A Breuerpress és a HetiTV hírei 

A Breuerpress és a HetiTV hírei 


A klímaváltozás az emberiséget fenyegető legnagyobb veszély, amelyről nem hatásvadász szónoki fordulat azt állítani: civilizációnk jövője a tét – mondta Áder János köztársasági elnök az Európai Meteorológiai Társaság budapesti konferenciáján. Az államfő nyitóbeszédében arra kérte a rendezvényre érkező tudósokat, kíméletlen őszinteséggel fogalmazzák meg a klímaváltozásról szerzett ismereteiket, hogy azok megkerülhetetlenek legyenek a gazdasági élet szereplőinek és a politikai döntéshozóknak. Kiemelte, a tudósok felelőssége, hogy az embereket és a politikai közösségeket is szembesítsék cselekedeteik következményeivel, továbbá újra és újra figyelmeztessenek arra, minél inkább halogatjuk döntéseinket, annál radikálisabb fordulatra lesz majd szükség később.

Az alaptörvényben szereplő Nemzeti hitvallásban rögzített célnak kell utat mutatnia a tanároknak és a diákoknak – mondta az igazságügyi miniszter az országos Baptista tanévnyitón. Trócsányi László a Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnáziumban tartott évnyitón elmondta, hogy a Nemzeti hitvallás a célt úgy rögzíti: „Bízunk a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot.” Ezt a célt csak úgy érhetjük el, ha a közjót tartjuk mindenkor szem előtt, valamennyien ezért munkálkodunk, és szövetséget teremtünk a múlt, a jelen és a jövő magyarja között – jelentette ki a miniszter.

A Sargentini-jelentés nyilvánvaló bosszú Magyarországgal szemben, amiért elutasította az illegális bevándorlást, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára szerint. Menczer Tamás úgy fogalmazott, a jelentésben vannak hazugságok, és olyan régi ügyeket is előszedtek benne, amelyeket már régen lezártak az Európai Unió (EU) különböző fórumain. Az államtitkár szerint a jelenlegi Európai Bizottságnak és Európai Parlamentnek nincs politikai felhatalmazása arra, hogy Magyarországot elítélje, mert a magyar kormány a bevándorlással kapcsolatban a magyar és az európai emberek érdekeit és véleményét képviseli. Az Európai Bizottságnak és Parlamentnek az európai embereket kellene képviselniük, furcsa tehát, hogy azt a Magyarországot és magyar kormányt akarják megbüntetni, amely helyettük ezt megteszi – mondta Menczer Tamás.

Nézőpont Intézet szerint a teljes választókorú magyar népesség 41 százaléka a Fidesz–KDNP szimpatizánsa. Országos szinten a Jobbik a második, 10 százalékon áll, az MSZP és a Párbeszéd szövetsége 6, a DK 4, az LMP 3 százalékos támogatást élvez. A parlamenten kívüli politikai erők közül a Momentum 2, a Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk 1-1 százalékos bázissal bír. A legvalószínűbb választási eredmény szerint a Fidesz–KDNP 54, a Jobbik 17, az LMP 5, a DK 7 százalékos eredményt érne el. Az MSZP és a Párbeszéd 9 százalékot, ami kevés parlamentbe jutáshoz. A Nézőpont szerint nincs olyan korosztály, amelynek egyharmada ne lenne fideszes. Szintén rossz hír az ellenzéknek, hogy a teljes baloldali táborral szimpatizálók mérete 6 százalékponttal elmarad a kormánypártok támogatottságától a fővárosban – áll a kutatásban.


A Szegedi Járásbíróság elutasította az óvadékot és meghosszabbította a bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult nyomozás során gyanúsítottként kihallgatott Czeglédy Csaba letartóztatását. A gyanúsított letartóztatását három hónappal hosszabbították meg. A bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő eljárásban a Szegedi Járásbíróság nyomozási bírója a gyanúsított és védője által előterjesztett, óvadék letétbe helyezési kérelem tárgyában hozott döntést, mely szerint 50 millió forint letétele esetére a gyanúsított előzetes letartóztatását megszünteti, és 4 hónapi időtartamra bűnügyi felügyeletét rendeli el a gyanúsított lakóhelye szerinti ingatlanra.

