A HetiTV és a BreuerPress hírei 2020.02.04-reggelén
Tisztességes alapokra kell helyezni az uniós költségvetést – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, miután megbeszéléseket folytatott Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével. A kormányfő mozgalmas napon van túl.
Mozgalmasan alakult Orbán Viktor tegnapi napja, ugyanis délelőtt Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével tárgyalt, majd Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével folytatott megbeszélést. A miniszterelnök magyar újságíróknak nyilatkozva azt mondta, sűrű félév várható, még minden kérdés nyitott, amelyek között az unió 2020 utáni hétéves költségvetése, a migráció, a digitalizáció és a bővítés kérdése szerepel. Az unió 2020 utáni, hétéves költségvetésére utalva azt mondta, az eddig bemutatott tervezet nem változtat az előző hét év rossz gyakorlatán.A miniszterelnök délután Rómába utazott, ahol Giuseppe Conte olasz kormányfő fogadta, de Orbán Viktor az olasz jobboldali pártelnökökkel is találkozott, Silvio Berlusconival, a Hajrá Olaszország! vezetőjével, Matteo Salvinivel, az Északi Liga első emberével, illetve az Olasz Testvérek élén álló Giorgia Melonival.
A diplomáciai nagyüzem, azonban még nem ért véget, ugyanis Orbán Viktor hamarosan Berlinben tárgyal Angela Merkel kancellárral és Annegret Kramp-Karrenbauerrel, a kereszténydemokrata CDU elnökével.
A déli határ mentén mintegy százezer migráns gyűlt fel, veszélyeztetve a magyar határt – közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati államtitkára. Tuzson Bence azt mondta, hogy januárban 3400-an próbáltak meg átjönni a magyar határon, a múlt keddi röszkei áttörési kísérlet viszont bebizonyította, hogy a magyar határzár – mind a jogi, mind a fizikai és az élőerős – jól működik. A határvédelem alapja az éberség, ezért a határ menti élőerők megduplázása mellett helikopterrel is folyamatosan figyelik a határokat – hangsúlyozta. Az államtitkár azt mondta: a migránsok akciói mögött szervezettség figyelhető meg, ezek sokszor nem a csoporton belülről, hanem azon kívülről indulnak.
A kormánynak és a jegybanknak be kellene avatkoznia a forint védelme érdekében – közölte az MSZP elnökhelyettese, megjegyezve: a gyengülő forint miatt ráadásul a magyar munkavállalókon keresnek a multinacionális cégek. Mélyponton van a forint az euróhoz képest, százmilliárd forintos lyuk tátong a költségvetésen és gyorsul az infláció – sorolta a problémákat Szakács László. Szerinte a gyengülő forint nem kedvez az infláció megállításának, jó viszont a multinacionális cégeknek, amelyek forintban fizetnek ki, de euróban számolnak el. Példaként említette, hogy ha egy multi egy alkalmazottjának 300 ezer forintot fizet, akkor ez 300 forintos euró mellett 1000 eurójában került, most azonban csak 880-890 eurójába.
Ismét magyar rendőrök indultak Észak-Macedóniába és Szerbiába, hogy segítséget nyújtsanak a határőrizeti feladatok ellátásába. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kiemelte: a magyar rendőrség elkötelezett aziránt, hogy megakadályozza az illegális migránsok bejutását Magyarországra, illetve az Európai Unió területére. Ennek érdekében a Magyarország területén végzett feladatai mellett felajánlotta támogatását a nyugat-balkáni országok részére. A Szerbiába induló negyvenkettedik és az Észak-Macedóniába induló negyvenhatodik magyar rendőri kontingens tagjait Balázs László, az ORFK határrendészeti főosztályának vezetője búcsúztatta hétfőn Budapesten, a Készenléti Rendőrség központi objektumában.
Azonnal és radikálisan kellene csökkenteni a levegő szennyezettségét az LMP szerint, a kormány mégis „lenullázta” az erről szóló programot – jelentette ki Schmuck Erzsébet, az ellenzéki párt társelnöke, aki mindezek miatt a miniszterelnökhöz fordul. A politikus közölte: Magyarországon évente mintegy 15 ezer ember idő előtti halálát okozza a szennyezett levegő, a terhelés szintjét tekintve az ország a sor végén kullog az unióban. Tavaly év végére az ágazati és civil szervezetek bevonásával el is készült az Országos Levegőterhelés-csökkentési Program, amely célul tűzi ki, hogy 2030-ra 5,5 hónnappal növekedjen a várható élettartam, és mintegy ötezerrel csökkenjen a probléma okozta korai halálozások száma. A programot azonban az elfogadás utolsó lépésénél lenullázta a kormány – fogalmazott Schmuck Erzsébet.
Külföld:
Az Európai Unióval kötendő szabadkereskedelmi megállapodásnak nem feltétele, hogy London közösségi szabályozásokat is kötelezően elfogadjon – mondta Boris Johnson brit miniszterelnök. A konzervatív párti kormányfő üzleti vezetők előtt tartott londoni beszédében vázolta, hogy a kabinet milyen alapállásból készül a jövőbeni kapcsolatrendszer feltételrendszeréről tartandó, március elején kezdődő tárgyalássorozatra az EU-val. Az Egyesült Királyság pénteken kilépett az Európai Unióból, és szombattól érvényben van az alapesetben 11 hónapos, vagyis december 31-ig tartó átmeneti időszak. Ennek egyik legfontosabb célja az, hogy időt biztosítson Londonnak és az EU-nak a megállapodásra a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszer sarkalatos szabályairól. A brit kormány elsődleges céljai között szerepel egy átfogó, a szolgáltatásokra is kiterjedő kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás megkötése az EU-val.
