A Soá áldozataira emlékezünk közösen
A BreuerPress és a HetiTV hírei 2020.04.20- reggelén
Hétfőn este köszönt be Niszán hónap 27-e, amely szomorú aktualitással bír. Izrael Állam parlamentje ezt a napot emléknappá nyilvánította, és megemlékezést rendelt el minden év ezen napjára, amelyet a Katasztrófa Napjának, azaz a Jom Hásoának ( יום השוא ) neveztek el. A nap másik, a nagyvilágban jobban ismert elnevezése: a Holokauszt Napja.
Ilyenkor valamennyi, a Holokauszt során meggyilkolt testvérünkre emlékezünk.
A központi megemlékezést –természetesen ez az év a sajnálatos körülmények miatt kivételt képez– mindig Jeruzsálemben tartják a Jád Vásémben, mely emlékhelyet 1953-ban alapítottak, és a meggyilkoltak emlékét őrzi. Ilyenkor szokás emlékmécseseket gyújtani, böjtölni, gyászimákat mondani, egy időre elgondolkodni, elképzelni az elképzelhetetlent. Izraelben az állami zászlót félárbocra engedik és szirénák zúgása emlékeztet az áldozatokra, miközben megáll az élet, leáll a közlekedés. A Soá következtében a zsidóság egyharmada elpusztult és a megmaradt közösségek addigi szerkezete teljesen átalakult. A Soá előtt Európában volt a diaszpóra központja, itt éltek szellemi vezetői is. Mindez megszűnt és a vezető szerepet az észak-amerikai és a palesztinai zsidóság vette át még Izrael országának megalapítása előtt.
Az izraeli parlament, a Knesszet 1951-ben törvénybe foglalta a Holokauszt emléknapját (Jom HaSoá), amely a rituális zsidó naptár alapján minden év Niszán hó 27-ére esik. Mindkét dátum a varsói gettófelkelés évfordulója a zsidó illetve a polgári naptár szerint.
Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap délelőtt az ajkai Magyar Imre Kórházban tartott előzetes bejelentés nélküli ellenőrzést, melyről a Facebook oldalán videó-beszámolót közölt. A koronavírusos betegek ellátására kijelölt úgynevezett járványkórházban a miniszterelnök végigjárta az intézmény teljes betegútját, a belépő zsilipeléstől az intenzív részlegig. A kórházban „békeidőben” 6 intenzív ágy működik, de az elmúlt hetekben az intézmény vezetése sikeresen kiépítette a kapacitásokat akár 86 intenzív ellátást igénylő beteg egyidejű elhelyezésére, amit számára a veszélyhelyzeti tervben előírtak. Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor felhívta a figyelmet: figyelmeztető jel, hogy az összes Magyarországon regisztrált koronavírusos beteg egyhetede a Fővárosi Önkormányzat idősotthonából került elő. Emlékeztetett: szerte az országban 1100 idősotthon van, és arra is készülni kell, ha a betegség mindenhol felüti a fejét. A kórházi ágyak felszabadítása ma még csak egy főpróba, a legrosszabb lehetőség főpróbája – mondta a bejáráson a miniszterelnök, hozzátéve: ha a legrosszabb következne be, a magyar korházaknak akkor is biztosítaniuk kell az ellátást minden koronavírusos beteg számára. Mindenki nyugodtan aludhat, mindenkinek, aki beteg lett, lesz helye – fogalmazott Orbán Viktor.
Magyarország még a koronavírus-járvány felszálló ágában van – jelentette ki az országos tisztifőorvos. Müller Cecília azt mondta: nincs oka kétségbe esni annak, akit megfertőz a vírus, mivel változatlanul igaz, hogy az érintettek 80 százaléka nagyon enyhe tünetekkel esik át a betegségen. Közölte, hogy nem változott azok köre, akik magas kockázatnak vannak kitéve: továbbra is elsősorban az idős, krónikus betegségben szenvedő emberekre jelenti a legnagyobb veszélyt a vírus. Az idősotthonok folyamatosan készülnek a járvány elleni védekezésre – mondta. Hozzátette: azokra az egészségügyi intézményekre is kiemelt figyelmet kell fordítani, amelyekben koronavírusos betegeket ápolnak. Az országos tisztifőorvos ismét arra kérte az embereket, hogy csak a legszükségesebb esetben hagyják el az otthonukat. A fiataloknak egyéni sporttevékenységet javasolt, olyan helyen, ahová kevesen járnak.
