A BreuerPress és a HetiTV hírei 2020.07.25.-reggelén
A kormányoldalhoz tartozó politikusok népszerűbbek az ellenzékieknél, „sőt az ellenzéki politikusok között egy olyan sincs, akit többen szeretnének fontos politikai pozícióban látni, mint ahányan elutasítják politikai szerepvállalásukat” – közölte a Nézőpont Intézet csütörtökön legfrissebb – ezer ember megkérdezésével készült – közvélemény-kutatása eredményét ismertetve. Orbán Viktor miniszterelnök elfogadottsága az elmúlt öt évben egyszer sem volt olyan magas, mint most. Jelenleg a lakosság 57 százaléka szeretné őt továbbra is fontos politikai pozícióban látni. Hozzátették: nemcsak a miniszterelnök, de több kormánytag is „profitált politikailag” a koronavírus elleni hatékony fellépésből. 2019 decemberéhez képest Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert 14, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert 10, Varga Mihály pénzügyminisztert pedig 9 százalékponttal többen szeretnék fontos politikai pozícióban látni – ismertette a Nézőpont. A július 14-16. között végzett közvélemény-kutatásból az is kiderült, hogy „jelenleg nincs egyetlen olyan ellenzéki politikus sem, akit többen szeretnének vezető szerepbe juttatni, mint ahányan elutasítják őket”. A lakosság 36 százaléka ugyan fontos politikai pozícióban szeretné látni Karácsony Gergely főpolgármestert, amivel ő a legkedveltebb ellenzéki politikus, de minden második válaszadó ugyanakkor elutasítja őt – közölte a Nézőpont.
Alternatív, a budapesti lakóövezeteket elkerülő vasúti teherszállítási útvonalak kiépítését javasolja az LMP – közölte a párt társelnöke. Schmuck Erzsébet hangsúlyozta, hogy az LMP ugyan támogatja a vasútfejlesztést, ám a vágánybővítésnek akár ezer, a sétány mentén található fa is áldozatul eshet. Továbbá a Budapest-Belgrád vonal fejlesztése miatt megnövekvő teherforgalom következtében a sokszorosára nő a környék környezeti terhelése. Ebben a helyzetben egy alternatív, a lakóövezetet elkerülő teherszállítási útvonal megvalósítása szükséges, miközben a személyvonatok továbbra is áthaladhatnának a területen – vélekedett a politikus.
Az internetezők fele már lényegében egyáltalán nem a tévéből, a rádióból vagy a nyomtatott sajtóból tájékozódik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2019 novembere és decembere között készült piackutatása szerint, amelynek eredményét csütörtökön ismertették. Az NMHH közleménye szerint az internethasználat magyarországi terjedésével párhuzamosan „egyre nehezebb helyzetbe kerül a hagyományos média és távközlés”, azaz a tévézés, a rádiózás, a nyomtatott sajtó és a telefonálás. Közölték, 2019 végén már több mint 6,5 millió internetező volt Magyarországon (a 15 évesnél idősebbek körében), akik legalább heti rendszerességgel böngésztek a világhálón. A hagyományos elektronikus és nyomtatott sajtóból az internetezők fele már egyáltalán nem vagy kevéssé szokott tájékozódni – állapította meg a felmérés, amelyet tavaly november 18. és december 10. között négyezer fős minta segítségével, online önkitöltős kérdőívvel készítettek. A szórakozás, filmnézés tekintetében is hasonló arányban vezet az internet: 46 százalék nem vagy már csak keveset tévézik, sokkal inkább a neten tölti a szabadidejét – részletezte az NMHH.
Dr. Czuczor Gergely, Budaörs fideszes önkormányzati képviselője a heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt a helyi közéletről, a választási eredményekről.
