A BreuerPress és a HetiTV gyors hírei 

A BreuerPress és a HetiTV gyors hírei 

Közép-Európa közös nyelvének nevezte a sportot, különösen is a labdarúgást Orbán Viktor miniszterelnök a vajdasági Topolyán, a TSC Labdarúgó Akadémia átadóján. A kormányfő szerint természetes, hogy a sport összeköti a közép-európai népeket, például a szerbeket és a magyarokat. Bár „nehéz történelem van mögöttünk”, ma már olyan szelek fújnak, amelyek az együttműködők vitorláját dagasztják – fogalmazott. Hangsúlyozta: akik ma Európában összefognak, azok megerősödnek, akik viszont széthúznak, azok legyengülnek és széthullanak. A szerbek és a magyarok az összefogást választották politikában, gazdaságban, kultúrában és sportban egyaránt – tette hozzá a miniszterelnök, köszönetet mondva ezért Aleksandar Vucic szerb elnöknek. Orbán Viktor jelezte egyúttal, hogy a topolyai labdarúgó-akadémia még csak a kezdet, „még sok szép feladat, megépítendő sportközpontok és sok ezer gyermek sportolásának megszervezése (…) vár ránk”. Azzal kapcsolatban, hogy ezt miért éppen Szerbiában teszik, azt mondta: sok magyar él Szerbiában, és az anyaország érdekelt az itt élők sikereiben.

A jelenlegi tervek szerint 2020. január 1-től megkezdhetik működésüket Magyarországon a közigazgatási bíróságok az új szervezeti keretek között – közölte Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás kifejtette: a vonatkozó törvény koncepcióját a kormány elfogadta, a törvényjavaslatot október végéig terjeszti be az igazságügyi tárca, s azt várhatóan még az őszi ülésszakban elfogadja az Országgyűlés. A miniszter ismertetése szerint a bírói jogállás a jövőben is egységes marad, bizonyos sajátosságok érvényesülnek majd. Minden olyan bírót, aki most közigazgatási ügyszakban ítélkezik, kérelmére automatikusan át kell venni az új szervezethez, erre a törvény konkrét garanciákat tartalmaz majd – jelezte. A közigazgatási felsőbíróság székhelye Esztergomban lesz, nyolc városban regionális hatás- és illetékességi körrel bíró közigazgatási törvényszékeket állítanak majd fel – mondta Gulyás Gergely. Hozzátette: a közigazgatási bíráskodás külső igazgatása az igazságügyi miniszterhez tartozik majd.

Közösen indul az európai parlamenti és az önkormányzati választáson az MSZP és a Párbeszéd – jelentették be a pártok vezetői. A két elnök előválasztáson szeretné megtalálni a legesélyesebb főpolgármester-jelöltet. A választási szövetségről mindkét pártban az erre hivatott testületek döntenek, de Tóth Bertalan, az MSZP elnöke a közös indulás híve. „Azt a javaslatot fogom tenni pártelnökként, hogy együtt induljunk neki ennek a választásnak is” – fogalmazott. Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke is együtt mérettetné meg a két pártot, sőt bővítené a szövetségesi kört. „Minden szövetséget meg kell becsülni, ami megköttetett, és újabb szövetségeket kell kötni annak érdekében, hogy Magyarországon változás legyen” – vélekedett, hozzátéve: azok a pártok, melyek elhitették magukkal, hogy egyedül is képesek boldogulni, most belső válsággal küzdenek. Az együttműködési kör kiszélesítése Tóth Bertalan szerint is jó ötlet. Az MSZP elnökének elmondása szerint civil- és szakszervezetekkel, vagy akár a jelenlegi kormányzat ellen hitelesen fellépő személyekkel is szeretnék tágítani a szövetséget. „Nagyon szeretnénk, hogyha a lista összetétele is üzenet lenne a magyar választók felé” – emelte ki.