A hétvégén általában nagyobb számban szegik meg a kijárási korlátozás szabályait – közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetője. Lakatos Tibor elmondta: az elmúlt 24 órában 1286 alkalommal kellett figyelmeztetésben részesíteni olyanokat, akik megszegték a kijárási korlátozással kapcsolatos szabályokat; 496 helyszíni bírságot szabtak ki, 425 feljelentést tettek. A hatósági házi karantén betartásával kapcsolatban az elmúlt napon 8932 ellenőrzést tartottak és 30 szabálytalanságot tapasztaltak – ismertette.
Orbán Viktor szakértői véleményekre hivatkozva vasárnap azt mondta, hogy a járvány tetőzése május 3-ra várható, „ilyen körülmények között a május 4-én kezdődő írásbeli érettségit megtartani nem lehet, mert ez súlyosan veszélyezteti mind az érettségiző diákokat és tanáraikat, mind az érettségiző fiatalok hozzátartozóit” – áll az MSZP „ Halasszák el az érettségit!” című közleményében– amelyet Kunhalmi Ágnes és Hiller István írtak alá. . Mint írják, mostanáig nem lehetett tudni egyértelműen, mikor tetőzhet a koronavírus-járvány Magyarországon, ezért az MSZP korábban is azt javasolta, hogy a járványhelyzettől függően a kormánynak legyen B terve is az érettségi lebonyolítására, szerintük most ezt kellene életbe léptetni, ha lenne.
A miniszterelnök az ajkai kórházban, illetve az erről szóló Facebook-videójában beszélt a május 3-i csúcsról.
Négynapos üléssel folytatja munkáját az Országgyűlés a következő két hétben. A képviselők hétfőn a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos újabb azonnali kérdéseket tesznek fel a kormánynak, kedden pedig nyolc előterjesztésről tartanak általános vitát. A parlament május 2-án a rendszerváltás utáni első szabad Országgyűlés harminc évvel ezelőtti megalakulására emlékezik. A házelnök napirendi javaslata alapján az ülés hétfőn 13 órakor kezdődik, a képviselők ekkor néma felállással emlékeznek a közelmúltban elhunyt Fekete Györgyre, a nemzet művészére, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tiszteletbeli elnökére, aki korábban az MDF és a KDNP padsoraiban is helyet foglalt. Kedden nyolc törvényjavaslatról fejthetik ki a véleményüket a képviselők. Ekkor kerül terítékre a kormánynak a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakításáról szóló előterjesztése, valamint az ellenzék klímavészhelyzet kihirdetésével összefüggő javaslatai.
Külföld:
A brit kormány egyik magas rangú tagja szerint még nem jött el az ideje annak, hogy az új koronavírus okozta járvány megfékezését célzó korlátozások feloldására lehessen terveket készíteni. Michael Gove, a kormány munkáját összehangoló kabinetiroda miniszteri rangú vezetője cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint a kormány a korlátozások három szakaszból álló – a kisebb üzleti vállalkozások májusi, az éttermek és egyéb vendéglátóhelyek júniusi vagy júliusi kinyitásával, végül teljes normalizálással számoló – enyhítési menetrendjére dolgozott ki terveket. Gove mindkét interjúban úgy fogalmazott: a tények és a tényekre alapozott tudományos útmutatások egyértelműen azt diktálják, hogy a kormánynak egyelőre nem szabad a korlátozások feloldásán gondolkodnia.
A fertőzés terjedésének megelőzésére törekednek az orosz hatóságok a koronavírus-járvány elleni küzdelemben – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az ortodox húsvét alkalmából elmondott televíziós köszöntőjében. Eközben az újonnan fertőzöttek számának napi növekménye meghaladta a hatezret. „Figyelmesen elemezzük a többi ország tapasztalatait, aktívan együttműködünk határon túli barátainkkal és kollégáinkkal, értjük, hogy mi történik, látjuk a kockázatokat, tudjuk, hogy mit kell tennünk a helyzet bármilyen alakulása esetén, és azt tesszük, ami szükséges”- hangoztatta. Igyekezett megnyugtatni hallgatóságát, hogy az ország vezetése magabiztosan ura a helyzetnek, és Oroszországnak megvannak a szükséges erőforrásai és tartalékai ahhoz, hogy megvédje az embereket, és támogassa a gazdaságot a koronavírus terjedése közepette. Oroszországban egy nap alatt 6060-nal 42 853-ra nőtt az igazolt fertőzések száma a vasárnap közzétett hivatalos adatok szerint. A halálozások száma 48-cal 361-re, a gyógyultaké pedig 234-gyel 3291-re nőtt.
