A BreuerPress és a HetiTV Hírei 2020.01.17. reggelén
Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén megszavazta a Magyarország és
Lengyelország ellen indított jogállamisági eljárással összefüggő, a két uniós tagállamot
elmarasztaló állásfoglalási indítványát. Az Európai Parlament szerdai ülésén vitázott a jogállamiság
magyarországi és lengyelországi helyzetéről. A vitát követő csütörtöki szavazáson 446 szavazattal,
178 ellenében, és 41 tartózkodás mellett elfogadott, nem kötelező érvényű határozatában az EP
elsősorban az igazságszolgáltatás függetlensége, a szólásszabadság, a korrupció, a kisebbségek
jogai, valamint a bevándorlók és menekültek helyzete miatt fejezte ki aggodalmát.
Nem jogszerű, hogy a Magyarországgal szembeni eljárás közben dönt az Európai Parlament (EP) a
hetes cikkely kibővítéséről – mondta Szabó Dávid külpolitikai elemző. Az EP másfél éve döntött
arról, hogy Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő jelentése alapján induljon eljárás
Magyarországgal szemben – emlékeztetett. Hangsúlyozta: az elmúlt években az EP-ben "bődületes"
kettős mérce érvényesült a jogállamisági kérdésekkel kapcsolatban. Egyes országokban
kormányhoz, politikai erőkhöz köthető gyilkosságok történtek, az EP mégis nagyobb elánnal
vizsgálja azt, hogy 26 vagy 27 ellenzéki médium van egy országban – fogalmazott a szakértő. Az
EP balliberális frakciója 2011 óta harcol Magyarországgal, de mivel nem találtak rendszerszintű
kifogásolni valót, olyan kisebb ügyekbe mentek bele, amelyek kapcsán a magyar kormány mindig
megválaszolta, letárgyalta a szakpolitikai kérdéseket – mondta Szabó Dávid.
Jónak tartja a szakmai párbeszédet a kormány és az igazságszolgáltatás között az utóbbi időben
nagyobb nyilvánosságot kapott ügyek kapcsán Darák Péter, a Kúria elnöke, aki joggyakorlat-
elemző csoport felállítását rendelte el a fogvatartottak kártalanítási eljárásainak vizsgálatára. Darák
Péter azt mondta: konkrét eseteket elemezve nem állapítható meg, hogy a joggyakorlat helytelen
irányba haladna, illetve, hogy ez közvetlenül a Kúria beavatkozását tenné szükségessé. Az egyes
ügyek kapcsán a kormányzat és az igazságszolgáltatás között folyó szakmai párbeszédet a
gördülékeny kommunikáció jó példájának nevezte. Az összegzés szerint a Kúria megvizsgálta a
szülői felügyelet és a feltételes szabadságra bocsátás jogintézményeivel kapcsolatos bírósági
gyakorlatot és az eredményekről a Kúria elnöke szóban már tájékoztatta az igazságügyi minisztert.
Farkas Örs politikai elemző, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója és Pulai András,
a Publicus Intézet vezetője a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszéltek a legfontosabb nemzetközi
és hazai eseményekről, a gázról, az önkormányzatokról. A szakértők az oroszországi helyzetet
elemezték először .
Pulai András szerint kétféle válasz lehetséges erre az esetre. Egyrészt zajlik Oroszországban egy
államreform, amire általában tízévente kerül sor. Az új miniszterelnökről is azt mondják, hogy egy
reformer alkat. Miután az Adóhivatal vezetője volt korábban, így nagyon sok információval
rendelkezik, ez a korábbi posztja jelentős volt. Asz elemző emlékeztetett arra, hogy ez egy bizalmi
poszt, ahol sok mindent meg lehet tenni, mint például megtörtént ez Magyarországon, az
úgynevezett hosszú bájtok éjszakáján is.
Farkas Örs annyit tett hozzá, hogy semmilyen konkrét bizonyíték nem került elő erről az esetről.
Visszatérve az orosz helyzetre, úgy vélte, a változások elsősorban Putyin elnök életkorával
függenek össze, elindult egy utódlási folyamat. A mostani orosz rendszer 1993-ban alakult ki.