Lényegében mindegyik párt tartja a nyáron elért pozícióját a ZRI Závecz Research Intézet reprezentatív közvélemény-kutatása szerint. A Medián legújabb felmérése szerint viszont négy százalékpontot esett vissza a Fidesz-KDNP támogatottsága, a kormánypártokból kiábrándult szavazók azonban nem az ellenzék, hanem a bizonytalanok táborát erősítik. A múlt havival azonos a Fidesz táborának mérete, a választópolgárok 35 százaléka áll a kormánypárt mögött – ez 2,8 milliós támogatottság. A Jobbik három hónapja 10 százalékos, 800 ezer híve van. Az MSZP a nyári hónapokban 6, most 7 százalékon áll, a szavazók száma megközelítőleg 600 ezer fő. A Demokratikus Koalíció a választások óta jellemzően 4 százalékot ért el, most is, a szavazótábor mérete több mint 300 ezer fő. Az LMP sem mozdul, negyedik hónapja 3 százalékos, nagyjából negyedmillió választópolgár támogatja a pártot. A Kétfarkú Kutyapárt és a Momentum ezúttal 2 százalékon áll, táboraik körülbelül 150 ezer fősek. A Párbeszéd 1 százalékos, közel százezer fővel számolhat. Először szerepelt a listán a Mi Hazánk Mozgalom, szeptemberben 1 százalék jelölte meg kedvenc pártjaként. A pártnélküliek aránya ebben a hónapban 34 százalék. A Fidesz-KDNP-nek tehát nem kell különösebben aggódnia az elvesztett szavazók miatt, mert az ő távozásuk megszokott jelenség a kormányzati ciklusok elején, az ellenzék pártjai pedig megközelíteni sem tudják a kormánypártokat, nemhogy megszorítani – fejtette ki Hann Endre. A Fidesz egyébként a választani tudó biztos szavazók körében egy százalékot erősödött – mutatott rá a Medián ügyvezetője.

Gulyás Gergely értékelése szerint elkezdődött a jövő májusi európai parlamenti (EP-) választás kampánya, amelyben részt vesz az Európai Bizottság (EB) is, holott a testületnek ez nem lenne feladata. A Miniszterelnökséget vezető miniszter megerősítette: a kampány részének tartják a Magyarországot elítélő Sargentini-jelentést. A miniszter bírálta Dimitrisz Avramopulos, az EB migrációs és uniós belügyekért felelős biztosának az ENSZ-közgyűlésen elmondott felszólalását, amely szerint a legális migrációt elő kell segíteni, szervezett betelepítéseket kell végrehajtani. Gulyás Gergely hangsúlyozta, az uniós biztos nem az EU egészének nevében beszélt, egy politikai véleményt ismertetett. Emlékeztetett arra, hogy éles vita van az unióban a bevándorlásról; Magyarország, a visegrádi országok, Ausztria és Olaszország az uniós biztosétól eltérő álláspontot képvisel.

Kiberbűnözéssel foglalkozó bírói hálózat alakult az Országos Bírói Hivatalban (OBH). Somogyi Zoltán, az OBH szakmai vezetője elmondta: a leggyakoribb eset – ami ráadásul bárkivel előfordulhat – az a becsületsértés, rágalmazás. Mint kiemelte: a bírók is egyre gyakrabban találkoznak olyan jellegű bűncselekményekkel, amelyek az internethez, számítástechnikához kapcsolódnak. Ugyanakkor nem mindenki van tisztában ennek technikai hátterével. Ezért állították fel a hálózatot, hogy segítséget, tudástámogatást nyújtsanak a kollégáknak, többek között képzések, szemináriumok, konferenciák útján.

A Demokratikus Koalíció több szociális intézkedést, például a kisgyermekes anyák munkához juttatását illetve az egészségügyi rendszer fejlesztését is javasolja annak érdekében, hogy Magyarországon növekedjen a születésszám. A párt frakciószóvivője a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) beszámolójára hívta fel a figyelmet. Eszerint 2018. első hét hónapjában 51 356 gyerek született Magyarországon, ami 1021-gyel, vagyis 1,9 százalékkal kevesebb, mint a tavalyi év azonos időszakában.  Gréczy Zsolt úgy fogalmazott: „maguk a családok cáfolják” azt a kormányzati kijelentést, hogy 2018. a családok éve lenne. A frakciószóvivő saját javaslataikat sorolva elsőként azt mondta, hogy minden kisgyermek számára hozzáférhetővé kell tenni a bölcsődei ellátást. Az anyákat segíteni kell abban, hogy vissza tudjanak térni a munkahelyükre, illetve biztosítani kell számukra, hogy részmunkaidőben dolgozhassanak – közölte a képviselő.

