A BreuerPress és a HertiTV hírei 2020.08.21.-reggelén
Gulyás Gergely: Szeptemberre senki ne szervezzen külföldi nyaralást
Szeptember elsejétől a jelenleginél szigorúbb szabályt kell alkalmazni a külföldi utazásokra a koronavírus-járvány miatt, ezekre a jövő heti kormányülésen tesz javaslatot az operatív törzs – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai Kormányinfón, amelyet Szentkirályi Alexandra kormányszóvivővel tartott.
Szeptember elseje utánra külföldi nyaralást senki ne szervezzen, különösen a déli országokba – fogalmazott a miniszter, azt hangsúlyozva: az oktatás újraindítása elengedhetetlen az ország működőképességének fenntartásához, márpedig ehhez arra van szükség, hogy ne nőjön a fertőzöttek száma.
A miniszter kijelentette, Európa legtöbb államában romlik, csak néhány országban stagnál a járványügyi helyzet, márpedig ezek a trendek néhány hetes késéssel vannak hatással a magyarországi mutatókra, így az utazási korlátozások enyhítéséről nem lehet szó.
Hozzátette azt is, a kormány sárgából a zöld zónába sorolta Norvégiát, amelynek mutatói Európa legjobbjai közé tartoznak.
A kormány azt reméli, hogy minden hónap foglalkoztatottsági mutatója eléri az egy évvel korábbit – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A gazdaság-újraindítás és a munkahelyteremtés fontosságát kiemelve arról beszélt a miniszter, az idei év első felében az Európai Unió minden államában gazdasági visszaesést mutattak ki, de a magyar visszaesés kisebb az uniós átlagnál, és várakozások szerint erősödni fog ez a trend.
Hozzátette: júliusban 4 millió 460 ezren dolgoztak Magyarországon, ez 2600 emberrel több a januárinál, ám néhány tízezerrel elmarad az egy évvel korábbi adattól, ugyanakkor június 15. óta a regisztrált álláskeresők száma folyamatosan csökken.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: a gazdaságélénkítésre a kormány 1756 milliárd forintot helyezett ki már, és ennek is köszönhetően a foglalkoztatási adatok terén Magyarország „kifejezetten jól áll”.
A magyarság felelősséget visel egymásért
Szili Katalin, az Országgyűlés volt elnöke, az autonómia ügyeiért felelős miniszterelnöki megbízott a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt nemzetstratégiáról, valamint arról, mit is jelent a nemzet fogalma augusztus 20-án.
A politikus a nemzet fogalmáról megjegyezte, erről most is, 2020-ban is kell beszélni, amikor a trianoni békediktátumra emlékeznek, mindezekből pedig érdemes levonni a tanulságokat. Szili Katalin felhívta a figyelmet a 2004. decemberi népszavazásra, ami véleménye szerint megtörte a nemzet gerincét, hiszen olyan helyzetbe hozta a határontúli magyarokat, ami által ők még kiszolgáltatottabbá váltak az ottani többségi társadalom előtt. A politikus, mint az Országgyűlés akkori elnöke úgy döntött, létre kell hozni a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát, mert fontosnak tartotta, legalább párbeszéd legyen a határon innen és túl dolgozó képviselők, közéleti személyek között.
A helyzet megváltozott 2010 után, hiszen az Orbán kormány több jogszabályt is meghozott, köztük az új Alaptörvényt, ami kimondja, a magyarság felelősséget visel egymásért. Mellette különösen fontos volt az állampolgárságról szóló törvény, aminek van számos példája a világban. Ugyanilyen fontos volt a választójog rendezése is – emelte ki a politikus.
Szili Katalin kijelentette, ma már létrejött egy olyan nemzeti közösség, amibe a határontúli, valamint a diaszpórában élő magyar közösség is beletartozik. Többek között ennek kapcsán azt is megjegyezte, 2010 után már nem csak jogszabályokkal, hanem lélekben is sikerült összevarrni a nemzetet, ahol érdemes büszkének lenni, ahol merhetnek a magyarok nagyok lenni, követve a Szent István által hagyott örökséget. A kormány folyamatosan egyeztet a Kárpát-medencei magyar közösségekkel a Magyar Állandó Értekezleten, de mellette működik a Diaszpóra Tanács is, ahol a világ számos távoli pontján élő magyar közösségeket hallgatják meg, beszélnek velük.