Sokak számára meglepetés volt az is, hogy az orosz elnök kijelentette, nem kívánnak változtatni
azon a rendszeren, mely szerint csupán kétszer lehet egymás után valaki az állam elnöke. Ami a
kormány távozását illeti, az elemző szerint az orosz miniszterelnököt nem érte meglepetés, őt
valamennyire beavathatta az elnök a terveibe. Furcsaság volt az is, hogy a lemondás és az új
kormányfő kinevezése között alig telt el egy óra. Farkas Örs szerint az államreform úgy alakul
majd, hogy Putyin az operatív működtetésből fog hátrébb lépni, de a hatáskörei megmaradnak.
Mindezek nem lesznek nagy változással az orosz-magyar kapcsolatokban – jelentette ki a Publicus
vezetője, hiszen az oroszok prioritásai, a kezükben lévő eszközök nem fognak változni, csupán a
személyek. A céljuk továbbra is az, hogy a magyaroknak gázt adjanak el, atomerőművet akarnak
építeni, mindezekre a magyar kormánynak nagy szüksége van.
Kérdésre válaszolva a Publicus vezetője elismerte, az valóban fontos, hogy mennyire lesznek az
ellenzéki pártok a most megnyert településeket vezetni, ott mire lesznek képesek. Most ez a
feladatuk az elkövetkezendő másfél évben. Az látszik, működik az ellenzéki összefogás – mondta el
Pulai András.
Farkas Örs ezzel szemben azt mondta el, bár valóban működik az összefogás, hiszen több
településen is győztek, de mégis azt lehet látni, hogy többet vitatkoznak ezek a pártok, mint amit
kellene. Példaként a ferencvárosi polgármester került szóba, akiről elmondta, minden előterjesztését
a többségben lévő ellenzéki képviselők szednek szét, módosítanak, ezért sem tudott még
eredményeket felmutatni.
Terézváros és Erzsébetváros vezetése szorosan együttműködik, ahogy ezt korábban a kampány alatt
is megtették, ami Pulai András szerint nagyon fontos.
Külföld:
A Vlagyimir Putyin elnök által javasolt alkotmánymódosítást az orosz lapok és elemzők
egybehangzóan a legfelső szintű hatalmi átmenettel, a 2024-es oroszországi elnökválasztással
hozták összefüggésbe, amelyen maga a hivatalban lévő vezető az alaptörvény szerint már nem vehet
részt. A sajtóforrások emlékeztettek rá, hogy az alaptörvény Putyin által kezdeményezett, talán még
tavasszal megvalósítandó módosításai egyebek között megnövelnék a parlament, és csökkentenék a
kormány szerepét, és megerősítenék a kormányzókat. Az elnök a törvényhozás két házához intézett
üzenetében emellett kezdeményezte a főképp utóbbiakból álló konzultatív testület, az államtanács
beiktatását az alkotmányba. A Kommerszant című gazdasági napilap "Januári forradalom" című
írásában megszólaltatott szakértők szerin Putyin aligha szándékozna kivetetni azt a kikötést, hogy
valaki csak "egymást követő" két ciklus erejéig töltheti be az elnöki posztot, ha ebben a tisztségben
akarna maradni. A lap egy, az elnöki hivatalhoz közel állónak mondott informátora szerint az
államfő még nem döntötte el, hogy milyen székbe üljön át.
Csökkent a francia nyugdíjreform elleni tiltakozások támogatottsága, de az okokkal még mindig
nagyon sokan egyetértenek – mondta Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő. A vasutasok és
a párizsi tömegközlekedési dolgozók a kormány nyugdíjreformja ellen tiltakoznak. Soós Eszter
Petronella elmondta, a szakszervezeti nyilatkozatokból és a párizsi közösségi közlekedési
helyzetből arra lehet következtetni, hogy mostanra kicsit "leült" a tiltakozás. Hozzátette, a
szakszervezetek tisztában vannak azzal, hogy ha hagyják kifulladni a tiltakozást, akkor nagyon
nehéz lesz újra elindítani azt; ugyanakkor a kormány is tisztában van ezzel, s jól láthatóan a
"kifárasztásra" játszik.
Iránban jelenleg nagyobb mennyiségben dúsítanak uránt, mint az atomprogramról 2015-ben kötött
többhatalmi megállapodás előtt – közölte televíziós beszédében Haszan Róháni elnök. "Ma naponta
több uránt dúsítunk, mint az atomalku megkötése előtt" – jelentette ki az iráni elnök az IRNA
jelentése szerint. Növekedett a nyomás Iránra, de folytatják az urándúsítást – hangsúlyozta Róháni.