Aki magyar óvodába íratja be a gyerekeit, nagy valószínűséggel magyar iskolát is választ majd nekik, és az oda járó fiatalok igazi magyar emberekké válhatnak – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Potápi Árpád János úgy számolt, hogy a következő években akár 12 ezerrel, 60 ezerre is növekedhet a határon túli magyar óvodákba járó gyerekek száma. A 38,5 milliárd forintos Kárpát-medencei óvodafejlesztési program első két ütemében százötven új óvoda épül és négyszázat újítanak fel. A Felvidéken eddig 39, Erdélyben három, Kárpátalján pedig 37 óvodát adtak át – ismertette az adatokat az államtitkár. Az első két ütem fejlesztéseinek 2019 végéig be kell fejeződniük, a harmadiknak az előkészületein pedig már dolgoznak Grezsa István kormánybiztos vezetésével; utóbbiban főként az elmaradásokat pótolják majd – tette hozzá.

A Fidesz-KDNP XV. kerületi polgármesterjelöltje szerint a városrész rászorul a kormány támogatására, ezért olyan vezetőre van szüksége, aki közvetlen és barátságos kapcsolatot ápol a kabinettel. László Tamás kiemelte, 2010 és 2014. közötti polgármestersége idején hatszor annyi fejlesztés történt a kerületben, mint az azt megelőző három ciklusban, amikor balliberális vezetés irányította a kerületet. 2014 és 2018 között pedig – amikor országgyűlési képviselője volt a kerületnek – a közreműködésének köszönhetően több mint 3,3 milliárd forint támogatást kapott a városrész – tette hozzá. Véleménye szerint a balliberális vezetés barátságtalanul viselkedik a kormánnyal, nem tud és nem is akar együttműködni vele.

Az LMP vélelmezi, hogy a forintosított egykori devizahitel-szerződések nem felelnek meg az Európai Unió Bírósága által kimondott feltételeknek, ezért a párt szerint a jogalkotónak kell védelmet nyújtania a mintegy egymillió kontraktus érintettjeinek. Csárdi Antal, az Országgyűlés költségvetési bizottságának LMP-s kijelentette: felül kell vizsgálni a szerződéseket azután, hogy az uniós bírói testület kimondta, a bankoknak széleskörű tájékoztatást kellett volna adniuk a devizaárfolyam kockázatáról, annak következményéről. A kérdés rendezéséig pedig le kell állítani a kilakoltatásokat – szögezte le.

A Századvég legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek több mint kétharmada (67 százalék) a tagállamok szuverenitását erősítené Brüsszellel szemben.      A kutatásból kiderül: a magyarok 80 százaléka gyengére értékelte az Európai Unió válságkezelését. Az unió kvótarendszerét – lényegében politikai irányultságtól függetlenül – a döntő többség (81 százalék) elutasítja (16 százalék támogatja), 87 százalék pedig a szíriai háború végével visszaküldené eredeti otthonukba a migránsokat (8 százalék nem küldené vissza őket). Arra a kérdésre, hogy ki kezeli jobban a migrációs válságot, a megkérdezettek 75 százaléka a közép-kelet-európai országokat jelölte meg és csak 14 százaléka Brüsszelt.

