A BreuerPress és a HetiTV hírei
A vasárnapi európai parlamenti (EP-) választáson a magyarok világosan kimondták: Brüsszelben változást szeretnének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtt az Országgyűlésben. A magyarok kimondták, olyan európai vezetőket akarnak látni, akik nem szervezni, hanem megállítani akarják a bevándorlást, olyan vezetőket szeretnének az európai intézmények élén, akik tisztelik az európai nemzeteket, és meg akarják védeni a keresztény kultúrát. A magyarok olyan vezetőket akarnak, akiknek mindig az európai emberek érdekei az elsők – mondta az EP-választást értékelve a kormányfő. Közölte, hogy Magyarország nevében tárgyalva csak ilyen vezetőket fog támogatni. A Fidesz-KDNP választási eredményét kommentálva Orbán Viktor megismételte: a kormánypártok az EP-választáson rekordrészvétel mellett rekordgyőzelmet arattak. 2004 óta ez volt a legmagasabb részvételű EP-választás – jelezte, úgy fogalmazva: a magyarok bebizonyították, hogy Magyarország európai nemzet, európai ország, „Európa a mi hazánk is”. Azt is mondta, úgy tekint a vasárnapi választásra, hogy a kormány az emberektől ismét erős felhatalmazást kapott.”Megbíztak minket a magyar emberek azzal, hogy Brüsszelben a változást képviseljük. Munkát és feladatot kaptunk” – jelentette ki, azt ígérve, mindent megtesz, hogy az európai politikában eredményesen képviselje a magyar választók akaratát.
A Demokratikus Koalíció elnöke nem akarja felbontani az önkormányzati választásra kötött ellenzéki megegyezéseket. Gyurcsány Ferenc az európai parlamenti (EP-) választás eredményét értékelve úgy fogalmazott: az eddig megkötött megállapodásokhoz lehetőség szerint tartani kell magukat. A DK elnöke azt mondta, az ellenzék számára a választás legfontosabb tanulsága, hogy átfogó együttműködéssel szinte az összes budapesti kerületet és sok vidéki várost „ki lehet szabadítani a Fidesz karmaiból”. A nyugodt ellenzéki felkészülés vezet sikerre, ez fontosabb, mint az, hogy bármelyik párt egy-vagy két hellyel többet szerezzen egy önkormányzatban – jelentette ki. A politikust kérdezték arról, hogy továbbra is támogatják-e a párbeszédes Karácsony Gergely főpolgármester-jelöltségét. Azt válaszolta, hogy a zuglói polgármester mögött négy párt, a DK, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd áll, amelyek erről írásos megállapodást is kötöttek. Nincs ok arra, hogy bármelyikük is „elbizonytalanodjon (.) Karácsony Gergely támogatásában” – jelentette ki. A pártelnököt kérdezték arról is, hogy 2014-ben még egy egységes demokrata párt létrehozását javasolta. Azt felelte, nem szabad azokat az eszközöket használni, amelyekkel Orbán Viktor korábban egységesítette a jobboldalt. Erővel nem lehet semmire menni, türelemmel, alázattal, bölcsességgel lehet együttműködésre hívni a többieket – közölte. Azt nehéz megjósolni, hogy ez milyen szoros jogi formát ér el egy ponton, „de együttműködésre vagyunk ítélve, ez teljesen nyilvánvaló” – tette hozzá.
Az Európai Unió (EU) politikai jövője nem eldöntött kérdés, létezik a nemzetek Európájának koncepciója és a nemzetek feletti, föderatív Európáé – mondta az Országos Bírósági Hivatal elnöke a Magyarország EU-csatlakozásának 15. évfordulója alkalmából tartott ünnepi konferencián. Handó Tünde hozzátette, az uniós viszonyrendszer szerencsés megközelítése az integráció, ami közeledést jelent, de nem beolvadást. Kitért arra is: az európai közösség gazdasági együttműködésként indult és alapvetően az is maradt, bár egyre növekszik részben az új tagok felvételével, részben pedig az együttműködésben érintett területek gyarapodásával, az integráció elmélyülésével.
