NVVH
A Pirkadat szeptember 2-i adásában M. Kende Péter dr. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal beszélgetett a Nemzeti Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatal elnökének megválasztásáról, a közvélemény elszámoltatással kapcsolatos várakozásairól, valamint arról, milyen irányba indulhat el az új szervezet. Szóba került az is, hogyan kellene kezelni a korrupciós ügyeket, és milyen szerepe lehet az Európai Ügyészséggel való együttműködésnek.
Túl sokan azonnali bilincseket várnak
Lattmann Tamás szerint a közvélemény egy részében irreálisan magas elvárások alakultak ki az új hivatal működésével kapcsolatban.
Sokan azt várják, hogy az elszámoltatás gyors, látványos és azonnali büntetőeljárásokat hozzon.
„Nagyon úgy tűnik, hogy a közvélemény egy jelentős része ilyen illúziókat kerget.”
Szerinte ebben szerepet játszik az is, hogy a választók egy-egy ismert személyhez kötnek bizonyos várakozásokat. Ligeti Miklós például sokak szemében a korrupcióellenes fellépés egyik ismert arca lett, ezért az ő elmaradása csalódást okozott.
Ungár Anna Róza részben ennek a várakozásnak lett az áldozata
Lattmann elmondta, hogy saját rangsorában sem Ungár Anna Róza volt az első helyen a jelöltek között, de a vele szembeni reakciókat túlzónak tartja.
Szerinte az új elnök olyan várakozásokkal szembesül, amelyeket részben nem is ő alakított ki.
A közösségi médiában működő politikai nyilvánosság sajátossága, hogy a választók gyorsan személyekhez kötik a reményeiket, és ugyanilyen gyorsan csalódnak is.
Lattmann szerint ennek ára van, ha valóban részvételibb politikai kultúrát akarunk.
A kampányígéretek is felhúzták az elvárásokat
M. Kende Péter felidézte a kampány idején elhangzott, börtönt és bilincset emlegető mondatokat.
Lattmann szerint a politikai kommunikáció hosszú ideje használ ilyen erős, büntető hangulatú fordulatokat.
„A közszereplők elleni gyors és csattanós minősítések nagyon alacsonyan repkednek.”
Úgy látja, ez korábban is jelen volt a magyar politikában, csak más szereplők és más célpontok esetében.
Szerinte jobb lenne, ha az újságírás és a politikai közbeszéd következetesen kritizálná az ilyen kommunikációt, függetlenül attól, kit ér.
A hivatalnak már most el kell kezdenie dolgozni
Lattmann szerint nem érdemes hónapokat várni az NVVH megítélésével.
„Már most érdemes figyelni, hogy mi történik.”
Az elnök és a megválasztott elnökhelyettes már most kijelölheti az első ügyeket, a vizsgálati prioritásokat és a hivatal működési kultúráját.
A következő hetekben szerinte az derül ki, hogy az NVVH elsősorban múltbeli ügyek feltárására és büntetőeljárások előkészítésére koncentrál-e, vagy hosszabb távú intézményépítésben gondolkodik.
Bilincsek vagy megelőzés?
Lattmann szerint két különböző működési modell rajzolódhat ki.
Az egyik a látványos elszámoltatás: a korábbi 16 év ügyeinek feltárása, felelősségre vonás és büntetőeljárások kezdeményezése.
A másik inkább jövőorientált lenne: kutatásokkal, jogszabály-előkészítéssel és intézményi javaslatokkal olyan rendszert teremtene, amely csökkenti a korrupció megismétlődésének esélyét.
Szerinte Ungár Anna Róza megválasztása inkább arra utal, hogy a második megközelítés lehet hangsúlyosabb.
A közvélemény ezért is lehet csalódott
Lattmann szerint sokan azért várták Ligeti Miklós megválasztását, mert hozzá elsősorban a konkrét korrupciós ügyek feltárását kötötték.
Ungár Anna Róza kevésbé ismert a szélesebb nyilvánosság előtt, így kevesebb előzetes kép társult hozzá.
Ez azonban Lattmann szerint önmagában nem jelenti azt, hogy gyengébben működne majd a hivatal.
„Azt gondolom, hogy Ungár Annával sem lesz probléma.”
A lényeg szerinte az lesz, milyen konkrét döntések születnek a következő hónapokban.
A „közepes halak” lehetnek a kulcsszereplők
M. Kende Péter azt kérdezte, hogy a hivatalnak kis, közepes vagy nagy ügyekkel érdemes-e kezdenie.
Lattmann szerint a kis ügyeket könnyű feltárni, de stratégiailag a közepes szereplők lehetnek igazán fontosak.
„A közepes halakat azért érdemes, mert azok tudnak csaliként működni a nagy halak tekintetében.”
Úgy véli, a komolyabb korrupciós hálózatok feltárásánál gyakran azok a köztes szereplők jelenthetik az áttörést, akik már elegendő információval rendelkeznek a nagyobb ügyekhez.
Az uniós pénzekkel kapcsolatos ügyek különösen fontosak lehetnek
Lattmann szerint az NVVH-nak érdemes lenne olyan ügyeket előrevennie, amelyekben jelentős európai uniós forrás érintett.
Ennek nemcsak büntetőjogi jelentősége lenne.
Szerinte az ilyen vizsgálatok lehetőséget teremthetnek arra, hogy Magyarország együttműködjön az Európai Ügyészséggel, és javítsa az elmúlt években súlyosan megromlott bizalmi kapcsolatot az uniós intézményekkel.
Sok ügyben már rendelkezésre áll uniós előmunka
Lattmann arra is felhívta a figyelmet, hogy több uniós forrásokkal kapcsolatos ügyet az OLAF már vizsgált.
Ez azt jelenti, hogy bizonyos esetekben nem teljesen a nulláról kellene elindítani a feltárást.
Szerinte az NVVH és az európai intézmények együttműködése egyszerre szolgálhatná a konkrét ügyek felderítését és Magyarország nemzetközi hitelességének helyreállítását.
A következő hónapok döntik el a hivatal karakterét
Lattmann szerint most még korai végleges ítéletet mondani az NVVH-ról.
A következő hetekben és hónapokban azonban világossá válhat, milyen ügyeket választ, hogyan kommunikál, mennyire működik szakmai alapon, és valóban képes-e független intézményként dolgozni.
A nemzetközi jogász szerint ezért a sajtónak különösen fontos feladata lesz a hivatal működésének folyamatos és kritikus figyelemmel kísérése.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