Az MSZP frakcióvezető-helyettese „pofátlannak” nevezte hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető Kásler Miklós fizetését augusztustól 1,1 millió forintról 1,78 millió forintra emelték. Bangóné Borbély Ildikó azt mondta, hogy a kormány az oktatásban, az egészségügyben vagy a szociális szférában soha nem hajtott végre ilyen mértékű, 61 százalékos béremelést. A miniszter fizetését annak ellenére emelték fel, hogy a „Fidesz-kormány károkozása” miatt az egyszerű szűrővizsgálatokra is heteket, hónapokat kell várni, a betegek rettegnek, az egészségügyi dolgozók pedig menekülnek a munkahelyeikről – jelentette ki, úgy folytatva: a középiskolába kerülő gyerekek 25 százaléka funkcionális analfabéta, a közoktatási rendszert tízezrével hagyják ott a 16 éves fiatalok, a miniszter unokái azonban drága magániskolába járnak.

Karbantartás miatt egy-egy hétig nem közlekedik Budapesten a libegő, illetve a budavári sikló. A libegő jövő héten hétfőtől péntekig nem szállít utasokat, a sikló pedig október 8-tól 12-ig, majd majd 24-én egész nap nem jár.

Külföld:
Magyarország zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal szemben, a jövőben is fellép ellene, és ezt az álláspontot fogja képviselni a nemzetközi szervezetekben is – hangoztatta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A miniszter előzőleg amerikai és nemzetközi zsidó szervezetek képviselőivel találkozott, és őket is biztosította arról, hogy számíthatnak Magyarországra ezen a téren.  Magyarország meglátása szerint Európa csak akkor lehet erős a jövőben, ha kitart zsidó-keresztény öröksége mellett – mondta Szijjártó Péter az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezetének (UNESCO) rendezésében tartott konferencián felszólalva. Ezért Budapest ellenzi azokat a mozgalmakat, amelyek Európában túl kívánnak lépni a nemzetállamok rendszerének és a kereszténységnek a korszakán – tette hozzá. Szijjártó Péter aggodalmának adott hangot azon friss fejlemények miatt, amelyek azt mutatják, hogy Nyugat-Európa egyes részein az antiszemitizmus növekvőben van. Úgy vélte, hogy ez a masszív és ellenőrizetlen migráció egyik következménye. Nyugat-Európa számos részén párhuzamos társadalmak jönnek létre, és ezek nemcsak biztonsági kihívást támasztanak, hanem a vallási szélsőségesség bölcsőjeként is szolgálnak, komoly fenyegetést jelentve a zsidó közösségekre – fejtette ki.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök New Yorkban keményen bírálta az UNESCO-t, kihagyva a szervezet által rendezett eseményt, és világossá tette, hogy Izrael nem fogja felülvizsgálni a kilépésére vonatkozó tavalyi döntését. Az UNESCO az utóbbi években feldühítette Izraelt az olyan határozatokkal, amelyek figyelmen kívül hagyták és lekicsinyelték a zsidóság történelmi kapcsolatát a Szentföldhöz, valamint ősi zsidó helyszíneket palesztin örökségi helyszínné nyilvánítottak. “Bár az antiszemitizmus leküzdésére tett minden erőfeszítést üdvözlendőnek tartok, úgy döntöttem, hogy nem veszek részt ezen a héten az antiszemitizmussal foglalkozó UNESCO-konferencián, a szervezet folyamatos és példátlan Izraellel szembeni megszállottsága miatt,” – nyilatkozta. “2009 óta az UNESCO 71 Izraelt elmarasztaló határozatot fogadott el, és csak két olyan határozatot hoztak, amelyek az összes többi országot együttesen ítéli el,”- mondta. “Ez egyszerűen felháborító.” Netanjahu rámutatott, hogy az antiszemitizmus új formája a zsidó államot elítélő intézkedésekben nyilvánul meg.

A palesztin-izraeli béketárgyalások folytatását sürgette Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök, miután találkozott Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel az ENSZ-közgyűlés alkalmából New Yorkban. Szíszi hangsúlyozta: folytatni kell a 2014-ben megszakadt tárgyalásokat, és reményét fejezte ki, hogy a felek igazságos és átfogó békemegállapodást kötnek egymással. Benjamin Netanjahu a találkozóval kapcsolatban Twitter-üzenetben csupán annyit jegyzett meg, hogy a térségbeli fejleményekről beszéltek.