Pert indított a magyar állam ellen öt magánkézben levő tankönyvkiadó, mert hiába szerették volna meghosszabbítani tankönyveik engedélyét további öt évre, ezt eljárás lefolytatása nélkül visszautasították. A Tankönyvesek Országos Egyesületének alelnöke, Romankovics András az Átlátszónak azt mondta: a per a tankönyvválasztás, végső soron az oktatás szabadságáról szól, mert ha elvesztik, jövőre már csak az állami egyentankönyvekből tanulhatnak a diákok. Mivel a kiadók összesen 21 tankönyvre adtak be hosszabbítási kérelmet, a bíróság 21 tárgyalást tűzött ki az ügyben – árulta el Romankovics. Bonyolítja a dolgot, hogy nem egy, hanem hat-hét bíró tárgyalja majd az ügyeket, így nem biztos, hogy ugyanolyan következtetésekre jutnak.

Máig nincs felelőse az SZDSZ csaknem félmilliárdos csalásának – közölte a HírTV. A szabad demokraták még 2008-ban vettek fel csaknem 400 millió forint hitelt a Magyar Fejlesztési Banktól ingatlanvásárlásra, de a liberális párt szinte egyáltalán nem törlesztette a kölcsönt. Az MFB 2010 végén mondta fel a szerződést, ezután került végrehajtás alá 26 ingatlan. Az SZDSZ közüzemi tartozást is felhalmozott, és nem fizetett a politikai hirdetésekért sem.

Külpolitika:

Izrael szükség esetén csapást mérhet az Irakba telepítendő iráni katonai létesítményekre, amint ezt tette többször a Szíriába telepített iráni katonai létesítmények esetében – közölte az izraeli védelmi miniszter. „Természetesen figyelünk mindent, ami Szíriában történik, de egyértelművé tesszük, hogy az iráni fenyegetések tükrében nem korlátozzuk csapásainkat Szíria területére” – mondta Avigdor Liberman. Arra a kérdésre, hogy iraki terület is szóba jöhet-e, azt válaszolta: „Ismétlem: bármilyen iráni fenyegetéssel szembeszállunk, nem számít, hol van annak forrása, mert Izrael szabadsága totális, és fenntartjuk magunknak ezt a cselekvési szabadságot” – tette hozzá. Meg nem nevezett forrásokból a Reuters hírügynökség a múlt héten úgy értesült, hogy Irán az utóbbi hónapokban rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákkal látta el a vele szövetséges iraki síita milíciákat.

Izraeli farmerek egy csoportja Hágába repült, hogy háborús bűncselekmények miatt feljelentést tegyenek a Hamász nevezetű terrorszervezet ellen – írta az Israel Hayom. Az érintett farmerek a Gázai-övezet közelében rendelkeznek földterületekkel, és az utóbbi hónapokban a különféle éghető anyagokkal megtöltött léggömbök és sárkányrepülők miatt szenvedtek el nagyon súlyos károkat. A feljelentést egy olyan izraeli civil szervezet fogalmazta meg, akik számára a legfontosabb a terrorizmus elleni küzdelem és a zsidó emberek védelme világszerte – írta a lap. A petíciót egyébként nemcsak az érintett farmerek, hanem 50 ezer izraeli állampolgár is aláírta.

Az Egyesült Államok közel-keleti békefolyamatokért felelős különmegbízottja, Jason Greenblatt az Israel Hayom-ban megjelent vezércikkében kijelentette, hogy Donald Trump amerikai elnök “azt akarja, hogy ez az év a béke éve legyen”. „Az elmúlt 19 hónap hajszája során, egy bizonytalan és messzinek tűnő béke után az izraeliek és a palesztinok között, számos tapasztalattal gazdagodtam a területen élő emberek által. Az izraeliek és a palesztinok, fiatalok és idősek, világiak és vallásosak, muzulmánok, keresztények és zsidók, nem biztosak abban, hogy van esély a békére, és kétségeik egyértelműen jogosak.” „A nyilvánvaló kihívások ellenére a térség lakói, és a béke hajszolása iránti elkötelezettségük nem egyszer inspiráltak. Sokszor ők maguk jöttek hozzám, és kérték, hogy mondjak köszönetet Donald Trump amerikai elnöknek, amiért visszahozta a béke reményét a térségbe, és amiért az ügyet a mindennapok beszédtémájává tette. Az emberek értik, hogy ez egy szokatlan kihívás tele felmerülő komplikációkkal, de támogatják ezt a fontos ügyet.” Greenblatt zárásul közölte, a közelgő ünnepek idején imádkozni fog a Hamász fogságában lévő izraeliekért, valamint a Hamász tettei miatt szenvedő izraeliekért és arabokért. Reményét fejezte ki, hogy mindenki csatlakozni fog hozzá ebben.

