Ezeknek a cégeknek a hatalmas adatfelhalmozásból majd vissza kell venni

Ezeknek a cégeknek a hatalmas adatfelhalmozásból majd vissza kell venni

Krasznay Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kiberkutató Intézetének vezetője a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt a biztonság és a demokrácia kapcsolatáról, a közösségi szolgáltatók szabályozásáról.

A szakember beszélt a Capitolium ostromáról, megjegyezve, a titkosszolgálatoknak természetesen voltak információik a készülődésről, a probléma ott lehetett, hogy nem lehet tudni, hol összpontosulnak az információk, ahogy kérdés a politika döntése is. Ebben az esetben a háttérben levő szereplők erősen Trump pártiak voltak, így akár nyilvánvalónak lehetett mondani azt, hogy a politika nem tett hatékony ellenlépéseket. Az új amerikai elnök által kinevezett titkosszolgálati vezetőnek többek között az események miatt is kiemelt feladata lesz a kiberbiztonság megszervezése lesz, Joe Biden az első utasításainak egyike éppen az volt, hogy ellenőrizzék a szakemberek, valóban történt-e tavaly decemberben kibertámadás Oroszország részéről, de mellette át kell nézni az amerikai belföldi terrorista cselekményeket, terveket, beleértve az online tevékenységeket is.

Arra a kérdésre, hogy mi a fontosabb, a biztonság vagy a demokrácia, Krasznay Csaba elmondta, erre a kérdésre nincs jó válasz, 2001. szeptember 11-e lehet a példa erre, amikor egy olyan támadás érte az Egyesült Államokat, amire semmilyen szempontból sem voltak felkészülve. A támadás után az amerikaiak rengeteg mindent feladtak a demokráciából a vélt vagy valós biztonság érdekében, háborúkba, konfliktusokba is belementek. Ám ez az inga, különösen a Snowden féle kiszivárogtatás óta visszale3ndült. Hiszen az amerikai polgárok szembesültek azzal a ténnyel, hogy mi mindent lehet megtudni akár róluk is a biztonság jegyében, emiatt vissza is vettek a szakszolgálatok tevékenységéből. Emiatt viszont csökkentek az USA lehetőségei a terror, a szervezett bűnözés elleni küzdelmekben, ami megint visszalengette az ingát a még nagyobb biztonság irányába. A világot érintő tendenciákat nézve az a helyzet, hogy a biztonság érdekében a demokráciából vettek vissza, sokan féltik a demokráciát, ezért valószínűleg most megint a biztonság kárára lendül majd vissza ez az inga.

Ami a közösségi szolgáltatók és a politika kapcsolatát illeti, a szakember szerint Trump elnök ideiglenes, végleges letiltása volt az a vörös vonal, amit a politikusok már nem tolerálnak. A nagy cégek már túlnőttek az államokon, emiatt a következő lépés egy szabályozás lesz, amibe beletartozik majd az adatokkal való élés, visszaélés szabályozása is. Az szinte biztos, hogy ezeknek a cégeknek a hatalmas adatfelhalmozásból majd vissza kell venni, de olyan technológiát is kell majd alkalmazni, amely során a felhasználók, az emberek hisznek abban, hogy nem figyeli minden lépésüket a szolgáltatójuk.  De az is benne van a pakliban, hogy a cégek által alkalmazott Big brother effektus az államokat is érdekelni fogja.

Visszatérve Trump letiltására, azt hozta fel példaként Krasznay Csaba, hogy a középkorban az uralkodók a saját területükön megadták az ítélkezés jogát a földesuraknak, ebből lett később az ítélkezés állami monopóliummá tétele. Ezek mostani a nagy cégek az elmúlt húsz évben – a saját elveik alapján – azt tették, amit jónak láttak, ebbe az államok nem szóltak bele. Ám ezek a közösségi hálózatok ma már nem csak beszélgetőhelyek. Ha egy amerikai elnököt le lehet tiltani, akkor felmerül a kérdés, mi az a jog, ami ezt megengedi, lehet-e egy ilyen döntés ellen fellebbezni. Hol van egy ilyen esetben politikai, jogi felelősségrevonás. Arról nem beszélve, ezt a letiltást maga a közösségi oldal vezetője jelentette be, mintha ez a saját döntése lenne.

A szakember elmondta, ha rajta múlna ezeknek az oldalaknak a szabályozása, akkor a távközlési cégekhez tenné hasonlóvá, ahol minden országban van egy, amelyik a kétharmadát lefedi az államnak. Pont egy ilyen nagy cégnek kell komoly kötelezettséggel rendelkeznie az állampolgárok felé, így kellene tenni a legnagyobb közösségi oldalnak. Például legyen magyar nyelvű ügyfélszolgálata, legyen az ügyfélnek egy hatósági fellebbezést benyújtani egy-egy döntés ellen, a távközlési cégek esetében a hírközlési hatóság. A hatóság pedig vizsgálja ki a közösségi oldal döntését, annak jogszerűségét, ehhez persze azt is el kell érni, hogy a közösségi oldal használója vállalja fel saját arcát, nevét, így kevesebb kamuprofil is lehet.

Krasznay Csaba szerint ez európai polgárok adatait a GDPR rendeletnek megfelelően kell védeni, szerencsére ez a szemlélet már lassan kezd átszivárogni az Egyesült Államokba és Kínába is. Azt is kifejtette a szakember, hogy az lenne a legjobb, ha az emberek a híreket a médiából szereznék be, a közösségi oldalt pedig valóban egy másfajta, személyes kommunikációra használnák. Sajnos a közösségi oldalak a hagyományos médiát tönkretették, nagyon veszélyes, hogy a közösségi oldalakra szerkesztés nélkül lehet kiírni bármit is.