Az egyiptomi és az izraeli elnök nem sokkal az után találkozott, hogy Donald Trump amerikai elnök szerdán kijelentette, támogatja az Izrael és a majdani palesztin állam együttes létezését biztosító kétállami megoldást a palesztin-izraeli konfliktus rendezésére, noha később egy sajtótájékoztatón nem zárta ki az egyállami megoldást sem, ha a két fél abban állapodik meg.

Izrael újranyitja a szíriai polgárháború kezdetén lezárt átkelőhelyét Szíria felé Kunetránál . Avgidor Liberman védelmi miniszter jelentette be a határátlépőhely újranyitását a Golán-fennsíkon, a fennsík Szíriától 1967-ben elfoglalt, és 1981-ben de facto Izraelbe annektált nyugati felén tett körútján. Liberman a Golán-fennsíkon találkozott Joel Sztrik tábornokkal, Izrael északi területeinek parancsnokával, és közölte, hogy a kunetrai átkelőhelyet a szíriai polgárháború előtti működése alapján nyitják meg újra mind a személy, mind az áruforgalom számára. Az elmúlt hetekben a határszakaszt ellenőrző ENSZ-békefenntartók is visszatértek a határ szíriai oldalára, akik az elmúlt években Izraelbe „menekültek”. „Készek vagyunk visszatérni a régi rutinhoz, s erre készülnek a szíriai oldalon is. Rendőrök és vámosok jelentek meg, építkezéseket folytatnak, orosz katonai rendőrök járőröznek. Mostantól a labda a szíriai térfelen van”- hangsúlyozta az izraeli politikus.

Belgium megszüntette az együttműködést a Palesztin Hatóság oktatási hivatalával, mert továbbra is terroristákról nevezik el az intézményeiket és terroristákat állítanak példaképül a diákok elé. A belga kormány ezentúl nem nyújt anyagi támogatást a palesztin iskolarendszer számára. Belgium az első európai állam, mely megtette ezt a lépést, bár részleges korlátozásokat már Dánia és Norvégia is bevezetett korábban, hasonló okok miatt. „Addig, ameddig az iskolák nevei terroristákat dicsőítenek, Belgium nem tud együttműködni a palesztin oktatási minisztériummal, és nem ad több pénzt iskolák építésére” – áll a hivatalos közleményben. A belga kormány már tavaly októberben befagyasztott 3.8 milliárd eurót, melyből eredetileg két iskolát építettek volna fel a Palesztin Hatóság területén – írta az israelnationalnews.com.

Házi készítésű robbanószerkezetet találtak egy sírkőre rögzítve New Jerseyben. A tárgyra egy nyilvános esemény idején bukkantak, rögtön kiürítették a környéket. A rendőrség átfésülte a temető egész területet – közölte a Times of Israel. A megyei tűzszerészek hatástalanították a szerkezetet.  A vizsgálat megállapította, hogy a robbanóanyag nem katonai eredetű volt, és ebben a formában nem lehetett volna felrobbanni. A hatóság szóvivője szerint mindez még nem utal gyűlölet bűncselekményre, de a Belbiztonsági Minisztérium bevonásával folytatják a vizsgálatot.

Egy Németországban rendezett zenei fesztiválon nem kérnek azokból a művészekből, akik a nevüket adják az Izrael elleni bojkotthoz. A düsseldorfi Electricity Conference fesztivál rendezői visszavonták a Brian Enónak szóló meghívásukat, mert tudomásukra jutott, hogy a brit zenész és komponista régóta a BDS-mozgalom elszánt támogatója. A döntés közvetlen kiváltó oka az volt, hogy Brian Eno is aláírta azt a levelet, amelyet az Eurovízió szervezőinek küldött előadók egy csoportja, hogy a jövőre esedékes izraeli helyszín ellen tiltakoznak. A kezdeményezés természetesen Roger Waterstől ered. Brian Eno egyébként már 2016-ben felhívta magára a figyelmet azzal, hogy megtiltotta az izraeli Bathseva táncegyüttesnek, hogy egyik műsorszámukhoz az általa komponált zenét használják fel – írta az israelnationalnews.com

