A francia kultúra szerelmese

A francia kultúra szerelmese

Novák Katalin, az EMMI család- és ifjúsági ügyekért felelős államtitkára, a Fidesz alelnöke a Heti Tv-ben beszélt a Franciaországhoz fűződő kapcsolatáról, a két ország közti hasonlóságokról, különbségekről.

A politikusról kevesen tudják, hogy eddigi élete, a tanulmányai a francia kultúra szeretetén alapult, mint elmondta, ehhez elsősorban Szegeden kell születni, hiszen ez a város mindig is frankofón volt, valamint az is, hogy a nagybácsija immár 102 évesen a franciatanárok doyenje. Már az iskola harmadik osztályától kezdve franciául tanult Novák Katalin, majd ezt folytatta a gimnáziumban is. Egyetemre Budapestre járt, közgazdaságtant hallgatott, mellette meg Szegeden jogi tanulmányokba kezdett, ezen belül francia jogot és közösségi jogot hallgatott. Volt lehetősége ösztöndíjasként Franciaországban is tanulni, több neves egyetemen is.

A politikus szerint vannak olyan helyek, dolgok, amit lehet szeretni a franciáktól. Mindjárt itt van Párizs, ahol élt is egy ideig, mint megjegyezte, nagyon sokat tanult ott magáról az életről is, példaként hozva fel a szinte lehetetlen feladatot, az albérletkeresést. A többszöri ottléte alatt sikerült valamelyest megismerni a franciákat, a mentalitásukat, a gondolkodásukat. Elmesélte, hogy egy franciaországi egyetemi vizsgán szembesült azzal, hogy a tanár elsősorban a véleményére volt kíváncsi az adott témából, nem pedig elsősorban a lexikális tudására.

Ami a franciák külpolitikával kapcsolatos gondolkodását illeti, Novák Katalin elmondta, hogy ők mindent a nagyhatalmi szempontok szerint mérlegelnek, mint egy volt gyarmattartó ország. Amikor külügyminisztériumi alkalmazásban volt a politikus, akkor sikerült megtapasztalnia, hogy a francia külpolitikusok miként viszonyulnak a ajtóhoz, mennyire képes volt a külügyi szóvivő közvetlen hangot megütni az újságírókkal.

A politikusnak volt lehetősége megismerni mindkét ország közigazgatását, azt szűrve le, hogy a franciák az adminisztrációban nagyon profik, valamint egy protokollképzés során azt is megtapasztalhatta, hogy ezen a területen is mennyire professzionálisak a franciák, mint megjegyezte, ezt mindenképpen érdemes megtanulni, mert erre nagy szükség van a diplomáciában.

Arra a kérdésre, hogy mit vesz át a magyar kormány a hétköznapok gyakorlatában a franciáktól, az államtitkár elmondta, talán nem lehet véletlen, hogy ő maga a családügyet kapta meg, mert erről a területről nagyon sok francia példát vett és vesz át a kormányzat, nem teljesen a mostani kinti gyakorlatot, de voltak már olyan francia kormányok, amelyek nagyon nagy hangsúlyt fektettek a családpolitikai támogatásokra, mint az alanyi jogon járó juttatásokra. Többek között ennek is köszönhetően Franciaországban van ma a legmagasabb termékenységi ráta, ami persze még mindig alatta van a kívántnak. Persze ettől még nem csökken a népesség, ennek a migráció az oka, ahogy egyébként azt is sokan vitatják, hogy az Európában magas termékenységi rátának mekkora hatása van a bevándorlásnak. Vannak, akik szerint nem igazán, ám ahogyan azt Novák Katalin kiemelte, elég csak egy franciaországi játszótéren körbenézni. A két ország családpolitikai összehasonlítását áttekintve Novák Katalin beszélt arról is, hogy a nők foglalkoztatottsági adatai közel azonosak, azzal a különbséggel, hogy a franciáknál jóval nagyobb az egészen kisgyermeket nevelő nők aránya a munkában.

Ami az adópolitikát illeti, Franciaországban progresszív adózás van, így ott van értelme az eddig rendszernek, amelyben összeadják az egy háztartásban élők jövedelmét, amiből lejönnek a különböző kedvezmények és így adódik össze az adóalap. Magyarországon ezzel szemben egykulcsos adórendszer van, amit az államtitkár bátran nevez családi adózásnak, a kedvezményeket a család férfi és nőtagja megosztva is igénybe veheti, ráadásul mindezek mellett még a gyermekek száma is befolyásolja a kedvezmény mértékét.

A bölcsődei és óvodai ellátottság szempontjait vizsgálva Novák Katalin megjegyezte, a franciáknál is bevált már a kötelező óvodáztatás a gyermekek hároméves korától, ezt vette át Magyarország is. Szintén kiválóan működik Franciaországban a kiterjedt bölcsődei hálózat, azonban náluk ennek költségei is vannak, ellentétben az itthoni példával. A népesedési helyzetet nagyban segíti a kiszámíthatóság, a rugalmasság, azaz a fiatalok tudják előre, hogy milyen támogatásban részesülnek a gyermek vállalása esetén, de mellette ott a rugalmasság is, hogy eldöntheti a szülő, hogy meddig marad otthon a gyerekkel, mikor megy vissza dolgozni. Abban azért még van mit tanulni a franciáktól, hogy ezt hogyan teszi meg a szülő, mint például a távmunka esete – tette hozzá az államtitkár.

Mint a Fidesz alelnöke arra a kérdésre, hogy mit szól ahhoz a vitához, ami a francia republikánusoknál zajlik a magyar kormánnyal,a testvérpártjukkal, a Fidesszel kapcsolatban az válaszolta, azt sajnálatosnak tartja, hogy ebben a kérdésben is megosztottság van a republikánusoknál. A Fidesznek kifejezetten érdeke egy egységes republikánus párt léte. Ezen túlmenően az is fontos, hogy a jövő évi EP választáson miként alakul majd ki a hatalmi helyzet, miként rendeződnek át a támogatottsági szintek.