A BreuerPress és a HetiTV hírei 2019.12.21-reggelén
Orbán Viktor miniszterelnök betegsége miatt Varga Mihály miniszter vezette a szerdai kormányülést – ismertette Gulyás Gergely a 151. Kormányinfón.
Először a miniszter szólt a győri gyermekgyilkosság ügyéről. A tárcavezető elmondta, a kettős gyermekgyilkosság elkövetője emberölés kísérlete és kiskorú veszélyeztetése miatt ítélték el öt éves szabadságvesztésre. A feltételes szabadlábra bocsájtásról szóló kérelem elbírálásakor a bv-intézet javaslatát figyelembe kell vennie a bíróságnak.
A kérelmet mind a bv-intézet, mind pedig az ügyészség ellenezte tekintettel arra, hogy a elkövető a sikeres reintegráció megvalósulása érdekében különösebb aktivitást nem mutatott – közölte Gulyás Gergely.
Az ügyészségi fellebbezés és a bv-javaslat ellenére a bíróság a feltételes szabadlábra helyezés mellett döntött, így 2019. szeptember 27-én szabadult. Ezt követően történt, hogy az elkövető a három gyermek közül kettő életét kioltotta – emlékeztetett a miniszter.
Gulyás Gergely kiemelte, a tragédiából semmilyen aktuálpolitikai következtetést nem lehet levonni, hogy politikai haszonszerzésre használja fel.
A tények:
Ha nem helyezik az elkövetőt feltételes szabadságra, akkor a gyerekek ma is életben vannak.
Nem véletlen, hogy 2010 után mindig a szigorú büntetőpolitika mellett érvelt a kormány, nem véletlen, hogy alkotmányos keretek között a bírói szabadságot nem sértve még azt is előírja a törvény, hogy középmérték szerint kell ítélkezni – tette hozzá.
A kormány álláspontja szerint súlyos hibát követett el a feltételes szabadságra bocsájtásról döntő bíróság, mindkét fokon, ezen kívül indokolatlanul enyhe az alapügyben hozott eljárás.
Gulyás Gergely kiemelte, az eljárások teljes körű kivizsgálására van szükség és bírói gyakorlatnak, különösen a középmérték gyakorlását is vizsgálni kell.
A szigorú büntetőpolitika hiába jelenik meg törvényekben, ha azt a bíróságok nem alkalmazzák – fűzte hozzá Gulyás Gergely.
A kormány szerdán úgy döntött, hogy összesen 79,4 milliárd forintot bocsát a kórházak részére egészségügyi fejlesztések megvalósítása és az adósságállomány csökkentése érdekében – közölte a Miniszterelnökség vezetője csütörtökön, Budapesten tartott sajtótájékoztatón.
Gulyás Gergely kifejtette, a kormányzati finanszírozási csomagból 36,6 milliárd forint áll majd rendelkezésre egészségügyi korszerűsítési célokra.
A kabinet a fennmaradó 42,8 milliárd forintból a kórházak adósságállományát kívánja rendezni. A tárcavezető hangsúlyozta, ez az eddigiektől eltérő formában valósul majd meg, mivel a kormány nem átvállalja majd az intézmények adósságát, hanem arról központosítottan maga kíván tárgyalni, minden esetben meggyőződve a kiszámlázott szolgáltatások indokoltságáról.
A Nemzeti alaptanterv kapcsán Gulyás Gergely úgy fogalmazott, komoly, elismerésre méltó munka zajlott, de olyan mértékű javaslatok nem születtek, amikhez új alaptantervre lenne szükség, ezért módosítani fogják a mostani alaptantervet, nem pedig újat fogadnak el.
Valóban minden épületre van építési engedély a Városligetben, és a kormány álláspontja továbbra is az, hogy azokat az építkezéseket folytatják, amelyeket már ténylegesen megkezdtek – válaszolta a Magyar Nemzet kérdésére Gulyás Gergely a Liget-projekt kapcsán, és hozzátette, remélik, hogy ez a világszinten egyedülállóan magas színvonalú kulturális beruházás teljes egészében megvalósulhat.