A politikus kitért a nemzetállami kifejezésre is, megjegyezve, sok vita van a fogalom körül, noha sokan ismerik, ahogy azt is, Franciaország, Románia nemzetállamként határozza meg önmagát, azaz nem ismernek el más nemzethez való tartozást az országon belül. Hozzátette, ezért is tartja a nemzetállam kifejezést kirekesztőnek, a fogalom helyett nemzetekről kell beszélni. Ahogy az EU-t is elsősorban a nemzetek uniójaként kell meghatározni, ahol mindenki a saját maga képességeivel teszi sokszínűvé a közösséget, megőrizve a zsidó-keresztény kultúrát. Augusztus 20-a kapcsán azt is megjegyezte, Szent István király kapcsolta Magyarországot a keresztény Európához, ahol a keresztény gondolkodás mellett a magyar identitást is fontosnak tartotta, ez legyen ma is az alap. Ugyanakkor tudomásul kell venni azt a tényt is, Magyarországon 13 nemzeti és etnikai kisebbség él, akik mint nemzet részei szerepelnek az Alaptörvényben.
Összességében az a fontos, hogy a következő évszázadban is legyen és éljen a magyar nyelv, maradjon a békesség, ez legyen az augusztus 20-a egyik üzenete – tette hozzá Szili Katalin.
Közel-keleti hírmagyarázat
Askenázi: Netanjahu mindent megtesz, hogy ne kelljen elhagynia a miniszterelnöki rezidenciát – riport
A Kan közszolgálati műsorszolgáltató esti riportja szerint, Gabi Askenázi (Kék-Fehér) külügyminiszter magánbeszélgetések során kijelentette, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök elhatározta, hogy nem hagyja el a miniszterelnöki rezidenciát.
„Netanjahu egyáltalán nem akarja elhagyni a [miniszterelnöki rezidenciát], mindent megtesz ennek elkerülése érdekében. Nem nekünk kéne először pislogni és engedni. Ha eltökélt szándéka választásokra menni, lássuk, hogy megteszi.”
A jelentés szerint Askenázi és Avi Niszenkorn igazságügyi miniszter ellenzi Netanjahu követeléseinek elfogadását a koalíciós válság közepette, míg a párt vezetője, Beni Gantz mérlegeli, milyen kompromisszumokkal lehetne elkerülni az új választásokat.
Askenázi irodája elutasította a riport állításait.
„Gabi Askenázi kampányt indított a Kék-Fehér vezetéséért, és minden erővel választásokra törekszik. Úgy tűnik, hogy Gantz megbuktatását még Netanjahu megbuktatásánál is jobban akarja” – reagált a Likud a riportra.
A Kék-Fehér szerint viszont a Likud akar választásokat:
„Netanjahu személyes megfontolásokból választásokat akar. A többi csak zaj. A Likud elfelejtette, hogy egymillió munkanélküli van. Jobb lenne, ha Netanjahu eltávolítaná a minisztereket a [TV] stúdiókból és utasítaná őket, hogy a koronavírussal foglalkozzanak.”
A 12-es csatorna korábban azt állította, hogy Kék-Fehér megkezdte egy kompromisszum megvitatását, amely a költségvetés elfogadásának augusztus 25-i határidejét elhalasztaná, és jóváhagyná a kormány további pénzeszközeit az új költségvetés elfogadása előtt.
Az ügy előzménye, hogy a Kneszet Pénzügyi Bizottsága reggel elutasította a koalíció stabilizálására irányuló törvényjavaslat megszavazását, a Likud és a Kék-Fehér közötti folyamatban lévő válság közepette.
A törvényjavaslat, melyet a Gantz-koalícióhoz tartozó Derech Eretz vezetői, Cví Hauzer képviselő és Joáz Hendel kommunikációs miniszter készített, 100 nappal kitolná a költségvetés elfogadásának határidejét, így a kormány december közepéig lehetőséget kapna, hogy megállapodásra jusson a kérdésben.
A törvény előírja, hogy minden költségvetés elfogadása nélkül létrehozott kormánynak 100 napon belül jóvá kell hagynia a költségvetést, különben új választásokat kell tartani. A jelenlegi kormány május 17-én tette le az esküt, és a 100 napos határidő augusztus 25-én jár le.
A törvényjavaslat első olvasatát hétfőn fogadta el a Kneszet. Három olvasaton kell átmennie, mielőtt törvénnyé válik, és a Kneszet Pénzügyi Bizottságának jóváhagyása szükséges a második és a harmadik olvasat továbbításához.
A Pénzügyi Bizottság megbeszélésén a koalíció elnöke, Miki Zohár (Likud) négy feltétellel állt elő a határidő elhalasztására, ideértve az éves költségvetésben pénzeszközök elkülönítését az ultraortodox jesivák, valamint a vallásos cionista iskolák és programok számára, valamint számos támogatást egyéb oktatási programokhoz, és lehetővé téve a rugalmas felhasználását a költségvetés 5% -ának.
