„Sajnálom, hogy a szavaimmal megbántottam másokat” – Platthy Iván szerint példát mutatott a bocsánatot kérő plébános
A Pirkadat szeptember 2-i adásában M. Kende Péter Platthy Iván nyugalmazott címzetes államtitkárral beszélgetett az egyházak közéleti szerepéről, a szószékről elhangzó politikai üzenetek határairól és egy ritka bocsánatkérés jelentőségéről. Szóba került a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia készülő dokumentuma, az állam és az egyház kapcsolatának elmúlt évtizedei, valamint a magyar kormány és a püspöki kar közelgő vatikáni találkozója is.
Amikor egy plébános visszahallgatja saját szavait
A beszélgetés kiindulópontja egy plébános prédikációja volt, amelyben Platthy elmondása szerint erősen politikai és személyeskedő kijelentések hangzottak el. Az ügy az Országgyűlésben is előkerült, addigra azonban a pap már nyilvánosan bocsánatot kért.
Platthy felolvasta Fehér Róbert plébános üzenetét:
„Visszahallgattam az elmúlt vasárnapi prédikációmat, és sajnálom, hogy a szavaimmal megbántottam másokat, és szavaim alkalmasak voltak arra, hogy a helyi közösségben és az egyházközségben megosztottságot okozzanak. Ezért bocsánatot kérek mindenkitől, akit e szavaimmal megsértettem.”
A parlamentben a bocsánatkérést nagy taps fogadta. Platthy szerint az eset azért is fontos, mert példát ad arra, hogy egy közéleti vitában lehet önvizsgálatot tartani és visszavonni egy közösséget megosztó megszólalást.
A templom nem lehet pártpolitikai színtér
Platthy szerint a katolikus egyház vezetése korábban is egyértelműen jelezte, hogy a templomot távol kell tartani a pártpolitikától.
Felidézte a püspöki kar egyik korábbi állásfoglalását, amely az állam és az egyház jogrendjének kölcsönös tiszteletére épült. Ennek történeti alapjaként az 1990. február 9-én aláírt megállapodást említette, amely a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételéhez kapcsolódott.
Platthy szerint ebből egy világos következtetés adódik: „az egyház nem politikai szervezet”.
Úgy látja, a püspöki kar választások előtti üzenete is arra figyelmeztetett, hogy az egyházi közösségek ne váljanak a politikai gyűlöletkeltés terepévé.
Több esetben maga az egyház reagált
Platthy több közelmúltbeli ügyet is felidézett, amikor papok politikai tartalmú megszólalásaira egyházi vagy helyi közösségi válasz érkezett.
Egy budapesti plébános esetében az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye általános helynöke jelezte, hogy nem azonosul a prédikációban elhangzottakkal. Egy másik esetben egy egyházközség világi tanácsa határolódott el a helyi plébános megnyilatkozásától.
Platthy szerint ezek azt mutatják, hogy az egyházi közösségekben is működik egyfajta önkorrekció.
Miért nem jut el minden plébániáig a püspöki üzenet?
M. Kende Péter azt vetette fel, hogy a katolikus egyház hierarchikus működéséből elvileg az következne, hogy a püspöki kar útmutatása a helyi plébániákon is érvényesüljön.
Platthy szerint az üzenet eljut a helyi szintig, a kérdés inkább az, hogy mindenki foglalkozik-e vele.
Felidézte saját állam–egyházügyi munkájának kezdetét is. Mint mondta, már akkor azt kérte minden felekezettől, hogy társadalompolitikai kérdésekben szabadon vegyenek részt a közéletben, a közvetlen pártpolitikától azonban tartsák távol magukat.
Szerinte ennek azért van jelentősége, mert a lelkipásztor hitelessége sérülhet, ha a hívek egy pártpolitikai szereplőt látnak benne.
„Nem az államot kell szolgálni, hanem az embereket”
Platthy különösen problematikusnak tartaná, ha egy politikai párt a plébániákat tudatosan politikai ellenállás helyszíneként próbálná használni.
Ezt szerinte maga az egyház korábbi állásfoglalásaival is nehéz lenne összeegyeztetni.
Ferenc pápa 2023-as budapesti látogatását felidézve úgy fogalmazott, a papság feladata az emberek szolgálata.
„Nektek nem az államot kell szolgálni, hanem az embereket.”
Platthy szerint ez a gondolat lehet az egyik alapja az állam és az egyház közötti következő időszak párbeszédének is.
Készül a harminc évet értékelő dokumentum
A beszélgetés második felében a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia készülő, mintegy 26 oldalas dokumentuma került szóba.
Platthy úgy tudja, hogy a püspöki kar Kaposváron tárgyalja az anyagot, amely az elmúlt három évtized tapasztalatait tekinti át.
Szerinte a dokumentum várhatóan más szemléletű lesz, mint az 1996-os körlevél, amely sok területen konkrét társadalmi és közpolitikai állásfoglalásokat fogalmazott meg.
Platthy hiányolná, ha az új értékelésből kimaradnának az elmúlt évtizedek meghatározó eseményei, így a pápalátogatások, az 1997-es szentszéki megállapodás vagy az egyházak gazdálkodási és közfeladat-vállalási helyzetének változásai.
A Vatikán előtt fontos lenne a hazai párbeszéd
Platthy szerint különös jelentőséget ad a készülő dokumentumnak, hogy hamarosan a magyar miniszterelnök is a Vatikánba látogat, később pedig a magyar püspöki kar is találkozik XIV. Leó pápával.
Úgy véli, kedvező lenne, ha a kormány és az egyházi vezetés között még ezek előtt megindulna az érdemi párbeszéd.
A kérdés szerinte az, hogyan értékeli az egyház saját társadalmi szerepét az elmúlt évtizedek után, és milyen együttműködést tud kialakítani az új politikai helyzetben.
Platthy szerint ennek középpontjában továbbra is az emberek szolgálatának kell állnia, mert hosszú távon az egyház társadalmi hitelessége és a hívek bizalma is ezen múlik.