Új politikai helyzet van a kontinensen, megbomlott a status quo az európai parlamenti (EP-) választások nyomán – mondta Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter arról számolt be, hogy mindenképp új helyzet áll elő, ugyanis a következő ciklusban nem lesz elég összeülnie a két legnagyobb frakció, a néppártiak és a szociáldemokraták vezetőinek, hogy megkössék a maguk megállapodásait. Rámutatott, mától hatalmas viták kezdődnek az Európai Unióban a jövőt illetően, először személyi, majd tartalmi kérdésekben. Hangsúlyozta, a magyar kormány egyik csúcsjelöltet sem tartja alkalmasnak arra, hogy az Európai Bizottság elnöke legyen, ugyanakkor remélik, hogy a tárgyalások során felmerülnek majd megfelelő személyek.
Külföld:
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) támogatja, hogy az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltje, Manfred Weber legyen az Európai Bizottság következő elnöke, és kiáll a csúcsjelölti rendszer mellett – mondta a CDU elnöke. Annegret Kramp-Karrenbauer tájékoztatóján kiemelte: pártja támogatja Manfred Webert az Európai Parlamentben (EP) szükséges többség megszerzésében a brüsszeli bizottság elnöki tisztségéhez, és támogatja Angela Merkel kancellárt, hogy megszerezze a Manfred Weber jelöléséhez szükséges hozzájárulást a jelölés jogával rendelkező Európai Tanácsban, a tagországi kormány-, illetve államfőket összefogó európai uniós testületben. A csúcsjelölti rendszer erősíti a demokráciát, 2014-ben már alkalmazták is, és „nincs semmi ok arra, hogy most ne alkalmazzuk” – mondta a CDU elnöke. Hozzátette: arra törekszik, hogy pártja a következő EP-választáson is alkalmazza a csúcsjelölti rendszert, és reméli, hogy más pártcsaládok is átveszik a rendszert.
Sebastian Kurz elvesztette a bizalmatlansági indítványt. Egy hete hatalmas belpolitikai botrány tört ki Ausztriában: a Spiegel és a Süddeutsche Zeitung videofelvételeket mutatott be egy 2017-es ibizai találkozóról. Az Osztrák Szabadságpárt vezetője, Heinz-Cristian Strache alkancellár a választások előtt néhány hónappal közbeszerzési győzelmeket ígért egy állítólag Vlagyimir Putyinhoz bekötött orosz nőnek, ha az megveszi Ausztria legbefolyásosabb bulvárlapját, és a kampányban Strache eszközévé teszi. Heinz-Christian Strache lemondott, az FPÖ elnöke, és ennek nyomán a Kurz által vezetett Osztrák Néppárttal (ÖVP) alkotott kormánykoalíció is felbomlott, és részben szakértőkből álló kormány jött létre. Ausztriában szeptember elején előrehozott parlamenti választást tartanak.
A francia rendőrség három gyanúsítottat vett őrizetbe a 13 sebesültet követelő pénteki lyoni robbantással összefüggésben. Egyikük a feltételezett elkövető – közölte az államügyészség. Az első őrizetbe vételről először Christophe Castaner belügyminiszter adott hírt a Twitteren, anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna. A párizsi ügyészség viszont azt is közölte, hogy a feltételezett elkövető egy 24 éves férfi, és Lyonban hétfőn reggel egy buszkihajtónál vették őrizetbe. Átkutatták a lakását. Gérard Collomb lyoni polgármester a BFM hírtelevízióban elmondta, hogy a gyanúsított informatika szakos egyetemi hallgató, és korábban nem volt a rendőrség látókörében. Állítólag algériai származású, de az ügyészség erről eddig nem nyilatkozott. „Megkönnyebbülés ez minden lyoni lakosnak. Úgy vélem, az ügy megoldódott. Ha itt egy hálózat volt a háttérben, akkor azt sikerült azonosítani, és bizonyosan fel fogják számolni” – mondta a polgármester.
Korrupció miatt jogerősen három év hat hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a román legfelsőbb bíróság a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökét. Liviu Dragneát 2016-ban már két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték egy választási csalással kapcsolatos korrupciós perben. A most véget ért második ügyben hivatali visszaélés miatt, illetve okirat-hamisításra való felbujtásért állította bíróság elé a korrupcióellenes ügyészség (DNA). A vádhatóság szerint 2006 és 2013 között, amikor a Teleorman megyei tanács, illetve a PSD megyei elnöke volt, az ő utasítására fizettek a megyei tanács költségvetéséből két olyan alkalmazottat, akik nem a gyermekvédelmi igazgatóságnál, hanem valójában a PSD megyei szervezeténél dolgoztak.