A politikus elmondta, az őszi helyhatósági választás után a polgármester döntése alapján az ellenzékben lévő Fidesz-KDNP-s képviselők nem ülhettek be egyetlen bizottságba sem, így csak a képviselőtestületi üléseken tudtak megszólalni. Ez az áldatlan helyzet mára már enyhült – tette hozzá, a 15 fős testületben egyébként hárman vannak, hozzájuk csatlakozott egy független, gazdakörös képviselő, a többiek a polgármester szövetségéből kerülnek ki.
Ellenzékiként az a feladatuk – jegyezte meg Czuczor Gergely, hogy azokra az ügyekre világítsanak rá, amik nem a város érdekeit szolgálják, mint például több lakóparki építésé, amiben hallatták a hangjukat. A képviselő megjegyezte, bár Budaörs az ország egyik leggazdagabb települése, de ez elsősorban földrajzi elhelyezkedéséből adódik, nem pedig a polgármester jó tevékenységéből. Jelentős cégek települtek meg, amelyek komoly adókat fizetnek az önkormányzatnak.
Külföld:
Júliusban már nem elérhetők az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerét szabályozó megállapodás London által elengedhetetlennek tartott alapelvei, de ősszel még mindig lehetséges az egyezség – közölte David Frost, a brit tárgyalóküldöttség vezetője. Frost egyenes utalást tett ugyanakkor annak lehetőségére, hogy a tárgyalási folyamat megállapodás nélkül is véget érhet. Az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az Európai Unióból. A távozás pillanatában 11 hónapos átmeneti időszak kezdődött, amelynek legfontosabb célja az, hogy időt biztosítson a megállapodásra a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszer szabályairól. A brit kormány mindenekelőtt átfogó szabadkereskedelmi megállapodást kíván elérni az EU-val. A Londonban tartott, csütörtökön befejeződött tárgyalási forduló után Frost a Downing Street által kiadott nyilatkozatában közölte: „sajnálatos módon egyértelművé vált”, hogy a felek ebben a hónapban már nem tudnak egyezségre jutni a majdani megállapodáshoz szükséges alapelvekről, annak ellenére sem, hogy ezt a június közepén tartott magas szintű videokonferencián Boris Johnson brit miniszterelnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és David Sassoli, az Európai Parlament elnöke célként tűzte ki.
Teljes támogatásáról biztosította Görögországot és Ciprust Emmanuel Macron francia elnök ciprusi hivatali partnerével, Nikosz Anasztasziadisszal Párizsban folytatott megbeszélései során, leszögezve: Brüsszelnek határozottan fel kell lépnie a Földközi-tenger keleti térségét érő provokációval szemben. Ciprus és Franciaország számára létfontosságú a Földközi-tenger térségének a biztonsága, ezért az Európai Uniónak határozott választ kell adnia minden ottani provokációra – szögezte le Macron, leszögezve: kiáll Görögország és Ciprus mellett „a török agresszióval szemben”. Ugyanekkor elfogadhatatlannak nevezte az Európai Unió bármely tagországához tartozó felségvizek megsértését. A francia államfő azt vetette Brüsszel szemére, hogy nem tesz eleget a térségbe benyomuló, egymással rivalizáló Törökország és Oroszország hatalmi harcának megakadályozásáért. Egyúttal komolyabb szankciókat sürgetett azok ellen, akik megsértik a francia, illetve a ciprusi felségvizeket. Az Európai Unió több alkalommal is kifejezte aggodalmát a Földközi-tenger keleti térségében végzett, földgázkitermelést célzó török fúrási tevékenységekkel kapcsolatban, amelyeket jogellenesnek nyilvánított, és határozottan elítélt.