Oscar-díj 2018: Tarolnak a zsidó jelölések. Az oroszok, a svájciak, a hollandok, az osztrákok, a románok és a szlovákok is zsidó tárgyú filmeket jelölnek, sőt még az izraeliek is. A holokauszt fájdalmasan kitüntetett szerepbe kerül idén, Oroszország a Sobibor című, a hírhedt tábort bemutató, alapos kutatásokon alapuló filmet nevezi idén, egy szökés valós történetét mutatva be. A holland jelölt egy a nácikkal szembeni ellenállást támogató bankár hősiességének történetét beszéli el Az ellenálló bankár című filmben, Walraven van Hallét, aki zsidók mentését is finanszírozta és a Világ Igazai közé került.  Ausztriában Kurt Waldheimről, az egykori ENSZ-főtitkárról és osztrák köztársasági elnökről forgattak filmet, akinek náci múltja sok súlyos vitát kavart és akit Ausztria zsidó, szociáldemokrata kancellárja, Bruno Kreisky vett védelmébe. A Film címe A Waldheim-keringő. Nem érdekel, ha barbárokként kerülünk a történelem süllyesztőjébe, hirdeti a román alkotás címe, amely egy színházi rendező erőfeszítéseit követi, aki az odesszai zsidók lemészárlásáról próbál előadást rendezni. A Tolmács című szlovák film pedig egy olyan zsidó embert követ, aki megpróbálja fellelni azt a náci tisztet, aki megölhette a szüleit. Az Eldorádó című film a menekültek mai viszontagságait villantja össze a második világháborús menekültek, többek között a zsidók kétségbeesett helyzetével. A cukrász című izraeli filmben pedig egy német cukrász indul el szerelme, halott szerelme felesége és fia keresésére Jeruzsálembe.

Theresa May brit miniszterelnök több javaslatot is benyújtott a Brexittel kapcsolatban, de a brit parlamentben jelenleg semmilyen megállapodás tervezetnek nincs többsége – mondta Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. A brit Munkáspárt megüzente Theresa Maynek, lesöpri minden olyan javaslatát, ami nem egyezik a Munkáspárt hat pontjával, amelyben kiemelten fontos az együttműködés folytatása az Európai Unióval és a közös piac fenntartása – fűzte hozzá. Gálik Zoltán elmondta: egyrészt, ha ez megtörténik, a miniszterelnök – aki kisebbségben maradt saját kormányában – a Munkáspárttól sem kapna támogatást, másrészt ha a Munkáspárt mégis támogatja a javaslatokat, azt a kormánypárt nem fogadná jól, és talán új vezetőt választana.

Lemondott Valentin Popa román oktatási miniszter, miután Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök közvetve őt tette felelőssé azért, hogy az RMDSZ felfüggesztette parlamenti együttműködését a szociálliberális kormánykoalícióval. Az RMDSZ a múlt héten kérte a koalíciótól Popa leváltását. Egyebek mellett azt rótták fel neki, hogy kormányrendelettel – a tanítók helyett – szaktanárokra bízta a román nyelv oktatását a kisebbségi tanítási nyelvű elemi iskolákban, anélkül, hogy erről kikérte volna a kisebbségi érdekképviseletek, vagy a kisebbségi oktatásért felelős államtitkár véleményét. Dragnea azt is leszögezte: Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek ez alkalommal igaza van, amikor kilátásba helyezte, hogy az RMDSZ semmilyen más témáról nem hajlandó egyeztetni a kormánypártokkal, amíg a kormány nem hatálytalanítja az 53 ezer gyermek és 3000 tanító helyzetét felforgató rendeletét. A vitatott intézkedést leggyorsabban egy sürgősségi kormányrendelettel lehet hatályon kívül helyezni, amelyet azonban szintén a szakminiszternek kellene kezdeményeznie. A bukaresti kormány csütörtökön tartja eheti ülését, de a sajtó számára szétküldött hivatalos napirenden nem szerepel olyan jogszabály, amely a kifogásolt kormányrendeletet érvénytelenítené.