Zsidó színház épül Varsóban. A lengyel főváros önkormányzata jóváhagyta a polgármester javaslatát, amely egy ötszintes egykori bérházból alakítaná ki a színházat. Az épület a XIX. századból való, egyike a nagyon kevés megmaradt házaknak a zsidó negyedből. Varsót szó szerint porig rombolták a II. világháborúban. Az eredeti színházépület is a környéken volt, azt 2017-ben bontották le – derül ki a Jewish Telegrpahic Agency cikkéből. A bontást tiltakozás követte. A városi tanács egyik tagja, Malgorzata Zakrzewska a zsidó színházat a zsidó kultúra egyik legfontosabb varsói és lengyelországi őrzőjének nevezte. Hangsúlyozta, hogy a háború előtt a színház a város nagyon fontos intézménye volt. Az építkezést tervpályázat előzi majd meg, egyelőre az örökségvédelmi hivatal állásfoglalására várnak, ami meghatározza az építészeti irányokat. A teljes projekt várhatóan öt év alatt valósul meg.

Magyarország készen áll a magyar-türk együttműködés új fejezetének megnyitására – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a türk nyelvű államok együttműködési tanácsának VI. ülésén a kirgizisztáni Csolpon-Atában. Magyarország mindig is figyelemmel kísérte a türk identitású országok együttműködését. A modern világban is megőrzi nyelvét, kultúráját, hagyományait, tiszteli, ápolja türk gyökereit – mondta a kormányfő. Az a nép lehet erős, amely büszke nemzeti identitására – tette hozzá. Megdőlt az a régi világrend, amelyben a tőke és tudás Nyugatról áramlik Kelet felé, az új világrendben a Keleten felemelkedő államok meghatározóak – mutatott rá Orbán Viktor.

Népszavazást kellene tartani Katalóniában a helyi autonómia alapokmányáról (Estatut) – jelentette ki Pedro Sánchez spanyol kormányfő. A szocialista politikus kifejtette: Spanyolország autonóm közösségei közül Katalónia az egyetlen, ahol a jelenleg érvényben lévő helyi alapokmányt nem erősítették meg népszavazáson. Ennek oka, hogy a 2006-ban elfogadott dokumentum bizonyos részeit – például azt, amely kimondta, hogy a katalán külön nemzet Spanyolországban – a spanyol alkotmánybíróság 2010-ben megsemmisítette. Pedro Sánchez szerint az „anomáliának” népszavazás vethetne véget, amely azonban nem szólhat a függetlenségről, kizárólag az autonómia megerősítéséről. „Nem a függetlenség forog kockán, hanem az együttélés” – értékelte a politikus az autonóm közösségben kialakult helyzetet, hangsúlyozva, hogy a függetlenséget támogató katalán kormánynak Katalónia „másik felével” kell párbeszédet indítania.

Megkezdődött a román parlament őszi ülésszaka, amelynek napirendjén olyan, a szociálliberális kormánytöbbség és jobbközép ellenzék között éles politikai feszültséget keltő törvénytervezetek szerepelnek, mint az igazságszolgáltatást átszervező törvénycsomag újratárgyalása vagy a büntetőjog módosítása. A viharosnak ígérkező román politikai ősz egyik fontos tétje a bukaresti kormányoldal számára az igazságszolgáltatás átszervezésének befejezése, amelyre szerintük az ügyészi visszaélések megfékezése, az ártatlanság vélelmének érvényesítése miatt van szükség. A csomag három törvénye közül eddig egy lépett hatályba, a másik kettő – már a sokadik – alkotmánybírósági normakontrollra vár. A jogalkotási folyamatot a jobbközép ellenzék és Klaus Iohannis államfő minden rendelkezésére álló procedurális eszközzel hátráltatni próbálja, azzal vádolva a kormányoldalt, hogy az igazságszolgáltatás gyengítésével a korrupt politikusokat akarják megvédeni a felelősségre vonástól.

Minden külhoni magyar gyermek számára elérhető kell legyen az anyanyelvi oktatás, ezt célozza a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program is – jelentette ki Szilágyi Péter, nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos a felvidéki Péderen. A miniszteri biztos hangsúlyozta: a magyar kormány a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programmal azt akarja üzenni, hogy az anyaország hisz a külhoni magyar közösségek felívelő jövőjében, s ezért segíti a külhoni magyar közösségek által megálmodott tervek megvalósítását. „A magyar óvoda az a választóvonal, amelyen a magyar identitás megtartásának kérdése áll vagy bukik” – jelentette ki Szilágyi Péter.