Független és átlátható vizsgálatot sürgetett az ausztrál külügyminiszter Kínának az új típusú koronavírus-járványra adott lépéseivel kapcsolatban, bírálta az Egészségügyi Világszervezetet (WHO) is. Marise Payne az ABC ausztrál televíziós társaságnak adott interjújában kiemelte: Canberra elsősorban arról szeretne hiteles információkat, hogyan kezelte Peking a vírust a közép-kínai Vuhanban, ahol a kór először jelent meg decemberben. „Ismernünk kell a vírus eredetével kapcsolatos részleteket, és ezeket csak egy független, átlátható vizsgálat tudja kideríteni” – szögezte le Payne, aki hozzátette azt is, nem gondolja, hogy egy ilyen vizsgálatot a WHO-nak kellene vezetnie. „Az olyan lenne, mintha (a szervezet) egy személyben lenne vadász és vadőr” – tette hozzá. A politikus hangsúlyozta, hosszú távon bízik Pekingben, ám fontosnak tartja, hogy ebben az ügyben a két ország együtt tudjon működni. Hozzátette, hogy kormánya osztja Donald Trump amerikai elnök kétségeit a WHO-nak a járványra adott válaszával kapcsolatban.
Az iráni támogatást élvező libanoni síita terrorszervezet péntek éjjel több ízben megpróbálta megsérteni a zsidó állam határát. Jiszráel Katz izraeli külügyminiszter közleményében mélyen elítélte a Hezbollah próbálkozásait, és felszólította a libanoni kormányt, hogy vegye elejét a hasonló incidenseknek. Péntek éjjel az izraeli hadsereg világítórakétákat lőtt ki az instabil határtérségben, mert behatolási kísérletet észleltek a határ északi oldaláról, majd azt fedezték fel, hogy az Izrael határán álló kerítés három különböző ponton át lett vágva. behatolás azonban nem történt. Izrael 2006-ban mintegy egy hónapig tartó háborút vívott a Hezbollahhal, amely patthelyzettel ért véget. Az ENSZ révén kieszközölt fegyvernyugvás értelmében a Hezbollah a határ térségében semmilyen katonai tevékenységet nem folytathat.
Vasárnap reggel órákon át tartó viták után az izraeli kabinet jóváhagyta számos korlátozás enyhítését, amit a koronavírus megfékezése érdekében vezettek be Izraelben. A rendelet szerint mostantól engedélyezni fogják a szabadban tartott imákat legfeljebb 19 fős csoportokban. A lakosság sport tevékenység végzéséhez 500 méteres távolságra elhagyhatja otthonát, valamint 500 méterre a munkahelyét, hogy csatlakozzon a szabadban tartott imákhoz. Azok a polgárok, akik maszk nélkül mennek ki az utcára, 200 sékel büntetésre számíthatnak.
Vasárnap reggelre 13362-re emelkedett a megerősített koronavírusos esetek száma Izraelben. 156 beteg állapota súlyos, közülük 109 lélegeztetőre szorul. 140 beteg állapota közepesen súlyos, míg 9378 enyhe tüneteket tapasztal. A felgyógyultak száma 3564, az elhunytaké 171.
Gazdaság:
Európában mintegy 68 százalékkal, ezen belül Olaszországban 96 százalékkal estek az idegenforgalmi költések márciusban – áll a legnagyobb svájci bank, a UBS tanulmányában. Tavaly márciushoz képest a turisták költése Európában 68,4 százalékkal, ezen belül a kínaiaké 84,6 százalékkal zuhant. A legnagyobb mértékben Olaszország sínylette meg a turisták elmaradását a koronavírus miatt, az ottani költések 96 százalékkal estek. A UBS-jelentés összeállítói szerint áprilisban nagyjából hasonló lesz az arány a többi európai országban is. A koronavírus miatt elmaradt turistaáradat egyik nagy vesztese a luxusipar, így a Chanel, a Gucci és a Louis Vuitton bevétele csaknem 80 százalékkal csökkent éves összevetésben márciusban.
Időjárás:
Hétfőn túlnyomórészt derült vagy napos, de szeles idő lesz. A délnyugati országrész fölé várható több felhő a délelőtti időszakban. Csapadék már ott sem valószínű. Délelőtt a Dunántúlon élénk, másutt erős, a Tiszántúlon olykor viharos lökések kísérik az ÉK-i szelet. Délután várhatóan mérséklődik, de keleten még élénk marad a szél. A hőmérséklet az évszakos átlag köré, a keleti országrészben pár fokkal az alá várható, de hűvösnek érezhetjük, mert a szeles idő rontja a hőérzetet.
Éjjel ismét megerősödhet az ÉK-i szél. Északnyugaton, illetve északkeleten maradhat mérsékeltebb a légmozgás. Csillagfényes, hideg időre van kilátás. Hűvös lesz a hajnal. Északon, a szélvédett völgyekben fagypont köré hűlhet a levegő.
A jellemző hőmérséklet átlaga hétfő reggel +1 – +8, hétfő délután délnyugaton +17, északkeleten +13,
kedd reggel 1 – +4 fok körül alakul.