Augusztus 27-ére tűzhetik ki a következő parlamenti választásokat Izraelben, ha Benjámin Netanjahu miniszterelnök nem tud kormányt alakítani, és az őt támogató pártokkal feloszlatja az április 9-én megválasztott új kneszetet – állapodtak meg a parlamenti frakciók vezetői. Szerdán jár le a határidő, ameddig Netanjahunak létre kell hoznia ötödik kormányát, de pártja, a jobboldali Likud egyelőre egyik szövetségesével sem írt alá koalíciós egyezményt. Avigdor Liberman, a jobboldali Izrael a Hazánk (Izrael Béténu) párt elnöke a helyi televíziók élő adásában ismertette álláspontját, és válaszolt az újságírók kérdésére, miután a Likud előzőleg őt okolta a koalíciós egyeztetések kudarcáért. Liberman bejelentette, hogy továbbra is ragaszkodik hozzá, hogy a kneszet változatlan szöveggel fogadja el a kötelező katonai szolgálatról korábban első olvasatban már megszavazott törvényt, noha ezt a feltételt a vallásos pártok egységesen elutasítják.
Gazdaság:
A rezsicsökkentéssel sújtott fővárosi közműcégek jól teljesítettek, ám a BKV Zrt. kilencmilliárdot meghaladó vesztesége mindent elvitt – derül ki a Fővárosi Közgyűlés elé terjesztett cégbeszámolókból. A nyolc vizsgált, jelentősebb árbevételű fővárosi önkormányzati cég összesen 2,8 milliárd forintos veszteséget termelt 2018-ban, ám a Főtáv Zrt. még nem közölte a beszámolóját. A cég az elmúlt években jelentősebb – milliárdos nagyságrendű – eredményt ért el, lehetséges, hogy ez tavaly is sikerült, ami akár még nyereségbe is fordíthatja az önkormányzati cégek tavalyi összesített eredményét. A cégbirodalomból negatív értelemben a BKV lóg ki: a BKV Zrt. tavaly 138,9 milliárd forintos bevétel mellett 9,3 milliárdos veszteséget termelt a főváros számára . Kiemelendő azonban, hogy az üzleti tervben még 15 milliárdot meghaladó veszteséggel számoltak. A bevételek kismértékben emelkedtek, ennek ellenére jött össze a jelentős veszteség, miközben a cég egy évvel korábban 110 millió forintos nyereséggel zárt. A BKV költségei minden fronton nőttek – az anyagi jellegű személyi ráfordítások és a leírások is –, ezért egy konkrét okot nem lehet megnevezni a közlekedési vállalat veszteségére, legfeljebb a menetjegyárak befagyasztását, más szóval az alulfinanszírozottságot. A BKV 9,3 milliárdos veszteségét részben ellensúlyozza a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. 1,3 milliárd forintos nyeresége.
Időjárás:
Hazánkban kedden délelőtt a napsütéses időszakok mellett egyre több gomolyfelhő képződik, de számottevő csapadék általában nem várható. Délután fülledt időre van kilátás, tovább növekednek a gomolyfelhők. Ezekből egyre többfelé alakulnak ki záporok, zivatarok, amiket helyenként felhőszakadás, jégeső is kísérhet. A szél napközben élénk déli lesz. Hajnalban 10, 16 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 19, 24 fok között alakul. Késő este 13, 19 fok lesz. Kedden nem érkezik front, azonban sokfelé párás, fülledt lesz a levegő, és ez többeknél okozhat panaszokat. Elsősorban légszomj, rosszullét jelentkezhet, a zivatarok területén pedig átmenetileg romolhat az asztmások állapota. Az érzékenyek körében gyakori lehet a fejfájás, emellett ingerlékenységet, nyugtalanságot is tapasztalhatnak. A szabadban ingadozik a komfortérzet, változékonyságra kell készülni, illetve a hőérzet is csökken egy-egy záport, zivatart követően. A légszennyezettség alacsony, alig változik. A porkoncentráció alacsony, alig változik. A légnyomás alig változik.
