A BreuerPress és a HetiTV hírei
Magyarország teljesíteni fogja a klímavédelem ügyében 2030-ra vállalt kötelezettségeit – jelentette ki a köztársasági elnök. Áder János idézte az uniós környezetvédelmi ügynökség adatait, amelyek szerint az 1990-2017 közötti szén-dioxid-kibocsátás – több uniós tagállammal ellentétben – Magyarországon csökkent, 31,9 százalékkal, ugyanannyival, mint Dániában. Az államfő kiemelte továbbá, hogy a kibocsátáscsökkentés mellett Magyarországon nő a szén-dioxid elnyelésében segítő erdők területének nagysága. A klímavédelem ügyében nem ünnepélyes deklarációkra és látványos szándéknyilatkozatokra van szükség, hanem arra, hogy „végre lássunk hozzá a munkához” – mondta az elnök, hozzátéve: „ha a mostani prognózisokat is figyelmen kívül hagyjuk, azt mondjuk, ráérünk még ezzel foglalkozni, kicsit patópáloskodunk még, akkor a helyzet 5-10 év múlva még rosszabb lesz”.
A Duna csepeli szakaszán szombaton megtalált elhunyt nő is a május 29-i balesetben elsüllyedt Hableány turistahajó utasa volt – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság. A Hableány sétahajó a Margit híd közelében süllyedt el, miután összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval. A fedélzeten 35-en utaztak, 33 dél-koreai állampolgár és a kéttagú magyar személyzet. Hét utast sikerült kimenteni, két embert továbbra is keresnek.
Jelentős károkat okozott Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a vihar és a hirtelen lezúdult eső. Lakóházakra, autókra és középületekre is dőltek fák, a legnagyobb károk Kisvárdán keletkeztek. Csütörtök délután még több mint hetven megyei településen szünetelt az áramszolgáltatás. Kisvárdán egy élelmiszer-áruház, Mátészalkán a vasútállomás egyik épületének tetejét rongálta meg a délutáni szélvihar. A vasútvonalon is akadozott a közlekedés. Közben a zempléni térségben főként a szélvihar okozott károkat.
Több mint 16 ezer viharkár bejelentés érkezett a biztosítókhoz a múlt héten. A kárigény meghaladta a másfél milliárd forintot. Lambert Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetségének kommunikációs vezetője elmondta: a legtöbb bejelentés megbontott tetőkről, beázásokról, kidőlt fák okozta károkról szólt. A területi eloszlás nagyon vegyes volt, a Dunántúlról, az Alföldről és Budapestről is sok bejelentést kaptak.
Közös kampánystábot és politikai testületet hoz létre az önkormányzati választás idejére az MSZP, a Párbeszéd, a DK és a Momentum. Erről az ellenzéki pártok vezetői állapodtak meg. Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd főpolgármester-jelöltje jelezte: remélik, hogy hamarosan tovább bővül az együttműködők köre, mert szükségük van a Jobbikra és az LMP-re is. Közben az előválasztáson másodikként végzett Kálmán Olga, a DK támogatásával indult független jelölt ismét támogatásáról biztosította Karácsony Gergelyt.
Külföld:
Izrael és a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezet állítólag megújította a felek közötti tűzszüneti megállapodást, pedig gázai terroristák csütörtök folyamán több tucat tüzet okoztak a zsidó állam déli részén a határon átreptetett Molotov-koktélt szállító léggömbökkel. A gázai székhelyű Sawa híroldalon nem sokkal éjfél után megjelent riport azt állította, Izrael beleegyezett abba, hogy beengedi a Gázai Erőműnek szánt dízel-üzemanyagot az övezetbe, kibővíti a halászati zónát 15 tengeri mérföldre, és visszaszolgáltat 60 halászhajót, amiket az izraeli hadsereg korábban elkobzott. A Hamász cserébe leállítja terror lufik küldését és féken tartja a “Visszatérés Menete” péntekenként tartott erőszakos határ menti tüntetéseket. A riport szerint a megállapodás ENSZ és egyiptomi tisztviselők közvetítésével jött létre, és péntek reggel lép érvénybe. Izraeli részről sem megerősítés sem komment nem érkezett az állítólagos megállapodással kapcsolatban. Az állítólagos deal ellenére gyanús eszközt szállító lufi landolt egy Eskol régióbeli mezőgazdasági területen. Rendőrségi tűzszerészeket vezényeltek a helyszínre.
Az amerikai demokrata párti elnökjelölt-aspiránsok második csoportjának vitáján a résztvevők főként Donald Trump elnököt és az egyik elnökjelölt-aspiránst, Joe Bident támadták. A floridai Miamiban – azt követően, hogy szerdán tíz elnökjelölt-aspiráns vitázott – szintén a Demokrata Párt elnökjelöltségére pályázó tíz politikus állt a kamerák kereszttüzében a nyilvánosság elé. A vitát ezúttal is az NBC televízió szervezte és munkatársai moderálták. A csütörtök esti vitán Joe Biden volt alelnök – jelenleg a legnépszerűbb elnökjelölt-aspiráns -, Bernie Sanders vermonti, Kamala Harris kaliforniai, Kirsten Gillibrand New York-i és Michael Bennet coloradói szenátorok, továbbá John Hickenlooper, Colorado volt kormányzója, Pete Buttigieg, az indianai South Bend városka polgármestere, Eric Swalwell kaliforniai képviselő vettek részt. Két, nem politikus elnökjelölt-aspiráns is jelen volt: a Marianne Williamson író és Andrew Yang üzletember. A vitát elemzők hevesebbnek ítélték, mint a szerda estit, jóllehet, jobbára ugyanazok a témák kerültek napirendre: a gazdaság, az egészségbiztosítás átalakítása, az adópolitika, az oktatás és a bevándorlás kérdése. Bernie Sanders szenátor megismételte, hogy az egészségügyi ellátás alapvető emberi jog, ezt mindenki számára biztosítani kell, mégpedig állami forrásokból. Ehhez – ismerte el – adóemelésekre lesz szükség. Michael Bennet úgy vélte, hogy Amerikában veszélybe került, mi több, megrendült a demokrácia, és ő elnökként igyekezne ezt helyreállítani.