Január elsejétől ingyenessé válnak a meddőségkezelésben használt, jelenleg is finanszírozott gyógyszerek és meddőségi beavatkozások – jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára. Novák Katalin közölte: szintén ingyenes lesz a meddőségi vizsgálat a nők és a férfiak számára is 2020. július elsejétől. A területen eltörlik a teljesítmény-volumen korlátot, azaz „a jövőben nem lehetnek várólisták a meddőségkezelésben” – tette hozzá. Magyarországon mintegy 150 ezer pár küzd meddőségi problémákkal, ők szeretnének gyermeket, gyermekeket, de valamilyen okból nem tud természetes úton gyermekük foganni – ismertette az államtitkár.
Szabadai Viktor, a Liberálisok politikusa, a budapesti választmány elnöke a Heti Tv Pirkadat című műsorában az ellenzéki együttműködésről és pártja szerepéről beszélt.
A politikus elmondta, bár a pártja elnöke, Bősz Anett csatlakozott a DK parlamenti frakciójához, de ennek ellenére a Magyar Liberális Párt továbbra is él és működik. Amikor kiderült, hogy az eddigi elnök, Fodor Gábor távozik, akkor Bősz Anett a jelölti programjában azt hangsúlyozta, hogy a Liberálisok csak úgy tudják a leghatékonyabban képviselni az értékeiket, ha a szövetségi politikájukat megerősítik. Ebben a legkézenfekvőbb az volt, hogy ezeket egy parlamenti frakció tagjaként érvényesíti, ezért is ült be a DK frakciójába. Szabadai Viktor arra a felvetésre, hogy mindez az utolsó pillanatban, a képviselői jogállásról szóló törvényjavaslat megszavazása előtt az utolsó pillanatban történt úgy felelt, az valóban rossz, hogy a valódi vitákat megkerülve kerül sor egy ilyen javaslat megszavazására. Bősz Anett, immár egy frakció tagjaként dolgozik tovább, több eszközzel, mint független képviselőként, a megállapodás szerint a DK-nak nem lesz tagja, továbbra is a Liberálisok elnöke marad.
Külföld:
Maradandó megrázkódtatás a német társadalomnak a 2016-os berlini terrortámadás, mert megmutatta, hogy a szabadságra épülő demokrácia sérülékeny – jelentette ki a német szövetségi parlament (Bundestag) elnöke Berlinben, a törvényhozó testület ülésén, az iszlamista merénylet harmadik évfordulóján. Wolfgang Schäuble kiemelte, hogy a 12 halálos áldozatot és csaknem 100 sérültet követelő merénylet nemcsak a közvetlenül érintettekben, hanem az egész társadalomban mély sebeket okozott. A támadás megmutatta, hogy „veszélyek fenyegetik nyitott társadalmunkat, és annak minden egyes tagját”, és világossá tette, hogy a sokszínűséget megengedő „életformánk provokálja a szélsőségeseket”. Ez az életforma túlterheli mindazokat, akik elutasítják a nyitottságot és a toleranciát, és arra ösztökéli őket, hogy vallásinak beállított, ideológiai motivációktól vagy pusztán a gyűlölettől elvakítva erőszakos bűncselekményeket kövessenek el. Ezzel a fenyegetéssel szemben „meg kell védenünk szabadságelvű rendünket” – hangsúlyozta a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa.
A skót miniszterelnök csütörtökön hivatalosan is felszólította a brit kormányt annak lehetővé tételére, hogy a skót parlament dönthessen az újabb függetlenségi népszavazás kiírásáról. Nicola Sturgeon edinburghi hivatalában felolvasott nyilatkozatában közölte: a múlt heti brit parlamenti választások eredménye nyomán immár vitathatatlanná vált a skót kormány felhatalmazása arra, hogy a skót népnek felajánlhassa a döntést saját jövőjéről. A választáson a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő, a brit EU-tagság megszűnését (Brexit) elvető Skót Nemzeti Párt a skóciai szavazatok 45 százalékát kapta, 8,1 százalékponttal többet, mint az előző választáson, és a londoni alsóházban Skóciának járó 59 képviselői helyből 48-at megszerzett. Az SNP alsóházi frakciójának létszáma így 13 fővel emelkedett. A skót miniszterelnök megerősítette, hogy már 2020 második felében szeretné megtartani a népszavazást Skócia függetlenségéről, és alig burkolt utalást tett arra, hogy ha a brit kormány ezt nem engedélyezi, Skócia jogi útra tereli az ügyet.
