„A Római-part Budapest egyik gyöngyszeme” – Nagy Richárd György a lakhatási válságról, az árvízvédelemről és Óbuda jövőjéről
Hogyan lehetne több megfizethető bérlakást teremteni, mikor rendeződik végre a Római-part árvízvédelme, és megőrizhető-e a Duna-part régi hangulata? Ezekről kérdezte M. Kende Péter Nagy Richárd Györgyöt, a Demokratikus Koalíció óbudai önkormányzati képviselőjét a Pirkadat október 20-i adásában. A beszélgetésből egy olyan városfejlesztési elképzelés bontakozott ki, amelyben a lakhatási problémák enyhítése mellett a helyi közösségek identitásának és a természetközeli területek megőrzésének is fontos szerepe van.
Százezer új bérlakásra lenne szükség tíz év alatt
Nagy Richárd György a harmadik kerület lehetőségeit az országos lakhatási helyzetből kiindulva mutatta be. Úgy értékelte, hogy Magyarországon súlyos lakhatási válság alakult ki, amely különösen a fiatalok önálló életkezdését nehezíti meg.
A képviselő üdvözölte azokat a kormányzati terveket, amelyek szerint mintegy 550 millió eurónyi felszabaduló uniós forrást energetikai korszerűsítésre, bérlakásépítésre és kollégiumi fejlesztésekre fordítanának. Szerinte ezek a beruházások érdemben javíthatják a lakhatási lehetőségeket.
A KSH adataira hivatkozva elmondta, hogy Magyarországon körülbelül 4,6 millió lakás található, ami európai összehasonlításban önmagában nem jelentene különösen rossz lakásellátottságot. A probléma részben az ingatlanok elhelyezkedése: sok lakás távol esik a munkahelyektől vagy az oktatási intézményektől.
A képviselő saját becslése szerint a következő tíz évben mintegy százezer bérlakás fejlesztésére lenne szükség, elsősorban olyan településeken és városrészekben, ahol valódi lakhatási kereslet jelentkezik.
A bérlakásépítés a társadalmi mobilitást is javítaná
M. Kende Péter felvetette, hogy a bérlakásállomány bővítésével az emberek könnyebben költözhetnének oda, ahol munkát találnak vagy tanulni szeretnének.
Nagy Richárd György egyetértett ezzel. Úgy gondolja, a lakhatási fejlesztések egyik alapelve éppen az lehetne, hogy az új lakások a munkahelyekhez, egyetemekhez és más fontos szolgáltatásokhoz közel épüljenek.
A harmadik kerületben is vannak önkormányzati tulajdonú ingatlanok, amelyek szociális bérlakásként hasznosíthatók. Ugyanakkor országosan sok önkormányzati lakás szorul felújításra, ezért az új építések mellett a meglévő állomány korszerűsítésének is szerepet kell kapnia.
A képviselő szerint az energetikai beruházások és a bérlakásprogramok összekapcsolása különösen hasznos lehet, hiszen a megfelelő műszaki állapot és az alacsonyabb fenntartási költség a lakhatás megfizethetőségéhez is hozzátartozik.
A Római-part árvízvédelme továbbra is megoldatlan kérdés
A beszélgetés második felében M. Kende Péter a Római-part régóta vitatott árvízvédelmére terelte a szót. Bár a Duna vízállása jelenleg alacsony, ez nem jelenti azt, hogy a következő időszakban ne alakulhatna ki ismét veszélyes helyzet.
Nagy Richárd György elismerte, hogy az árvízvédelmi megoldás kérdése továbbra is rendkívül nehéz politikai ügy. „Ez a forró krumpli tipikus esete” – fogalmazott, utalva arra, hogy a döntéshozók vonakodnak egyértelmű álláspontot képviselni.
Felidézte, hogy egy helyi fórumon az új országgyűlési képviselőt is megkérdezték a témáról, ám ő sem adott konkrét választ, inkább a következő uniós költségvetés lehetőségeire hivatkozott.
A műsorvezető hangsúlyozta, hogy a tartósan alacsony vízállásra nem lehet árvízvédelmi stratégiát építeni. Nagy Richárd György sem számít gyors megoldásra, és úgy látja, a kérdés még sokáig foglalkoztathatja az érintett lakókat.
Megmaradhatnak a régi Római-part hangulatos teraszai?
M. Kende Péter személyes emlékekkel folytatta a beszélgetést. Felidézte a Kopaszi-gát korábbi, egyszerűbb vendéglátóhelyeit, a kockás terítős, kissé billegő asztalokat, amelyeknek szerinte sajátos hangulatuk volt. Attól tart, hogy a Római-parton is eltűnhet ez a közvetlen, természetes világ a túlzott fejlesztések következtében.
Nagy Richárd György határozottan a terület jellegének megőrzése mellett érvelt. Gyermekkorában maga is rendszeresen járt a Római-partra, és úgy gondolja, hogy az öreg fák, a természetközeli partszakaszok, a sportolási lehetőségek és az egyszerű vendéglátóhelyek együtt adják a környék sajátos értékét.
A családok, baráti társaságok, kirándulók és vízisportokat kedvelők számára ma is fontos találkozóhelynek tartja a Rómait. Szerinte a part fejlesztése során ennek a közösségi szerepnek kellene meghatározónak maradnia.
A Római-part közös identitást adhat Óbudának és Békásmegyernek
A műsorvezető azt is megkérdezte, miként lehet közös kerületi identitást kialakítani a különböző karakterű városrészek, például Óbuda és Békásmegyer között.
Nagy Richárd György szerint a Római-part éppen ebben tölthet be összekötő szerepet. Az óbudaiak és a békásmegyeriek egyaránt magukénak érezhetik, miközben egész Budapest számára vonzó közösségi tér.
Ezért a képviselő olyan fejlesztéseket támogatna, amelyek a sportolást, a kirándulást, a természetjárást és a közösségi használatot segítik. Kifejezetten elhatárolódott attól, hogy a terület jövőjét további ingatlanfejlesztések határozzák meg.
A konkrét beruházások lehetőségei ugyanakkor nagyrészt a következő uniós fejlesztési forrásoktól is függhetnek. Az önkormányzat egyelőre ezekre a lehetőségekre vár.
M. Kende Péter a beszélgetést azzal a reménnyel zárta, hogy tavasszal ismét leülhet valamelyik római-parti fröccsteraszon. Nagy Richárd György pedig abban bízik, hogy a terület természetes, családias hangulata a jövőben is megmarad.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
