A BreuerPress és a HetiTV hírei 

A BreuerPress és a HetiTV hírei 

A biztonságos növekedés költségvetésének nevezte a jövő héten a parlament elé kerülő 2019-es büdzsét a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely szerint Magyarország gazdasági kilátásai jók, a növekedés alapjai stabilak, de a válság jelei mutatkoznak az európai gazdaságban, különösen az eurózónában.  Elmondta, az eurózóna több tagállamában magas az eladósodottság mértéke, többen nem tartják be a maastrichti kritériumokat, az Egyesült Államokkal kialakuló kereskedelmi háború pedig közvetlenül leginkább Németországot érinti, de közvetve Magyarországra is kihat. A miniszter közölte, mivel Magyarország is érintett lehet ezekben a veszélyekben, a jövő évi költségvetés általános tartalékát 50 százalékkal megnövelte a kormány. Nagy jelentőséget tulajdonítanak annak – folytatta -, hogy hazai gazdaságélénkítési eszközöket is alkalmaznak a gazdasági növekedés érdekében, ezért a jövő évi költségvetésben 4000 milliárd forintnyi beruházás szerepel.

Az igazságügyi miniszter szerint a globális migrációs folyamatok, az Európai Unióban előretörő föderalizációs törekvések és az egyén magánszféráját fenyegető kihívások szükségessé teszik, hogy az alaptörvény pontosítsa a magyar állam egyes szervezeti és jogi kereteit.  Trócsányi László Magyarország Alaptörvényének hetedik módosításáról az Országgyűlésben elmondta, a javaslat aktuális kihívásokra ad az alaptörvény szellemiségével, az európai alapértékekkel és a nemzetközi jog követelményeivel egyaránt összhangban álló válaszokat. A miniszter közlése szerint a módosítás megerősítené a szuverenitás és az alkotmányos önazonosság védelmét, kimondja, hogy az alkotmányos önazonosság védelmezése az állam alapvető kötelessége; a módosítás rögzíti, hogy Magyarország területére idegen népesség nem telepíthető be.

A Stop Soros törvénycsomag lényege, hogy büntethető legyen, ha valaki illegális migrációt szervez, vagy ennek érdekében a magyar törvények kijátszására buzdít – mondta Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. Az államtitkár expozéjában kifejtette: ma azért támadják Magyarországot és annak kormányát, mert az a Soros-terv útjában áll, amelynek végrehajtása „egyre sürgősebb ellenfeleinknek”. Az elkövetkező időszakban meg kell küzdeni a Brüsszel által tervezett kötelező kvótákkal, és azzal is számolni kell, hogy milliók készülnek Európába vándorolni Afrikából és a Közel-Keletről.

Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be a jövőben az alaptörvény hetedik módosítása alapján – közölte Kocsi Máté, a Fidesz frakcióvezetője. A változtatásokat még júniusban elfogadhatja az Országgyűlés. A kormánypárti politikus kifejtette: az országvédelmi akcióterv keretében nyújtották be a változtatásokat és a parlamenti tervek szerint június 19-e után bármikor elfogadhatják azokat. Hozzátette: arra törekednek, hogy a teljes körű politikai vitákat lefolytassák, és mielőbb elfogadhassa a parlament ezt a két törvényt. Kocsis Máté kiemelte: a hetedik alaptörvény módosítás benyújtásával a kormány eleget tett a választók április 8-án kinyilvánított akaratának, és a 2016-os népszavazáson kinyilvánított népakaratnak is. Jelezte, hogy az alkotmánymódosítás három területet érint: az alkotmányos önazonosság kérdését, a bíróságokkal összefüggő témákat és a magánszféra védelmére irányuló kérdéseket.

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) szerint 20-30 milliárd forinttal kellene kiegészíteni a gyógyszerkasszát, így elérve a visegrádi országok (V4) nettó gyógyszerkiadásának átlagát. Holchacker Péter, az egyesület igazgatója kifejtette: a magyar gazdaság tavaly négy százalékkal növekedett, ami az egészségügyi kiadások emelkedésében is megmutatkozott, de a nettó gyógyszertámogatási kiadások nem követik ezt a trendet, sőt GDP-arányosan a V4 országai közül egyedül Magyarországon csökkent ez a mutató. Összehasonlításul: a szlovák gyógyszerköltés a GDP 1,6 százalékát, a cseh 1,25 százalékát teszi ki, a magyar támogatások a GDP 1,1 százaléka alatt maradnak – mondta.