Kételyét fejezte ki Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal kapcsolatban, hogy a republikánus többségű amerikai szenátus elmarasztalhatja amerikai hivatali partnerét, Donald Trumpot az ellene indított közjogi felelősségre vonási eljárás (impeachment) során. Putyin, úgy vélekedett, hogy „az abszolút légből kapott okokból elindított” impeachment annak az amerikai belpolitikai harcnak a folytatása, amelyet a demokraták amiatt indítottak, mert elvesztették a 2016-os elnökválasztást, és most más eszközökhöz nyúltak. Ismételten hangsúlyozta, hogy Trump nem játszott össze Oroszországgal a választási kampányban. Kijelentette, hogy Moszkva kész bármikor meghosszabbítani a hadászati támadófegyverek korlátozásáról megkötött Start 3 megállapodás hatályát, ugyanakkor kilátásba helyezte, hogy Oroszország tükörintézkedésekkel fog válaszolni az amerikai szankciókra.
Robert O’Brien amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó találkozott izraeli társával, Meir Ben Shabbattal a Fehér Házban. A találkozó végén kiadott közös nyilatkozat szerint többek között megvitatták az iráni belső zavargások ügyét. Izraeli tisztviselők szerint az iráni belső nyugtalanságok, az Irán-ellenes tiltakozások Irakban és a Libanonban zajló demonstrációk miatt még nagyobb nyomást lehet gyakorolni az iráni vezetésre és gyengíthetik regionális befolyását. „A két fél megállapodott abban, hogy folytatja a szoros együttműködést Irán destabilizáló befolyásának és a térségben folytatott tevékenységeinek leküzdésére, az Iránon belüli zavargások nyomon követése mellett.” A közös nyilatkozat szerint Szíria, Irak, Libanon és más regionális kérdések is megvitatásra kerültek. O’Brien és Ben Shabbat továbbá utasították csapataikat, hogy folytassák az elkövetkező hónapok folyamán a közös munkát a kiber-, hírszerzési és távközlési biztonság terén az iráni és más szereplők keltette fenyegetések elhárítása érdekében.
A jeruzsálemi bíróság engedélyezi a tesztfúrásokat a Leviatán gázmező területén. Többen figyelmeztettek az izraeli partok mentén található Leviatán gázmező területén folytatott kitermelés a környezetre gyakorolt esetleges veszélyeire, de a bíró szerint e megállapítások nem bizonyítottak. A jeruzsálemi helyi bíróság döntése megengedi a tesztek folytatását, miután három helyi önkormányzat nyújtott be petíciót a kísérletek leállítását kérve. Eli Abarbanel bíró szerint azonban kérésük nem volt megfelelő tényekkel alátámasztva, így az állami szakértők véleményének adott igazat, amelyek szerint a kísérletek biztonságosak – írja a The Times of Israel. Egy másik petíció ügyében, melyet egy környezetvédő csoport adott be a bíróságra, később hoz döntést a bíróság. A Leviatán-projektet vezető konzorcium közleményben fejezte ki örömét az ítélettel kapcsolatban, melyben hangsúlyozták, hogy „a kísérleteket több minisztérium, így a környezetvédelmi és az energiaipari tárcák szakemberei is folyamatosan vizsgálják”.
Gazdaság:
A következő években folytatódik a magyar gazdaság felzárkózása az európai gazdaságokhoz – mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója. Az Inflációs jelentésében a Magyar Nemzeti Bank megemelte növekedési várakozását idén 4,5 százalékról 4,9 százalékra, a jövő évit 3,3 százalékról 3,7 százalékra. Balatoni András jelezte: a magyar gazdaság hosszú távú bővülését segíti, hogy a hazai gazdaságban a beruházási ráta világviszonylatban is kiemelkedően magas, idén 29,1 százalékot ér el, e tekintetben az Európai Unióban csak Írország előzi meg.
Időjárás:
Szombaton egy mediterrán ciklonnak köszönhetően esős, szeles időre készülhetünk. A felhős idő miatt enyhe, fagymentes hajnalra számíthatunk, délután 7-12 fok várható. A déli, majd változó irányú szelet erős széllökések kísérhetik.
