A tettek evangéliuma a legfontosabb

A tettek evangéliuma a legfontosabb

Pröhle Gergely, az evangélikus egyház országos felügyelője a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt a munkájáról, az evangélikus egyház szerepéről.

Az evangélikus egyház országos felügyelőjeként Pröhle Gergely elmondta, ez a pozíció a akkortól datálódik, amikor a türelmi rendeletet elfogadták és a Habsburg-ház elkezdett valamilyen módon érintkezni a protestáns felekezetekkel, akkor ezt nem voltak hajlandók papi személyekkel megtenni, ezért volt szükség egy a püspökökkel egyenrangú világi vezetőre, így alakult minden egyes közösségben egy papi és egy világi vezetés. Nagyon hasznos az a világi kapcsolatrendszer, amit a vezető bevisz az egyházba, de fordítva is így van, hiszen az a közösségi élmény, amit az egyház ad, az a világi vezetőnek is hasznos és fontos.

Hozzátette, nagy szerencsére az evangélikus egyház az egy százalékos adófelajánlások tekintetében egyre több embert tud megszólítani. Ez azt is jelenti, hogy nem csak az evangélikus egyházba beleszülettek jelennek meg, hanem azok is, akik később csatlakoznak a felekezethez vagy egyértelműen kívülről támogatják a munkájukat.

Pröhle Gergely beszélt arról is, hogy egy evangélikus templomban ugyanúgy kell érezze magát az ember, mint egy másik felekezetnél, hiszen az evangélium, az örömhír mindenkinek szól, a saját közösségét hozva fel példának, amit egy életteli, a világra nyitott közösségként él meg a mai napig is. Persze ide is emberek járnak, azaz vannak súrlódások, netalán még balhék is, de ettől emberi. A modern keresztény közösségnek olyannak kell lennie, ahol az emberek jól érzik magukat, a helyükön érezhetik magukat, ahol közösségben találkozhatnak a Jóistennel. A közösségi együttlét egyszerre szól az emberek szívének, intellektusának, de a közös tetteiknek is. Ezt azért is fontos kiemelni, mert hiszen több evangélikus lelkész is, mint Sztehlo Gábor nagyon sokat tett a magyarországi zsidók megmentése érdekében a Vészkorszak alatt, ő mondta, hogy a tettek evangéliuma a legfontosabb.

Sztehlo Gábor a mai napig is jelen van az evangélikus egyházban, az ő példája az a jó értelemben vett vagányság, hiszen nem csak a Vészkorszakban mentette a zsidó gyerekeket, hanem a kommunizmus alatt az egykori horthysta tisztek gyerekeit is, mindezt nagy elszántsággal.

Az országos felügyelő beszélt az egyházak problémájáról, a hívek megszólításáról, hiszen, mint hozzátette, amit a kommunista időszak elrontott, az az önfelelősség kérdése, ami a civil társadalomban sem volt meg. Ez azt jelenti, hogy tudomásul kell venni, egy közösség tagjának bizony anyagi felelőssége is van a közösség iránt, amiben egyébként jól is érzi magát. Bár a jelenlegi kormány sokat tesz az egyházi közösségekért, támogatja őket – tette hozzá, de ez nem lankaszthatja el azt a felelősséget, amit tagoknak is kell érezni. Pröhle Gergely mindig elmondja a híveknek, hogy vessék össze azt az összeget, amit mobiltelefonra költenek egy hónapban azzal, amit a perselybe dobnak.

Ami a kommunista időszakot, az abból való teljes kilépést illeti, arról is beszélt az országos felügyelő, hogy az evangélikus egyház volt az egyetlen, ami például következetesen foglalkozott a volt titkosszolgálati érintettséggel. Már 2005-ben létrehoztak egy tényfeltáró bizottságot a múlt feltárására. Rövidesen megjelenik a harmadik kötetet annak a sorozatnak, amiben pontosan igyekeznek bemutatni a valós helyzetet, a történéseke, hogy miként is működött ez az evangélikus egyházban. Hozzátette, abban nem hisznek, hogy ez mindenre megoldást jelent, de ahhoz, hogy az ember és a Jóisten találkozzon, bizony szükség van erre.

Pröhle Gergely elmondta, mióta kifúrták a Petőfi Irodalmi Múzeum éléről, azóta több megbízatása is van, egyrészt a Habsburg Ottó emlékét ápoló közalapítványnak lett az igazgatója, ez azért is jelentős, mert egy nagyformátumú XX. századi jelenség hagyatékáról van szó. Mellette pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is dolgozik, az intézmény rektorának a felkérése alapján.