Az Alkotmánybíróság (Ab) az európai alkotmányos párbeszéd jegyében felfüggesztette eljárását a nemzeti felsőoktatási törvénnyel és a civil törvénnyel kapcsolatos ügyekben – tudatta a taláros testület. Az Európai Bizottság tavaly év végén mindkét ügyben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Unió Bírósága előtt. Az Ab egy korábbi határozatában már kimondta, hogy a „részére fenntartott felülvizsgálati lehetőséget az együttműködési kötelezettségre tekintettel, az európai jog lehetőség szerinti érvényesülését szem előtt tartva kell alkalmazni”. Az Ab a nemzeti felsőoktatási törvénnyel és a civil törvénnyel kapcsolatos ügyekben arra a következtetésre jutott, hogy az indítványokban megjelölt alapjogok szoros tartalmi érintkezésben vannak az Európai Unió Chartájában rögzített alapjogokkal, az alapjogi összefüggésekre és az Európai Unión belüli együttműködési kötelezettségre tekintettel szükséges megvárni az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő eljárások befejezését.

A Fidesz-KDNP László Tamás korábbi polgármestert, volt országgyűlési képviselőt indítja a XV. kerületi időközi polgármester-választáson. A helyi szervezet javaslata alapján erről egyhangúlag döntött a Fidesz budapesti elnöksége. László Tamás – aki városépítési és városgazdálkodási szakmérnök – 2010-től egy cikluson keresztül volt a Rákospalotát, Pestújhelyt és Újpalotát magában foglaló kerület polgármestere.

A Demokratikus Koalíció attól tart, hogy eltávolítják Nagy Imre mártír miniszterelnök szobrát a fővárosi Vértanúk teréről. A DK frakciószóvivője arra alapozta aggodalmait, hogy a parlament költségvetési bizottsága az Országgyűlés Hivatalától egy a tér átalakításáról szóló feljegyzést kapott. Ebben nincs szó a téren álló szoborról, Gréczy Zsolt azonban félőnek nevezte, hogy a kormány az átalakítással „kíván újabb történelmi emlékművet kihasítani Budapestből”, ahogy egy átalakításba „csomagolva tüntették el” a Forradalom lángját a Kossuth térről is.


Külpolitika:

Izraeli vezetők, köztük Benjámin Netanjahu miniszterelnök és Nir Barkat jeruzsálemi polgármester elleni merényletre készülő terrorista csoportot fogott el a Sin Bét belbiztonsági szolgálat Izraelben – jelentette a Jediót Ahronót. Már vasárnap vádat emeltek a Népi Front Palesztina Felszabadításáért nevű szervezet három tagja ellen, akik Szíriából irányítva izraeli vezetők megölésére készültek, de csak kedden hozták nyilvánosságra a történteket. Az egyik vádlott a harminc éves Muhamad Dzsamal Rasde, aki a Jeruzsálemtől keletre lévő Suafat menekülttábor lakója, és terrorista tevékenységért korábban már ült izraeli börtönben. A nyomozás szerint külföldi, köztük szíriai terroristák útmutatásai alapján tervezte a támadásokat, többek között az amerikai konzulátus egyik épülete elleni akciót, valamint a Palesztin Hatóság fegyvereseinek kiképzésében részt vevő kanadai delegáció elleni merényletet. A csoport azt tervezte, hogy a támadások végrehajtásához Jordániából hoznak segítőket. A Sin Bét szerint Rasde előzetesen információt gyűjtött a célpontokról a szíriai terrorszervezetektől kapott utasítások alapján. A két másik gyanúsítottat később fogták el. Kihallgatásuk megerősítette a vádak megalapozottságát, s újabb információkat szolgáltatott a gyanúsítottak és a csoport tevékenységéről.

