A tényeknek megfelelő kiállítás kell

A tényeknek megfelelő kiállítás kell

Karsai László történész, professzor emeritus beszélt a Heti Tv Pirkadat című műsorában a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központról, a Terror Házáról, a Sorsok Házáról, arról, hogy kellene egy valódi „zöldberuházás” egy komoly múzeumra, amelyik a Holokausztot mutatná be.

 

A történész elmondta, az általa írt cikk kapcsán, hogy az abban szereplő hírt, mely szerint a kormány tervei között szerepel a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központ (HDKE)és a Sorsok Háza összevonása, amelyet Schmidt Mária vezetne, először a Jad Vasem Múzeumban hallotta az egyik ottani vezetőtől, aki budapesti forrásaira hivatkozott. Karsai László hozzátette, nem csak megdöbbentette a hír, hanem fel is háborította, ezt öntötte írásba, amelyet szándékosan a magyar miniszterelnök jeruzsálemi látogatása előtt közölt le a Népszava.

A történész egyébként számos munkája mellett közel 24 éve vezeti a Jad Vasem levéltárának magyarországi kutatócsoportját, itt gyűjtik azokat a levéltári dokumentumokat, amelyekben bármilyen összefüggésben fordul meg a zsidó és a cigány szó. Az eddigi munkájuk eredmény ötmillió oldalnyi, eddig zömmel nem ismert dokumentum, amelyek 1938-1948 között keletkeztek. Azt nem tudta megmondani, hogy ezek a dokumentumok megtalálhatók-e a Páva utcában, miután – elmondása szerint az intézmény környékén sem járt már évek óta, miután a Dokumentációs Központ egykori alapítói közül senki sem dolgozik már ott, mindegyiküket eltávolították.

Az tény, hogy a Holokauszt Dokumentációs Központ és Múzeum egyáltalán nem ismert intézmény, alig látogatják. Ennek kapcsán Karsai László arról beszélt, hogy volt egy nagyon rövid időszak 2009 és 2011 között, amikor Harsányi László és Molnár Judit vezették a Páva utcát, amikor is volt élet, voltak időszaki kiállítások, mint például az, amit a numerus clausus évfordulójára szerveztek meg, mellette számos egyéb kiegészítő rendezvényük is volt, az akkor még igen jól működő állandó kiállítással. Ebben az időszakban még a HDKE propagálására is figyeltek, mindez sem ezen időszak előtt, sem pedig utána nem volt és ma sem jellemző.

A Páva utcával szemben állított Terror Háza kapcsán, amelyet alapítása óta Schmidt Mária vezet sikeresen, a történész felidézte, az Andrássy úti múzeumot már az alapításakor rengeteg bírálat érte, amelyeket azóta sem cáfoltak meg. Elhangzott az is, hogy amire a kiállítás, a mondandó épül, az egész egyszerűen hazugság, amikor azt állítják, csak két diktatúra volt Magyarországon, a nyilas és a kommunista diktatúra. Nem beszélnek arról, hogy mi volt előtte – majd azt is hozzátette Karsai László, hogy az intézmény igazgatója azt hazudja, a zsidótörvényeket német nyomásra hozta meg az akkori Parlament, az akkori hatalom. Elmondta azt is, hiába mennek el a Terror Házába sokan, hiába ismerik rengetegen, ettől még a minőség, az egyáltalán nem garantált.

Az már tudott, hogy a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központ és Múzeum vezetőjének a mandátuma lejár, hogy ki vezesse a továbbiakban az intézményt, az a történész szerint nyilvánvalóan politikai döntés. Ezek után egyértelmű, hogy nem nagyon akarnak kormányközeli emberek vezetni egy intézményt, amelyik le van robbanva, amelyik ki van véreztetve.

Komoly problémát jelent a Sorsok Háza is, Karsai László elmondta, sem ő, sem pedig más sem látott hivatalosan terveket arról, hogy mit is szeretnének ott bemutatni, készült egy koncepció, amiről egyes szakértők azt állították, csak az nem derült ki az egészből, hogy kik voltak a jók és kik a rosszak a Holokauszt idején. Sajnálatos módon nem lehet tudni arról, hogy mit is szeretne megvalósítani az intézmény tervezett vezetője, Schmidt Mária, a történész szerint nem várható el a főigazgató asszonytól, hogy egy olyan kiállítást szervezzen, ami a tényeknek és a nemzetközi történészszakmának is megfeleljen, miután közel negyedszázada harcol Horthy Miklós rehabilitációjáért.

Arra a kérdésre, hogy a HDKE mellett, amelyik megvan, még akkor is, ha nem igazán működik, szükség van-e egy másik hasonló intézményre, jelesül a Sorsok Házára, Karsai László azt felelte, amikor megrendezték a Páva utcában az első Holokauszt kiállítást, akkor még nem hitte el, hogy egy ilyenhez egy nagy „zöldmezős” beruházás kellene. Egy nagy területen egy új épület, mint ami Berlinben, Varsóban is van, erre épülhet a Sorsok Háza, amit egyébként nem a főigazgató asszony, hanem Szita Szabolcs professzor találta ki, aki jelenleg a HDKE-t vezeti. Karsai László szerint azonban egy új, egy jobb helyre, egy modern épületbe kellene egy Holokauszt kiállítást csinálni, amíg ez nem valósul meg, addig meg a Páva utcát kellene a megfelelő körülmények közé juttatni. Kérdésre azt azért elképzelhetőnek tartotta a történész, hogy a Sorsok Háza épületébe menjen ez az új kiállítás, azonban azt mindenképpen elképzelhetetlennek tartja, hogy ezt Schmidt Mária vezesse, irányítsa.

Arra, hogy a magyar történelemtanárok birtokában vannak-e a megfelelő tudásnak, hogy taníthassák a II. világháború előtti, alatti és utána következő eseményeket, Karsai László véleménye szerint, volt olyan tankönyv, amelyik jó kiindulópontnak volt tekinthető, az interneten is lehet színvonalas anyagokhoz jutni. Persze már rég bele kellett volna tenni a magyar pedagógusképzésbe az antiszemitizmus, a magyar zsidóság, a Holokauszt történetének az oktatását. A történész azonban erősen szkeptikus, hiszen csak két egyetemen zajlik ilyen jellegű képzés a leendő történelemtanároknak. A Páva utcai HDKE és a Jad Vasem szervezésében már több száz tanár vett részt továbbképzésben, azonban Karsai László ennek kapcsán is aggályait fejtette ki, mivel mindeközben egyre nő a Holokausztot tagadó diákok, fiatalok számaránya. A történész szerint a Holokauszt tagadásával szemben ugyanolyan eréllyel, gyorsasággal lehet küzdeni, amilyen eréllyel és gyorsasággal látnak napvilágot ezek a rettenetes gondolatok.

Karsai László végezetül elmondta, ő maga már felajánlotta tudását, tapasztalatát korábban az oktatást vezető politikusoknak, miniszterelnököknek.