Mint mondta, Teherán helyesen döntött, amikor nem lépett ki az atomalkuból. Ha ezt megtette
volna, akkor most ENSZ-szankciókat léptetnének életbe vele szemben, megkönnyítve Donald
Trump amerikai elnök dolgát – hangoztatta. Teherán a hat nagyhatalommal – az Egyesült
Államokkal, Oroszországgal, Kínával, Nagy-Britanniával, Franciaországgal és Németországgal –
2015-ben megkötött megállapodásban vállalta, hogy korlátozza atomprogramját a gazdaságát
súlyosan érintő szankciók fokozatos feloldásáért cserébe.
Kevesebb mint két héttel a holokauszt nemzetközi emléknapja előtt, mely az auschwitzi
koncentrációs tábor felszabadításának napját jelöli, Izrael közzétette a még életben lévő holokauszt-
túlélőkről készített statisztikáit. A pénzügyminisztérium hivatalának, amely a túlélők számára jóléti
és egyéb juttatásokat folyósít, szerdán ismertetett adatai szerint Izraelben körülbelül 192 000
személyt ismernek el túlélőként. Közülük 59 000 a náci koncentrációs és haláltáborok túlélője,
gettóba internált vagy a háború alatt bujkálásra kényszerült. A túlélők körülbelül 60 százaléka nő,
átlagéletkoruk 84 év. A férfiaké 83,4 év. A túlélők 39 százaléka 85 évesnél idősebb, 16 százaléka 90
éves és idősebb. 839 személy betöltötte a 100. életévét. Körülbelül 14 800 túlélő hunyt el az elmúlt
egy évben.
Gazdaság: 
Sikerült Indiát mint "szuperhatalmat" érdekeltté tenni Magyarország sikerében, ez az egyik
legnagyobb eredménye az elmúlt évek kétoldalú együttműködési és külkapcsolati építkezésének –
mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Újdelhiben. A világpolitikai és
világgazdasági változások közepette egyértelmű, hogy egy olyan közepes méretű közép-európai
országnak, mint Magyarország, rendkívül fontos, hogy a nagyhatalmak érdekeltek legyenek
sikerességében, vagy legalább ne legyenek ellenérdekeltek ebben. "Ennél fontosabb külpolitikai
célunk nem is lehetett Indiával kapcsolatban, és ezt most sikerült elérnünk" – fejtette ki a miniszter.
Magyarország számos ponton kötötte össze magát Indiával, amely a világ egyik legnépesebb
országa, a világ hetedik legnagyobb gazdasága, katonailag és politikailag is a szuperhatalmi
kategóriába tartozik. Számos ponton épített fel vele stratégiai együttműködést, és ez óriási siker,
hiszen gyakorlatilag az egész világ sorban áll azért, hogy Indiával ilyen együttműködést tudjon
kialakítani – mondta.
Időjárás:
Pénteken is folytatódik a jelentős időjárási eseményektől, frontoktól mentes, az ország túlnyomó
része felett szürke, párás, rétegfelhős, hideg idő. Reggel ismét sokfelé képződik sűrű, zúzmarás köd
ónos szitálásokkal, hószállingózásokkal. Foltokban, a nyugati, északnyugati országrészben, a keleti
határvidéken, illetve a magasabb hegycsúcsokon van esélye napsütés előfordulásának. Számottevő
csapadék nem érkezik, a sűrűbb ködfoltokban azonban előfordul ónos szitálás, hószállingózás,
illetve zúzmara képződés. A Kisalföld térségében megélénkül a délkeleti szél, másutt gyenge marad
a légmozgás.
Éjszaka, északnyugaton legyengül, míg a középső országrész déli térségében megélénkül a délkeleti
szél, másutt marad a szélcsendes idő. Ismét túlnyomórészt felhős, nyirkos, sokfelé ködös lesz az
idő, gyakoribbá válnak az ónos szitálások, hószállingózások, de a szelesebb területeken valószínűbb
a csillagfényes égbolt, alacsonyabb pártartalom. Hajnaltól a nyugati országrész fölé vastagabb,
frontfelhőzet érkezhet, ami ott visszafoghatja a ködképződést és a lehűlést is.
A jellemző hőmérséklet átlaga péntek reggel -6 – -1, péntek délután -2 – +2, foltokban +4,
fok körül alakul.