Avigdor Liberman védelmi miniszter arra figyelmeztette a gázai terrorista csoportokat, hogy Izrael meg fogja torolni a gyújtogatási hullámot, amely mintegy 4324 hektárnyi (17500 dunam) erdei és mezőgazdasági területet tett tönkre a határ mellett fekvő izraeli közösségekben. A határ felett átküldött sárkányok és hélium lufik, amelyeket gyújtőeszközökkel vagy égő rongyokkal szereltek fel, szinte mindennapos jelenségnek számítanak a dél-izraeli lakosok számára március vége, a Visszatéres Menete tüntetések kezdete óta. “Világossá kell tenni, hogy nem vagyunk hajlandóak elfogadni a sárkány jelenséget, a határkerítés menti lázadásokat, vagy a szuverén izraeli területen végzett munka megrongálására tett bármely kísérletet, ezért ennek megfelelően fogunk közbelépni,”- mondta Liberman a Jiszráel Beitenu pártjának frakcióülésén. “Nem hagyom, hogy a számla kiegyenlítetlen legyen, rendezni fogjuk a számlát a Hamásszal, az Iszlám Dzsiháddal és más terrorista csoportokkal a Gázai övezet területéről,” – tette hozzá.

Telefonon beszélt Orbán Viktor miniszterelnökkel Matteo Salvini olasz belügyminiszter, a kormányzó jobboldali Liga vezetője, és a „hosszú és szívélyes” beszélgetés során a magyar kormányfő jó munkát kívánt neki. A jövőben együtt fognak dolgozni az Európai Unió szabályainak megváltoztatásán – jelentette az olasz sajtó. Salvini a Rómához közeli Fiumicinóban tartott pártrendezvényen szólalt fel hétfő este. Kijelentette, hogy az új olasz kormánynak a migrációs politikában tervezett szigorításait sok ellenfél, de ugyanennyi támogató is kíséri. Utóbbiak között emelte ki Orbán Viktort. Matteo Salvini és az általa vezetett jobbközép koalíció más politikusai már az olaszországi választási kampányban is példásnak nevezték Orbán Viktor migrációs intézkedéseit. „Vagy Európa segítséget nyújt, hogy Olaszország biztonságos országgá váljon, vagy más utat kell választanunk” – írta Matteo Salvini a Twitteren. Az Il Giornale című jobbközép napilap keddi címe szerint megszületett a Salvini-Orbán-tengely.

Németország Magyarország stratégiai szövetségese és barátja, amellyel folyamatosan javítani kell az együttműködést és fenn kell tartani a párbeszédet – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Berlinben a német külügyminiszterrel folytatott tárgyalása után. Heiko Maas német tárcavezetővel közösen tartott tájékoztatóján kiemelte: „teljes mértékben egyetértünk Németországgal akkor, amikor arról beszélünk, hogy egy erős, biztonságos és versenyképes Európai Uniót akarunk”, amely „belül is engedi és inspirálja a versenyt, és jutalmazza azokat a tagokat, amelyek végrehajtották a strukturális reformokat a versenyképességük érdekében”. A két ország egyetért abban is, hogy „olyan Európai Uniót akarunk, amely meg tudja védeni a határait, és előljár az Európát körülvevő térségek fejlesztésében” – tette hozzá Szijjártó Péter.

Németországban egyre nagyobb hullámokat ver a menekültügyi hivatal brémai kirendeltségén kirobbant botrány. Vizsgálóbizottság felállítását és Angela Merkel kancellár meghallgatását követeli az ellenzék. Eddig csak a parlament belügyi bizottsága foglalkozott a kérdéssel, de a berlini törvényhozásban képviselt ellenzéki pártok egyre hangosabban sürgetik a választ arra a kérdésre, hogy a kancellár mikor értesült a brémai menekültügyi hivatalban történt visszaélésekről. Az év elején hivatalba lépett belügyminiszter ismételten hangoztatta, hogy őt először csak áprilisban tájékoztatták a történtekről.

 

A botrányt az váltotta ki, hogy Brémában a 2015-ös menekült-áradatot követően csak felületesen ellenőrizték a menedékjogért folyamodók állításait és így – mint utóbb kiderült – terrorgyanús, valamint Németország belső biztonságára nézve veszélyes személyek is tartózkodási engedélyt kaptak.