Bojko Boriszov bolgár kormányfő átalakította jobbközép koalíciós kormányát, de a tüntetők követelésének ellenére nem hajlandó távozni a miniszterelnöki tisztségből. Az átalakítások nyomán a belügyi, a pénzügyi, a gazdasági és az egészségügyi tárca élére kerül új vezető. Az idegenforgalmi minisztériumot megszüntetik. A belügyminiszter lecserélése a tüntetőknek tett engedmény. A tárca irányítását a jelenlegi rendőrfőnök, Hriszto Terszijszki veszi át. Az egészségügyi minisztert a koronavírus-fertőzöttek számának emelkedése miatt mozdították el. Kiril Ananiev jelenlegi tárcavezető helyét egy nagy szófiai kórház igazgatója, Kosztadin Angelov veszi át, aki a szigorúbb óvintézkedések híve.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök a külföldi újságírók kiutasításával fenyegetett, akiket azzal gyanúsít, hogy kormányellenes tüntetéseket szítanak országában az augusztus 9-i elnökválasztás előtt. Lukasenka, aki a szovjet időkben termelő szövetkezeti elnök volt, figyelmükbe ajánlotta, hogy foglalkozzanak inkább mással. „Menjenek ki a termőföldekre, ahol az igazi küzdelem zajlik a termésért” – mondta. „Készítsenek képeket a kombájnokról. Meséljék el az egyszerű emberek történetét, a nehéz fizikai munkát végzőkét, akik etetik az országot. Ezek a firkászok úgyis az üzletekbe fognak rohanni holnap, hogy kenyeret vegyenek maguknak, hozzátartozóiknak, barátaiknak, illetve gyerekeiknek” – hangoztatta.
Beni Gantz védelmi miniszter és rotációs miniszterelnök valamint koalíciós pártja a szexuális orientációt érintő konverziós terápia betiltását szabályozó törvény mellett szavazott, így a Meretz párt képviselője által beterjesztett jogszabály előzetes olvasata 42:36 arányban átment a parlamenti szavazáson. A jogszabály szerint a konverziós terápiát alkalmazó pszichológusok elveszíthetik engedélyüket és többszöri alkalom után akár börtönbüntetés is kiszabható arra a terapeutára, aki a “szexuális orientáció megváltoztatására irányuló” kezeléseket végez. A kormányon és ezen belül az ultraortodox pártok képviselői között nagy vihart kavart jogszabályt az ellenzéken valamint Gantzékon kívül a párt koalíciós partnerei, a Munkapárt képviselői is támogatták. Gantz a szavazás előtt kijelentette, hogy korábbi ígéretéhez híven a jogszabály mellett fog szavazni mivel a „konverziós terápia a jog és a társadalmi normákon kívül született törvény.“
Gazdaság:
A Gazdasági Kabinet javaslatot fogalmazott meg a kormány részére annak érdekében, hogy a jövő tanév tavaszi félévében a szakképző intézmények tanulói, illetve a felnőttképzési jogviszonyban résztvevők is élhessenek a diákhitel adta lehetőségekkel. A javaslat több mint 57 ezer felnőttoktatásban résztvevőnek és 220 ezer szakképzésben tanuló diáknak hozhat könnyebbséget – mondta Varga Mihály a kabinet ülését követően. A pénzügyminiszter kifejtette: a járvány megelőzése mellett a kormány legfontosabb feladata a gazdaság újraindítása, a koronavírus miatt leginkább érintett ágazatok megsegítése, amellyel új munkahelyek teremthetők. Elmondta: a diákhitel szakképzésre való kiterjesztése a hazai gazdaság versenyképességét erősíti, ezzel egyidejűleg a munkavállalókat is támogatja abban, hogy a vállalkozások igényeinek megfelelően új, korszerű és piacképes szakmai tudást szerezhessenek. A szabadon felhasználható képzési hitel akár havi 150 ezer forint is lehet.
Időjárás:
Szombaton sokfelé számíthatunk esőre, záporokra, zivatarokra, többfelé nagy mennyiségű eső is eshet. Délután nyugaton megszűnhet a csapadék. A Dunántúlon erős lökések kísérhetik az északias szelet. A legmagasabb hőmérséklet 22 és 28 fok között alakul.