A méltányos és igazságos elosztás elvét is rögzíteni kell az Európai Unió tagországainak új közös menekültügyi rendszerében – hangsúlyozta Angela Merkel német kancellár Berlinben Sebastian Kurz osztrák kancellárral folytatott tárgyalása után. Angela Merkel elmondta, hogy Ausztria és Németország egyaránt érdekelt a közös menekültügyi rendszer reformjában, ugyanis mindkét ország „nagymértékben hozzájárul a migránsok, menedékkérők, illetve menekültek befogadásához”, és a másodlagos migráció – a menedékkérők EU-n belüli mozgása – is nagyjából egyformán érinti őket. Berlin és Bécs „egy fair, és mindent együttvéve igazságos elosztásban érdekelt” – közölte, hozzátéve, abban viszont nincsen egyetértés, hogy újra kell-e indítani a hajós járőrözést az EU Sophia nevű földközi-tengeri műveletében.
Törökország támogatja Ukrajna területi egységét és továbbra sem ismeri el a Krím félsziget Oroszország általi törvénytelen elcsatolását – szögezte le Recep Tayyip Erdogan török államfő Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közös sajtótájékoztatójukon. Zelenszkij közölte: Ukrajna számít Törökország segítségére a Krímben, illetve Oroszországban fogva tartott ukrán állampolgárságú politikai foglyok, beleértve krími tatárok kiszabadításában. Az Interfax-Ukrajina hírügynökség jelentése szerint a két államfő jelenlétében megtartott török-ukrán stratégiai tanács ülésén több kétoldalú dokumentumot írtak alá, köztük egy katonai-pénzügyi együttműködésről szóló megállapodást.
Iráni támogatással készülnek összefogásra a korábban rivális síita és szunnita terrorszervezetek, hogy együtt tiltakozzanak az amerikai elnök közel-keleti rendezési terve ellen. Az egy hónappal ezelőtt likvidált Kászim Szulejmáni helyettese, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz egységének új parancsnoka a napokban telefonon biztosította az Izrael elpusztítására korábban felesküdött terrorszervezeteket arról, hogy továbbra is számíthatnak Teherán támogatására. Iszmail Ghaani mind a szunnita Hamász, mind pedig a síita Iszlám Dzsihád vezetőjével közölte, hogy osztozik Donald Trump „évszázad alkujaként” ismertetett múlt heti tervével szembeni ellenállásban — ezt a The Jerusalem Post jelentette. Az izraeli lap iráni állam-közeli hírügynökségi forrásokat idézve kiemeli, hogy Ghaaninak ez volt az első valódi hírértékkel bíró szerepvállalása azóta, hogy a január 3-án amerikaiak által likvidált hírhedt elődjének helyébe lépett.
Az Egyesült Államok és Guatemala után Uganda is fontolgatja, Jeruzsálembe költözteti nagykövetségét — jelentette be hétfőn az Ugandába látogató izraeli miniszterelnök — írja az Arutz7. A tervek szerint Izrael Uganda fővárosában, Kampalában nyitna követséget, cserébe Jeruzsálemben pedig az afrikaiak nyitnának kirendeltséget létesíteni. Netanjahu a napokban Ugandába utazott, hogy tárgyaljon a kérdésről Yoweri Museveni államfővel. Az izraeli miniszterelnöki iroda megerősítette, hogy útja során a miniszterelnök Sudán vezetőjével Abdel Fattah al- Burhannal is találkozott, és megegyeztek, elindítják országaik között a normalizációs folyamatot. Izrael és Szudán között jelenleg nincsen hivatalos diplomáciai kapcsolat.
Gazdaság:
Az országos átlagnál magasabb munkanélküliségi rátával rendelkező régiókban programot indít az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a foglalkoztatás ösztönzésére – jelentette be Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár. Elmondta, az a kkv nyújthat be támogatási kérelmet, amely vállalja, hogy az észak-alföldi, az észak-magyarországi, a dél-dunántúli vagy a dél-alföldi régióban működő vagy újonnan létrehozott telephelyen legalább 3 fővel növeli a foglalkoztatottak számát úgy, hogy az előző tizenkét hónap átlagos létszámához képest emelkedjen a foglalkoztatottak száma az érintett létesítményben és a vállalkozásnál egyaránt. A programra 12 milliárd forint áll rendelkezésre – ismertette.
Időjárás:
Kedden reggel markáns, gyors mozgású hidegfront lép be az országba nyugat felől, lehűléssel. Reggel, délelőtt a Dunántúlon, délután keleten is viharossá (60-70 km/óra) fokozódik az északnyugatira forduló szél. Borongós időben, délelőtt kiadós esőre számíthatunk. A Dunántúlon a front mentén néhol zivatar alakulhat ki, tehát az ég is megdörrenhet, és jégdarazápor előfordulhat, amit akár 100 km/h körüli kifutószél kísérhet. Délután a front már el is hagyja a keleti országrészt is, mögötte gyengül a csapadék, záporokra, északon, a hegyekben, illetve késő délután alacsonyabb területeken is gyengülő havas esőre, hózáporokra kell készülni. Estére sok helyen megszűnik a csapadék.
Éjszaka, a Tiszától nyugatra viharos (60-70 km/óra) lökésekkel kísért északnyugati szél fúj, de északkeleten is lehetnek erős széllökések. Országszerte csökken, szakadozik a felhőzet. Északkeleten előfordulhat kisebb havazás, hózáporok.
A jellemző hőmérséklet átlaga kedd reggel+5 – +7, északkeleten +3, kedd délután délnyugaton +12, északkeleten +7, fok körül alakul.