Boris Johnson volt brit külügyminiszter szerint „katasztrófával” érne fel, ha saját egykori kormánya ragaszkodna a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerére nyáron kidolgozott javaslatcsomagjához. Johnson, aki éppen e tervezet miatt mondott le a külügyminiszteri tisztségről, a The Daily Telegraph című konzervatív, erőteljesen EU-szkeptikus irányvonalú brit napilapnak úgy fogalmazott: a javaslatcsomag elfogadásával Nagy-Britannia úgy indult csatába, „hogy az előőrsöt vezető tankon máris a fehér zászló lobog”. Theresa May miniszterelnök és kabinetjének tagjai július első hetében, a chequersi kormányfői rezidencián tartott ülésen fogadták el a javaslatcsomagot, amely az Európai Unióval a Brexit után fenntartandó kereskedelmi kapcsolatok szabályozásáról szóló brit elképzeléseket tartalmazza.

A menekültek befogadása helyett vállaljanak más feladatokat a migrációval kapcsolatban azok az európai uniós (EU-) tagállamok, amelyek elzárkóznak a befogadástól – javasolja a német külügyminiszter. Heiko Maas sürgette, hogy az EU a külpolitikában szakítson az egyhangú döntéshozatali eljárás kizárólagosságával. Mint mondta, nagyon fontos, hogy a jövőben bizonyos ügyekben ne a teljes egyetértésen, hanem a többségi döntéshozatal alapján határozzanak. A többségi döntések megvédik a közösséget attól, hogy „más hatalmak egyetlen egy tagállam megvásárolásával mindent megakadályozzanak”, és így ellehetetlenítsék az EU külpolitikáját – mondta a német diplomácia vezetője, hangsúlyozva, hogy a jövő tavaszi európai parlamenti (EP-) választás után hozzá kell látni a döntéshozatali rendszer átalakításához.

A jövő májusi európai parlamenti választások eldöntik, milyen irányban fog elmozdulni a migrációs válság megoldása Európában – állítja Andrej Babis cseh miniszterelnök. Babisnak megyőződése, hogy a választások központi témája a migráció lesz. A politikus, bár nem indul a választáson, személyesen kívánja vezetni az általa irányított ANO mozgalom kampányát. Az Európai Unió ebben a kérdésben megosztott. A vezetők egyik fele, akik élén Orbán Viktor magyar miniszterelnök áll, a jelenlegi bevándorlási hullám megállítását tartja szükségesnek, míg az Emmanuel Macron francia államfő által vezetett másik tábor meg van győződve a migránsok befogadásának és a tagországok közti elosztásának helyességéről.

Együttműködési megállapodást kötött a szerbiai ellenzék tíz legnagyobb pártja Belgrádban, a Szövetség Szerbiáért elnevezésű tömörülés az alapítók kijelentései szerint egyrészt Aleksandar Vucic szerb elnök hatalma ellen, másrészt pedig Szerbia jólétének megteremtése érdekében jött létre. A Szabad Európa Rádió balkáni irodájának beszámolója szerint az összefogást Dragan Djilas egykori belgrádi polgármester, a nyugat-balkáni országot 2000 és 2012 között vezető Demokrata Párt (DS) volt elnöke kezdeményezte, és hozzá csatlakoztak a legnagyobb ellenzéki pártok, a többi között a Vuk Jeremic volt külügyminiszter vezette Néppárt (NS), a szélsőjobboldali Dveri, a DS, valamint a Szerbiai Baloldal. A Sasa Jankovic volt ombudsman irányította Szabad Polgárok Mozgalma (PSG) nem része a tömörülésnek, ugyanis Jankovic is kezdeményezte korábban az ellenzéki összefogást, ám a 381-es Polgári Blokk nevű tömörüléshez a PSG-n kívül csupán négy párt, illetve mozgalom csatlakozott, közöttük a Magyar Mozgalom nevű vajdasági civil szervezet.