Felfüggesztik vezető tisztségeik betöltését a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) választott és kinevezett magyar tisztségviselői amiatti tiltakozásuk jeléül, hogy a kormány már a most kezdődő a tanévtől egyesítette a MOGYE-t és a Petru Maior Egyetemet, és létrehozta a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológai Egyetemet (MOGYTTE). Az egyetem magyar tagozata vezető tanácsa  szerint a magyar vezetők mindaddig nem töltik be a tisztségeiket, amíg nem születik egy, a magyar nyelvű oktatás jövőjét hosszútávon biztosító megnyugtató döntés. A magyar tagozat vezető tanácsa „a magyar oktatás felszámolása felé tett döntő lépésként” értékeli, hogy a két egyetem szenátusa által – a magyar tagozat akarata ellenére – megszavazott egyetemegyesítést a kormány már idei hatállyal szentesítette.

Merényletet kíséreltek meg Asraf Gáni afgán elnök ellen az ország délkeleti részén fekvő Gazni tartományban, ahova látogatásra érkezett; az államfő nem sebesült meg. Áref Núri, a tartományi kormányzó szóvivője közölte, hogy Gáni a kormányzói palotában tartózkodott, amikor rakétákkal vették célba az épületet. Ramazán Ali Mohszeni, a tartományi rendőrség helyettes vezetője azt mondta, hogy az egyik rakéta az épülettől 200-300 méterre csapódott be. A rakéták a palotától messze értek földet – jelentette ki Mohammed Harun Csahanszuri elnöki szóvivő, aki maga is hallotta az egyik rakétát becsapódni Gazni város külterületén. A három forrás egyöntetűen úgy nyilatkozott, hogy nem voltak áldozatai a támadásnak.

Őrizetbe vette a szlovák rendőrség Ján Kuciak oknyomozó újságíró és mennyasszonya meggyilkolásának gyanúsítottjait – értesült a helyi média, melynek információi szerint az egyik letartóztatott korábban rendőrségi nyomozóként dolgozott. „Jelenleg házkutatások folynak, további információkat akkor teszünk közzé, ha a helyzet megengedi” – idézte a rendőrség közleményét a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség, amely jelentésében saját értesülésére hivatkozva is azt írta, hogy a Kuciak-gyilkosság gyanúsítottjairól van szó. A dél-szlovákiai Gútán (Kolárovo) csütörtökön hajnalban több helyszínen nyolc személyt vettek őrizetbe a rendőrök, egyikük korábban rendőrségi nyomozóként dolgozott Révkomáromban – írta saját információkra hivatkozva a tvnoviny.sk szlovák hírportál. Ján Kuciakot és barátnőjét február végén találták holtan a galántai járásban lévő Nagymácsédon lévő családi házukban. A párnak vélhetően Kuciak munkája miatt kellett meghalnia. Kuciak utolsó, halála után megjelent cikkét Szlovákiában tevékenykedő olasz vállalkozók korrupciós ügyeiről írta. A pár halála óriási közfelháborodást váltott ki az országban, és heteken belül korábban sosem látott tüntetéssorozathoz és belpolitikai válsághoz vezetett. A történések végül a kormány több tagjának, köztük Robert Kalinák belügyminiszter és Robert Fico miniszterelnök távozásához vezettek.

A kárpátaljai emberek soha nem fognak magyarellenes provokációkat támogatni, nem értenek egyet azzal a negatív hozzáállással, amit Kijev tanúsít; Beregszászon nincs semmiféle ukránellenes hangulat, ezért Ukrajnának nem kellene kardcsörtetéssel foglalkoznia az Európai Unió határán – jelentette ki Hennagyij Moszkal, Kárpátalja kormányzója. A kárpátaljai megyevezető a beregszászi magyar konzulátuson titokban készített felvételek kiszivárogtatása nyomán kirobbant botrány kapcsán elmondta, Beregszászon nincs semmiféle ukránellenes hangulat, Kárpátalja nem támogatja azt a negatív megközelítést, amelyet Kijevből sugároznak, beleértve Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszternek az üggyel kapcsolatban tett nyilatkozatait. Kárpátalján ugyanis 1100 éve együtt élnek magyarok, ukránok és más nemzetiségűek; aki tősgyökeres helyi lakos, és nem 1946 után települt oda, annak legalább egy csepp vagy egy liter magyar vér csörgedez az ereiben – tette hozzá, megjegyezve, hogy a magyarellenes témával olyanok spekulálnak, akik egyáltalán nem tudják, milyen a helyzet Kárpátalján.