Mintegy kétszáz tüntető hatolt be az iraki fővárosban, Bagdadban a bahreini követség udvarába, tiltakozásul azért, mert a szigetországban az Egyesült Államok szervezésében tanácskozást tartottak az izraeli-palesztin válság rendezéséről. A rendőrség éles lövedékekkel kísérletet tett a tömeg oszlatására, egyelőre senki nem sebesült meg. A hatóságok hangszórókon keresztül felszólították a tüntetőket a diplomáciai képviselet területének elhagyására. Egyes tiltakozók letépték a képviseleten lévő bahreini zászlót. Mások elégették egy izraeli zászlót. A helyszínre érkezett az iraki belügyminiszter. A Sky News Arabíjja híradása szerint a hatóságok 54 tüntetőt őrizetbe vettek. Bahrein a történtek miatt konzultációra hazarendelte nagykövetét Irakból. A szigetország külügyminisztériuma az interneten éles szavakkal ítélte el a képviselet elleni támadást.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint mára „idejétmúlttá vált” a liberális eszme. Putyin a Financial Timesnak adott interjút. Az orosz államfő szerint a liberálisok „ma már nem diktálhatnak senkinek semmit ugyanúgy, ahogy azt az utóbbi évtizedekben próbálták”. Putyin megfogalmazása szerint a liberális eszme azt vélelmezi, hogy „semmit nem kell csinálni, a migráns büntetlenül gyilkolhat, fosztogathat, nemi erőszakot követhet el, mivel tiszteletben kell tartani az őt migránsként megillető jogokat”. A liberális eszme azonban elavulttá vált, mivel szembekerült a népesség túlnyomó többségének érdekeivel – mondta az orosz elnök. Hozzátette: a közvélemény a multikulturalizmus, a nyitott határok és a bevándorlás ellen fordult. Putyin alapvető hibának nevezte, hogy Angela Merkel német kancellár több mint egymillió menekültet engedett be Németországba főleg a polgárháború sújtotta Szíria térségéből. Elismerően szólt ugyanakkor arról, hogy Donald Trump amerikai elnök igyekszik útját állni a Mexikóból az Egyesült Államok felé tartó migrációnak és kábítószer-csempészetnek.
Boris Johnson szerint rendkívül csekély az esélye annak, hogy Nagy-Britannia rendezetlen módon lép ki az Európai Unióból, de ha mégis, abba bele kell törődniük. A politikus hivatali utódjával, Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszterrel verseng a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetői tisztségéért. A párt új vezetője lesz Nagy-Britannia következő miniszterelnöke a távozó Theresa May utódjaként.
Gazdaság:
Különösen sok jogszabály változik 2019. július elsejével. Jövő hétfőtől beindul a családvédelmi akcióterv és a kormányzat soha nem látott pénzosztásba kezd a gyerekvállalás felpörgetés érdekében. Az MNB egy halott piacba lehelne életet, kisebb lesz a szocho és szigorodik az adósságfék. Drágul a posta és a közjegyző, de olcsóbb lesz a diákhitel, miközben a Corvinus Egyetem elveszíti állami jellegét. A központosítás újabb jeleként hétfőtől élesben elindul a nemzeti online hoteladatbázis, valamint egy kézbe kerülnek a földügyi igazgatási feladatok is.
Könnyű:
Elhunyt hétfőn 101 évesen Henriette Cohen, az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor utolsó francia túlélője. Cohen 1917. augusztus 17-én született Marseille-ben, és 27 éves volt, amikor 1944 májusában anyósával együtt elhurcolták. A kétgyermekes nő férje szüleinek házában tartózkodott, amikor a Gestapo rajtuk ütött. Édesanyjának és két kisgyermekének, egy hároméves és egy 14 hónapos kislánynak sikerült elrejtőznie egy földműves házában, és elkerülték a deportálást. Henriette Cohent és anyósát előbb a franciaországi Drancyban lévő gyűjtőtáborba vitték, onnét pedig Auschwitzba. Az idősebb asszonyt rögtön megölték egy birkenaui gázkamrában, a fiatalabb azonban életben maradt, mert a nácik rabszolgaként dolgoztatták. A haláltábor felszabadításakor Cohen mindössze 35 kiló volt. Sok évvel később, már hatgyermekes édesanyaként fiataloknak mesélte el a vele megtörténteket, hogy „többé senki ne tagadhassa le azokat”. A háború után a Henriette Cohen édesanyját és kislányait bujtató családot a világ igazaként tüntették ki.