Helyreállították és átadták a forgalomnak a múlt hét végén a harmadik, egyben utolsó újvidéki Duna-hidat, amelyet 1999 áprilisában a NATO bombázott le. A vasúti forgalom már áprilisban megindult az egykori Zezelj híd helyén épült új hídon, a közúti forgalom előtt azonban csak most nyitották meg az építményt. A híd az úgynevezett 10-es európai közlekedési folyosó részét képezi, ami azt jelenti, hogy ezen keresztül tudnak majd óránként 160 kilométeres sebességgel közlekedni a vonatok Belgrád és Budapest között, amikor megépül a két fővárost összekötő gyorsvasút.

Két, egymással szemben szerveződő iraki pártcsoportosulás egyaránt azt állította, hogy többségi tömböt tudott alakítani a bagdadi parlamentben. Bejelentésük erősíteni látszik azt a politikai bizonytalanságot, amely a májusi iraki választások óta tart a közel-keleti arab országban. A Muktada asz-Szadr síita hitszónok és Haider al-Abádi leköszönő kormányfő által vezetett csoportosulás saját közleménye szerint 177 képviselőt tudott a maga oldalára állítani 16 választási listájáról, ami abszolút többséget biztosítana számára a 329 tagú iraki parlamentben. Közleményüket az iraki állami hírügynökség ismertette. A rivális síita csoportosulás, élén Núri al-Máliki volt kormányfővel és Hádi al-Amrí egykori közlekedési miniszterrel, erre azzal válaszolt, hogy ők is megalakították a saját szövetségüket, és az övék lesz a legnagyobb tömb a parlamentben, miután egyes honatyákat sikerült rávenniük, hogy álljanak át hozzájuk a másik oldalról.

Gazdaság:
A válságot követő hitelleépülés után a vállalati és a lakossági hitelezésben 2015-ben fordulat következett be – mondta Nagy Tamás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője. Kiemelte, a vállalatoknál a fordulópont már 2013-ban látszott, amikor elindult a Magyar Nemzeti Bank 2017-ig tartó növekedési hitelprogramja. Nagy Tamás örömtelinek nevezte, hogy a vállalati hitelezés felfutása széles bázison nyugszik, a teljes vállalati hitelállomány mintegy 12 százalékos bővülést mutatott az elmúlt évben, ezen belül a magyar gazdaság számára fontos kis- és középvállalati (kkv) szektorban 16 százalékos éves emelkedést mértek az elmúlt tizenkét hónapban. A kkv-szektoron belül 22 százalékkal nőtt a mikrovállalkozások hitelállománya – jegyezte meg.

Londoni pénzügyi elemzők szerint nem nehezedik kamatemelési nyomás a Magyar Nemzeti Bankra (MNB), mivel a forint viszonylagos nyári árfolyam-stabilitása valószínűleg kordában tartja az inflációt. A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni kutatási részlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzői közölték: a nyár elején az volt a véleményük, hogy ha a nyár folyamán a forintárfolyam tartósan 330 forint/eurós vagy ezt meghaladó szinten lesz, az már valószínűleg közelítene az MNB „fájdalomküszöbéhez”. A ház számításai szerint ugyanis egy ilyen forgatókönyv esetén a magyarországi infláció a harmadik negyedévben a jegybank tűrési sávjának felső, 4 százalékos határának közelébe gyorsult volna. A cég elemzői szerint azonban az elmúlt két hónap viszonylag nyugodt forintpiaci fejleményei nyomán az infláció várhatóan 3,5 százalék körül tetőzik.

Könnyű:
Az idei volt a legmelegebb nyár Hollandiában az elmúlt több mint 300 évben, az időjárási feljegyzések hivatalos kezdete óta – közölte a holland királyi meteorológiai intézet. A nyári átlaghőmérséklet 18,9 Celsius-fok volt az átlagosnak számító 17 helyett, amivel megdőlt a 2003-ban regisztrált, 18,6 fokos rekord, illetve az azt megelőző, 1826-os csúcs. Az idei év legmelegebb napja július 26. volt, amikor a Limburg tartománybeli Arcenben 38,2 Celsius-fokot mértek. Az országban valaha mért legmagasabb hőmérséklet 38,6 Celsius-fok volt. A rekorddöntés elsősorban a július 15. és 27. közötti, illetve a július 29. és augusztus 7. közötti hőhullámok számlájára írható. Az elmúlt három hónapban mindössze 105 milliméter csapadék hullott az országban, ez nagyjából a fele az átlagos mennyiségnek. 11 milliméterrel a mostani július volt a legszárazabb hónap a feljegyzések kezdete óta.