„Ha ez a négy téma szerepel a törvényben, akkor jóváhagyható a második és a harmadik olvasata” – mondta Zohár.
Eitan Ginzburg (Kék-Fehér) képviselő elutasította a követeléseket, mondván, a bizottságnak nem az a célja, hogy megbeszélést folytasson egy „alternatív állami költségvetésről”.
„Azt hiszem, némi zavar van itt. Azért ültünk össze, hogy a költségvetési határidő késleltetéséről szavazzunk. Nem pedig azért, hogy megvitassunk egy alternatív költségvetési tervet különféle célokkal.”
Az ultraortodox Jahadut Hatora állítólag 400 millió sékelt követel a jesivák számára költségvetés elhalasztásáért cserébe.
A Kék-Fehér este 10 órakor vészhelyzeti ülést tart a folyamatban lévő koalíciós krízis miatt.
A Likud és a Kék-Fehér közötti vita egyik kulcspontja, hogy Gantz ragaszkodik a kétéves költségvetés elfogadásához, ahogy az a koalíciós megállapodásban szerepel, míg Benjamij Netanjahu miniszterelnök (Likud) a 2020-as évre vonatkozó költségvetés elfogadását akarja. Utóbbi verzió lehetőséget adna Netanjahu számára, hogy júniusban új választásokra kerüljön sor, feltéve, hogy miniszterelnöki ideje alatt nem megy át a 2021-es költségvetés. Ebben a helyzetben Netanjahu miniszterelnök maradhatna egy átmeneti kormány élén, amíg az új választásokat megtartják.
A média szerint Netanjahu azt követeli a Kék-Fehértől, hogy egyezzen bele a koalíciós megállapodás több pontjának megváltoztatásába, melyek nem kapcsolódnak a költségvetéshez, a kormány egyben tartásának feltételeként.
Izrael reméli, hogy új korszak nyílt az arab világgal való kapcsolatában, az Egyesült Arab Emírségekkel kötött megállapodásával – ezt mondta az ATV Híradónak Izrael állam magyarországi nagykövete. Jakov Hadasz-Handelzman arról beszélt, hogy most kötött először Izrael ilyen megállapodást egy olyan országgal, amellyel nem osztozik közös határon, valamint nem volt vele korábban háborús konfliktusa sem.
Történelmi egyezménynek nevezte Donald Trump az Egyesült Államok közvetítésével létrejött megállapodást Izrael és az Egyesült Arab Emirátusok között a diplomáciai kapcsolatuk helyreállítására. Az egyezmény értelmében a felek együttműködnek majd a gazdaság, az egészségügy, az oktatás, valamint biztonsági területeken is.
A nagykövet a Híradónak úgy nyilatkozott: valóban egy jelentős áttörésről van szó, és remélik, hogy ez egy új korszak kezdetét jelenti majd, ami lehetőséget ad a kapcsolataik normalizálására sok más arab országgal is.
Jakov Hadasz-Handelzman úgy vélekedett, az Egyesült Arab Emírségek más Közel-Keleti szunnita arab országokhoz hasonlóan rájött arra, hogy nem Izrael a Közel-Keleti problémáknak a forrása, nem jelent rájuk fenyegetést, sőt: Izrael együtt akar működni a környező országokkal a régió felemelkedésében és modernizálásában. A nagykövet szerint a legfőbb fenyegetést Irán és több terrorszervezet jelenti a térségben.
Hozzátette: véleménye szerint ígéretes azt látni, hogy több Arab ország már gratulált az Egyesült Arab Emírségek lépéséhez. Szakértők szerint ez azt jelentheti ugyanis, hogy más országok is követhetik az Emírségeket, hasonló megállapodások aláírásával. A nagykövet kiemelte: különösen fontos, hogy még Szaúd Arábia is támogatja az egyezményt.
A palesztin hatóság ugyanakkor határozottan elítélte a mostani megállapodást. A palesztinok most először azonban elvesztették a vétójogukat, amivel korábban megakadályoztak más országokat abban, hogy együttműködjenek Izraellel – mondta híradónknak a nagykövet.
Mint azt magyarázta, a palesztinok azt állítják, minden problémának az izraeli-palesztin konfliktusaz oka, de eddig bármikor, amikor lehetőségük lett volna békét kötni Izraellel, minden ajánlatot elutasítottak.
A Wall Street Journal amerikai lapban megjelent írás is hasonlóan vélekedik. Ők úgy fogalmaztak, hogy a palesztinok régóta tartó elutasító magatartása a palesztin-izraeli megbékélést kevésbé fontos témává változtatta.
