Ne csak neve, hanem arca is legyen az áldozatoknak.

Ne csak neve, hanem arca is legyen az áldozatoknak.

Toronyi Zsuzsa, a Zsidó Múzeum vezetője a Saul gyermekei projektről beszélt, valamint arról, hogy ez a feladat az általa vezetett intézmény örökölt kötelessége.

A Saul gyermekei nevű projekt kapcsán a Zsidó Múzeum vezetője elmondta, ezen már régóta dolgoznak, pontosabban azon, hogy összegyűjtsék a magyarországi Holokauszt áldozatainak a nevét.  A már ismert Nevek program ezzel a mostani ötlettel egy más irányba is megnyílik. A Nevek programban már nagyon sok adatot szedtek össze levéltárakból, a Memento 70 elindulásakor egy jelentős összegű német külügyminisztériumi támogatással sikerült feltárni azokat az európai intézményeket, amelyek őriznek olyan adatokat, amelyeket kutatni kellene. Ennek a munkának a kapcsán térképezték fel azt a közel 400 koncentrációs tábort, ahová magyarországi zsidók kerültek.

A Saul gyermekei projekt is már két esztendeje elindult, de most fordultak a nyilvánossághoz, kérve a teljes magyar népességet, hogy amennyiben bárkinek van valamilyen adata a Holokausztban meggyilkolt gyermekről, de felnőttről is, akkor azt bocsássa a szervezők rendelkezésére, hogy így nem csak neve, hanem arca is legyen az áldozatoknak. Már két nappal a bejelentés után nagyon sok levelet kaptak, történetekkel, fényképekkel, Toronyi Zsuzsa bízik abban, hogy kapnak majd új információkat, olyan adatokat, olyan neveket, amelyek eddig nem voltak ismertek.

A budapesti Zsidó Múzeum munkatársai évekkel ezelőtt már kitisztították a Jad Vasem Múzeum magyar adatbázisát, ami komoly munka volt, természetesen majd a Saul gyermekei kapcsán majd frissíteni is fogják azokat. A projekt alapötlete a Saul fia Oscar díjas magyar film alkotóitól származik, ők keresték meg a Zsidó Múzeumot, hogy közösen dolgozzanak. Ez egy nagyon fontos támogatás – emelte ki Toronyi Zsuzsa, ami nem csak anyagi értelemben jelentkezik, hanem egy komoly kommunikációs segítséget is, ami a film sikere kapcsán keletkezett, hiszen bármennyire is jó hely a Zsidó Múzeum és Levéltár, de akkora nyilvánosságot még nem kapott.

Toronyi Zsuzsa hozzátette, ez a múzeumnak egy örökölt kötelezettsége, hiszen az első olyan dokumentumot, amelyik a Holokauszt potenciális áldozatainak a nevét tartalmazza, 1942-ben kapta meg az intézmény egy munkaszolgálatos századtól. Írtak egy levelet, amiben leírták, hogy ők munkaszolgálatosok, valószínűleg meg is fognak halni, ezért egy fakeretbe vésték a neveiket és ezt elküldték a múzeumnak.

A Zsidó Múzeum az elmúlt évek munkájával, az intézmény jobb „kinyitásával” az volt a cél, hogy tudatosítsák a társadalomban, ez a múzeum létezik, ezek mellett a Zsidó Múzeum lehet a zsidó közösségbe való belépés első lépcsőfoka is. Ez egy misszió a gyökerekhez való visszatérés érdekében – tette hozzá Toronyi Zsuzsa.

A mostani projekttel nem a hidegvizet találták fel, hanem egész egyszerűen csak egy ernyőt szeretnének tartani az összes olyan szervezet, társaság, elképzelés felé, amelyiknek a célja a Holokauszt, az áldozatok kutatása.  Most a szervezők a [email protected] címen várják a jelentkezéseket, a leveleket, amelyekből nagyon sok jött már eddig is