Egy nagy óvatosság, átgondoltság jellemzi a társadalmat a jövőt illetően
Závecz Tibor, a Závecz Research vezetője a legújabb kutatásukról beszélt a Heti Tv Pirkadat című műsorában, ahol a lakosság gazdasági várakozásait kérdezték meg a koronavírus-járvány kapcsán.
A koronavírus-járvány alatt is dolgoznak a közvéleménykutatók, ilyenkor is van lehetőség az emberek megkérdezésére, elsősorban a vírussal kapcsolatban, persze ilyenkor nincs lehetőség a személyes megkeresésekre, online módszerekre kell hagyatkozni.
A Závecz Research megkérdezte az embereket egyrészt arról, hogy mit gondolnak, mikorra oldják majd fel a korlátozásokat, ezt május végére, június elejére várják. Másrészt arra is kíváncsiak voltak a kutatók, hogy mit gondolnak ez emberek, mikor tér vissza az élet a normális kerékvágásba, erre úgy feleltek, mindez augusztus közepére várható, azaz a többség még reménykedik egy iskolakezdés előtti rövid, de intenzív nyárban. Persze azt nem lehet tudni, hogy valóban így lesz-e, mindenesetre ez az emberek várakozása.
Závecz Tibor elmondta, nem ezek voltak alapvetően a mostani kutatásuk fókuszában, hanem az egzisztenciális helyzet, annak romlása. Ez egy nagy mintás kutatás volt, több mint hatezer embert kérdeztek meg. A válaszadók egytizede volt a kutatás idején valamilyen kényszer szülte szabadságon, ezen kívül az emberek egynegyede nyilatkozta azt, hogy ez náluk is előfordulhat. Ennek alapján ki lehet jelenteni – tette hozzá, a munkavállalók egyharmada gondolja azt, hogy súlyos módon lesz érintettje a járvány okozta válságnak, ami ideiglenes vagy éppen tartós munkanélküliséget jelent.
Megkérdezték azt is, mint gondolnak az emberek a saját anyagi helyzetükről, annak irányáról, a válaszadók majdnem kétharmada mondta azt, hogy kedvezőtlen fejlemények következnek be. Külön érdekesség az is, mondta el a kutató, hogy a felmérés idején – április elején – a megkérdezettek még nem nyúltak hozzá a megtakarításaikhoz. Helyette egyharmaduk inkább eltolta a tervezett beruházásaikat, mint például a tartós háztartási cikkek vásárlását vagy éppen a lakásfelújítást.
Miután ez a kutatás nagymintás volt, így jól tudták a különböző társadalmi csoportokat reprezentálni, így a vállalkozókat is. A vendéglátásban, turizmusban dolgozók szinte mindegyike érintettjévé vált a válságnak, de a kiskereskedelemben dolgozó vállalkozóknak a fele is nagyon rossz jövőre számít. A vállalkozók nyolcvan százaléka számít az anyagi helyzete romlására, de az külön érdekesség, hogy ebben a csoportban feltűnt egy korosztályi probléma is, azaz minél idősebb egy vállalkozó, annál inkább érzi azt, hogy őt negatívan érinti a mostani helyzet, ők már nem éreznek magukban annyi erőt, hogy alkalmazkodjanak.
Összességében azt nem lehet kijelenteni, hogy pánik van, helyette inkább egy nagy óvatosság, átgondoltság jellemzi a társadalmat a jövőt illetően. A megkérdezettek felének még vannak tartalékai, azaz van hova nyúlniuk, de az is igaz, a másik fele, akinek nincsenek megtakarításai, azok valamilyen mentőövre várnak.