 

A menekültügyi hivatal korábbi vezetője a parlament belügyi bizottságában elmondta, hogy 2015 őszétől a túlterheltség miatt zűrzavaros helyzet alakult ki a hivatalban és erről tájékoztatta feletteseit is. Noha egy évvel később új munkatársak felvétele révén megpróbáltak úrrá lenni az áldatlan állapoton, a migránsok folyamatos érkezése miatt ez sem oldotta meg a problémát. Kit terhel mindezért a felelősség – tette fel a kérdést az ellenzéki Szabaddemokrata Párt elnöke, aki vizsgálóbizottság létrehozását sürgette. Ehhez azonban partnerre lenne szüksége és az AfD nevü jobboldali párt ugyan szintén hasonló követeléssel állt elő, a szabaddemokraták elnöke hangoztatta, hogy az AfD-vel nem akar közösködni. Az ugyancsak ellenzéki Zöld- valamint a Baloldali Párt egyelőre a parlament belügyi bizottságán keresztül tárná fel a törvénytelenségeket, és azzal érvel, hogy egy új, önálló vizsgálóbizottság felállítása szükségtelenül elhúzná a történtek feltárását.

Több kérdésben sikerült előrelépést elérni a kárpátaljai magyarok küldöttségének és az ukrán oktatási minisztérium vezetőinek az ukrán oktatási törvény nyelvi cikkének bevezetéséről Kijevben megtartott konzultációján. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője emlékeztetett arra, hogy már a parlament előtt van az a módosító javaslat, amellyel 2023-ig kitolnák a jogszabály nyelvi cikkének bevezetését. Ígéretet kaptak a tárcától arra, hogy a bevezetésig fennmaradó időben kárpátaljai magyar szakemberekkel közösen próbálnak olyan mechanizmust kidolgozni, amely megfelel a magyar kisebbség elvárásainak is. Ez magában foglalja új módszertan, illetve új ellenőrzési és értékelési rendszer kidolgozását a nem ukrán anyanyelvű diákok számára.

Olaszország azt akarja, hogy az Európai Unióba érkező menedékkérőket automatikus és kötelező módon osszák szét a tagállamok között – erősítette meg a szenátusban elmondott beszédében Giuseppe Conte olasz miniszterelnök. A jobboldali Liga és az euroszkeptikus Öt Csillag Mozgalom koalíciós kormányának vezetője arra az álláspontra helyezkedett, hogy a migráció eddigi kezelése csődnek tekinthető; Európa jóváhagyta számos ország „önző bezárkózását”, ami miatt a költségek és a nehézségek Olaszországra helyeződtek át.

Jogerősen hat év szabadságvesztésre ítélték Romániában Elena Udrea volt regionális fejlesztési és idegenforgalmi minisztert, akit megvesztegetés elfogadásában és hivatali visszaélésben talált bűnösnek a legfelsőbb bíróság. Az ítélet megerősítette a tavaly márciusban a legfelsőbb bíróság egy másik bírói testülete által kimondott első fokú ítéletet. A Traian Basescu volt államfő egyik bizalmasának számító Udrea az ügyészek szerint több közbeszerzési eljárás során a szerződés értékének tíz százalékát kitevő kenőpénzt kért üzletemberektől, illetve az általa vezetett minisztérium törvénytelenül finanszírozott közpénzekből egy ökölvívó gálát. Udrea jelenleg Costa Ricában tartózkodik, ahol politikai menedékjogért folyamodott.

Bejelentette távozását a spanyol konzervatív Néppárt (PP) elnöki posztjáról Mariano Rajoy volt miniszterelnök Madridban. A politikus 14 év után mond le a párt vezetéséről, miután múlt pénteken a spanyol törvényhozás megvonta tőle a bizalmat miniszterelnökként, és helyére kormányfőnek választotta Pedro Sánchezt, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) főtitkárát. A PP rendkívüli tisztújító kongresszus hív össze, hogy új elnököt válasszon a párt élére.

Pogocsán Ferdinánd személyében magyar alpolgármestert választott a dél-erdélyi Déva város önkormányzati testülete – közölte az Agerpres hírügynökség. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott Pogocsán Ferdinánd a Román Szocialista Párt (PSRO) színeiben megválasztott Razvan Mares helyét foglalja el az alpolgármesteri székben, akinek azt rótták fel az önkormányzati testületben, hogy feszültséget kelt a polgármesteri hivatalban. Az alpolgármester-cserét a város 20 önkormányzati képviselője közül 16-an szavazták meg. A leváltott alpolgármester kijelentette: a közigazgatási bíróságon próbálja visszaperelni a tisztségét.