A Svéd Demokratákat vezető Jimmie Akesson leszögezte, hogy egyetlen olyan kormányt sem fognak támogatni, amely nem biztosít jogot nekik a politikai élet befolyásolására. „Sem aktívan, sem passzívan nem támogatunk olyan kormányt, amely nem ad nekünk beleszólást” – mondta a pártelnök azt követően, hogy tárgyalt a házelnökkel, aki megpróbál kiutat találni a szeptember 9-i választások után kialakult politikai patthelyzetből. Akesson egyúttal jelezte: azt sem támogatják, hogy a jobbközép pártszövetség vezetője, Ulf Kristersson legyen a következő miniszterelnök. Stefan Löfven svéd ügyvivő kormányfő – aki a hét elején elveszítette a bizalmi szavazást a parlamentben – úgy vélekedett: a politikai légkör javulásával nőtt az esélye annak, hogy a pártok megegyezésre jussanak az új kabinetről, egyelőre azonban nem történt kézzelfogható előrelépés az ügyben. A miniszterelnök szerint több lehetőség áll a pártok előtt.

Gazdaság:

Az első kilenc hónapban 595 ezer magyar turista járt Horvátországban, 8 százalékkal több, mint tavaly ugyanebben az időszakban, az ott töltött 3,1 millió vendégéjszaka 8 százalékkal haladja meg a 2017-es hasonló időszak adatát – közölte a Horvát Idegenforgalmi Közösség (HTZ). Kristijan Stanicic irodavezető elmondta: Horvátország volt a magyar turisták egyik legkedveltebb úti célja. Magyarország nagyon fontos piac a horvát idegenforgalom számára, hagyományosan a tíz legtöbb vendégéjszakát adó országok közé tartozik, ezért továbbra is célzott promóciót folytatunk, mert a magyar turisták hűségesek és jól ismerik a kínálatunkat – hangsúlyozta az irodavezető.

A közfoglalkoztatottak köréből kilépettek közül néhányan még nem találtak állást az elsődleges munkaerőpiacon – ezzel magyarázták elemzők a munkanélküliségi ráta június-augusztusi 0,1 százalékpontnyi emelkedését. Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője megállapította: mivel a foglalkoztatási ráta nem csökkent, miközben az aktivitási ráta még tovább emelkedett, a munkanélküliségi ráta emelkedése vélhetően a közfoglalkoztatottak számának nyári csökkenésével hozható összefüggésbe, akiknek még nem sikerült állást találni az elsődleges munkaerőpiacon. Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint a munkanélküliség minimális emelkedése arra vezethető vissza, hogy a közfoglalkoztatottak leépítése gyors ütemben halad és az elsődleges munkaerőpiac robosztus bővülése sem képes ezt teljesen ellensúlyozni.

Könnyű:

Elefánt taposott halálra egy német turistát egy zimbabwei természetvédelmi parkban. A 49 éves nő kiszállt a gépkocsiból a Mana Pools rezervátumban, hogy lefotózzon egy elefántcsordát, egy megvadult elefánt azonban rátámadt, és a nő csütörtökre virradóra belehalt sérüléseibe. A nemzeti parkok szóvivője szerint egyelőre nem tudni, mi hozta ki sodrából az elefántot. Megpróbálták kikérdezni a turistacsoport többi tagját, de azok sokkhatás alá kerültek.  Az afrikai országban, ahol 84 ezerre becsülik az elefántok számát, tavaly két ember életét oltották ki feldühödött elefántok. A Viktória-vízesésnél egy idegenvezetőt taposott agyon egy elefánt, egy másik férfi pedig akkor vesztette életét, amikor a jobb fotók kedvéért erdősítetlen területre próbálta kihajtani az állatokat.