Sok európai teszi fel a kérdést: mi miért tartsuk be a jogszabályokat, ha másoknak ez nem kötelező?
Dr. Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt a migrációs helyzetről, arról, hogy mit tehetnének az európai államok, amelyeknek munkaerőre van szüksége.
Bakondi György a jelenlegi migrációs helyzetről beszélt, mint megjegyezte, Európa felé több útvonal is vezet, Magyarországot a balkáni útvonal érinti, ami Törökországból indul ki. Ott egy elég nehéz biztonsági helyzet alakult ki az elmúlt időszakban, a török hatóságok nemrégiben hozták nyilvánosságra, hogy a tavalyi évben mennyi határsértőt fogtak el, közel félmillió embert. Ez egy hatalmas szám – tette hozzá, ám ez csak azokat mutatja, akiket elfogtak, azok nem szerepelnek ezen a listán, akiket nem tudtak megtalálni. Akik bejutottak Törökországba, azok részben Szíriából, de Iránból, Afganisztánból, Pakisztánból is nagy számban érkeztek. Érdekes, hogy Iránból túlnyomórészt afgánok jönnek, akik eddig ott dolgoztak vendégmunkásként, ám az iráni gazdaság állapota miatt a munkájuk megszűnt, kötődésük már nincs a hazájukhoz, Afganisztánhoz, ezért is gondolták azt, hogy nekiindulnak Európának. Mindezen hatalmas szám mellé oda kell tenni a törököknél élő majdnem négymilliós szír népességet is, akikből a tervek szerint közel egymillió embert akar a török kormány a szíriai biztonságos területekre visszaküldeni. Ez a terv is arra ösztönözte a szíreket, hogy akkor inkább mégis Európa felé szeretnének menni, nem pedig haza. A magyar határon is azt tapasztalják, hogy egyre jelentősebb arányban jelennek meg szírek.
A magyar kormány többször is jelezte az Európai Unió felé, hogy szeretné, ha a határvédelmi kiadásaihoz a közösség is hozzájárulna. A főtanácsadó szerint azt látni kell, az illegális határátlépések mögött megtalálható a szervezett bűnözés is, hiszen az embercsempészet ebbe a kategóriába tartozik. Mindezek ellen a nemzetállamok tesznek elsősorban lépéseket, az EU is tett bizonytalan lépéseket, például a Frontex bővítésével. Ugyanakkor a védekezés finanszírozásában is fontos lenne, ha az EU jobban kivenné a részét, a magyar kormány azt kérte, hogy a költségeket felezzék el a közösséggel. Az EU sokáig vizsgálta a magyar kérést, majd ezek után a költségek tíz százalékának kifizetését ajánlotta fel, ám eddig még ez az összeg sem érkezett meg. Ugyanakkor az elmúlt időszak európai változásai, a biztonsági helyzet változása miatt is, azaz a schengeni határ védelme felértékelődött, lassan mindenki belátja, az ellenőrzés nélküli, tömeges beáramlás nem vezet pozitív eredményre, sőt az Európai Parlament nemrégiben tárgyalt a svédországi helyzetről, ami egyre súlyosabb. Azt is fontos látni, hogy a schengeni térség gazdasági, társadalmi ereje kerül veszélybe akkor is, ha a nemzetállamok kénytelenek lesznek a határaikon újra ellenőrizni a határokat.
Így tesz például Ausztria is a magyar határnál, ma jóval lassabb az áthaladás, ez fordítva nem történik meg, hiszen Magyarország a legmesszebbmenőkig igyekszik a jogi előírásokat betartani, ezért nem is kíván ilyet tenni, ugyanakkor az természetes, hogy az ország, így Európa schengeni határait szigorúan őrzi.
Bakondi György beszélt az afrikai migrációs hullámról, hozzátéve, hogy most is nagyon sokan érkeznek a térségből, elsősorban Spanyolországba és Olaszországba, de már afrikai menekültek is felbukkantak a balkáni útvonalon. Ők egy igen nehéz lépéssorra kényszerítik az EU-t, hogy segítséget nyújtsanak az elindulás megelőzése érdekében, arról nem is beszélve, hogy hatalmas utánpótlás várakozik Afrikában, de szintén hatalmas tömeg van a Közel-Keleten is.
Arra a felvetésre, hogy a várakozó menekültek milyen munkaerőt képviselnek, a főtanácsadó elmondta, nemrégiben egy német miniszter nyilatkozott arról, hogy az ottani gazdaságnak évente több százezer munkavállalóra lenne szüksége. ha a németeknek, más európai országnak az a célja, hogy a hiányzó munkaerő pótlására behoznának máshonnan embereket, akkor az a megoldás, amit 2015 óta választottak, az nem megfelelő. Már azért sem, mert a beérkezők a szervezett bűnözéssel kerülnek Európába, olyan személyek érkeznek, akik az államok belső biztonságára veszélyt jelentenek, ráadásul az érkezők többsége sem nyelvtudással, sem pedig szakképesítéssel sem rendelkeznek. Így amennyiben az európai országoknak munkaerőre van szüksége, akkor ezt tegyék meg legálisan, adjon ellenőrizve vízumot azoknak, akik ott szeretnének dolgozni – emelte ki a főtanácsadó.
Az illegális migráció célja jóval bonyolultabb annál, mintsem azt mondani, az egyes államoknak munkaerőre van szüksége. Arról nem beszélve, hogy a második, harmadik generációt, amelyik már Európában él sem sikerült integrálni. Olaszországban már bejegyeztek egy muszlim pártot, sőt Európában több helyen is az önkormányzati választásokat egyes településeken a migránsok és utódaik döntöttek el. Bakondi György véleménye szerint ezek a lépések összefügghetnek az Európai Egyesült Államok homályos elgondolásával, de más politikai megfontolások is lehetnek mögötte.
Ami Európa, az EU biztonságát illeti, a főtanácsadó úgy vélte, olybá tűnik, mintha a közösség nem akarta volna ezt a problémát megoldani, hiszen a nemzetállamok, e az EU is rendelkezik olyan erővel, ami megállíthatná a migrációt. Mindeközben a jogállamiság témája ügyében éppen a napokban foglalkozik az EU Magyarországgal. Igen ám, de a jogállamiság a jogszabályok uralmát jelenti – emelte ki a főtanácsadó, amiket mindenkinek be kell tartani. Ám ha vannak olyan emberek, akiknek nem kell betartani a jogszabályokat, hiszen okmányok nélkül, nem a határátkelőkön, gyakran erőszakosan karnak bejutni, ezt meg is tehetik, akkor az adott országok állampolgárai azt mondhatják, hogy mi miért tartsuk be a jogszabályokat, ha másoknak ez nem kötelező? Ezért is alapszik tévedésen a mostani jogállamisági eljárás. Arról nem beszélve, egyre többen látják azt, ha nem sikerül megvédeni a schengeni határokat, akkor éppen a schengeni rendszer kerül veszélybe, ami a gazdaságra, a tőke szabad áramlására is rossz hatással lesz.