Gazdaság:

A kormánynak már a jövő évi költségvetés kialakításánál arra kell törekednie, hogy az állami bevételek fedezzék a kiadásokat, hiszen a nullszaldós költségvetés hozzájárul a befektetői bizalom további erősödéséhez és az állam pénzügyi mozgásterének növekedéséhez. Mindezek azért fontosak, mert krízis idején pozitívan befolyásolhatják a magyar gazdaság teljesítőképességét – mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a Magyar Időknek. A számvevőszék elnöke arról beszélt, hogy Magyarországnak vélhetően a közeli időszakban globális válsággal kell szembenéznie. Kijelentését azzal indokolta, hogy az Egyesült Államok most indította el nemzetközi vámháborúját, Nagy-Britannia hamarosan elhagyja az Európai Uniót, valamint Dél-Amerikában is gazdasági nehézségek ütötték fel a fejüket. Domokos László közölte, Magyarországnak fel kell készülnie egy estleges nemzetközi krízisre, ehhez pedig rugalmassá kell tenni a kormányzati rendszereket, hogy az állam azonnal reagálni tudjon a hirtelen jött változásokra. Példaként említette: „ha az állam azt látja, hogy a gazdaság valamely területén a magánszereplők megrendelései is kellő forgalmat, túlkínálatot idéznek elő, akkor onnan vonuljon ki és csak a magánszereplők eltűnése után jelenjen meg érdemben újra.” Az ÁSZ elnöke szerint most ilyen terület az építőipar.

A gazdasági növekedés húzóereje továbbra is a lakossági fogyasztás marad, amely a termelési oldalon a szolgáltatásokban hozzáadott érték növekedésével párosul. Az első negyedéves GDP-adatokról  megjelent KSH-jelentést kommentáló piaci elemzők várakozása szerint a későbbiekben kiegyenlítettebb szerkezetű lehet a növekedés, amikor az új termelőkapacitások belépésével az ipar, vele párhuzamosan a felhasználási oldalon az export is jobban hozzájárulhat a gazdaság teljesítményéhez. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott részletes jelentése szerint a bruttó hazai termék (GDP) volumene 4,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit az első negyedévben. A szolgáltatások 4,9, a fogyasztás 5 és a beruházások 17,1 százalékos növekedése határozta meg a növekedést. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt emelte ki, hogy a felhasználási oldalon egyre inkább egyoldalúvá válik a gazdaság növekedési szerkezete. A végső fogyasztás önmagában 3,6 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez, ami  mögött elsősorban a lakossági fogyasztás dinamizálódása húzódik meg, mind a rendszeres bérkiáramlásnak, mind az egyszeri juttatások jelentős emelkedésének köszönhetően. A várakozásokat is felülmúló mértékben bővültek a beruházások is, amiben a munkaerőhiány okozta beruházási kényszer és az uniós forrásfelhasználás együttesen játszik szerepet. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint az év hátralévő részében továbbra is a belső fogyasztás lehet a növekedés motorja. Kérdésesnek tartja azonban, hogy az egyelőre kedvező külső környezet fennmarad-e, mert ha tartósan megváltozik, az visszafoghatja a gazdasági növekedést. A termelési oldalon az építőipar lehet az egyik főszereplő.

Könnyű:

Másfél Celsius-fokban lehetne korlátozni a globális felmelegedést, ha olyan hétköznapi dolgokon változtatnánk, mint az utazás módja, a házak fűtése és hűtése – állapította meg egy új nemzetközi kutatás. Ez a tanulmány az első, amelyik megmutatta, hogyan lehet elérni a 2015-ös párizsi klímavédelmi megállapodásban kitűzött célt – a felmelegedés mértékének 1,5 Celsius-fok alatt tartását – kísérleti technológiák használata nélkül. Ezek közül a tudósok többek között a szén-dioxid-leválasztást és tárolást (CCS, carbon capture and storage) említik, amikor a légkörből vegyi eljárással kivonják a szén-dioxidot és tárolóba sajtolják – írta a ScienceDaily.com. Kimutatták többek között, hogy a nagy energiahatékonyságú elektromos közlekedési eszközök megosztásos vagy igény szerinti használata 2050-re 60 százalékkal csökkenhetné a közlekedés energiaigényét, ezzel együtt mérsékelné a járművek számát az utakon – olvasható a Nature Energy című tudományos lap aktuális számában.