Új adatvédelmi, adatkezelési szabályok Európában és Magyarországon.

Új adatvédelmi, adatkezelési szabályok Európában és Magyarországon.

Május 25-e után új adatvédelmi, adatkezelési szabályok lépnek életbe Európában, így kellene lennie ennek Magyarországon, ám egyelőre ez még nem történt meg. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal elnöke a Heti Tv Pirkadat című műsorában adott magyarázatot a késedelemre, valamint az új szabályozás lényegét mutatta be.

 

Az Adatvédelmi Hatóság vezetője megerősítette azt a lapértesülést, mely szerint Magyarországon vannak adatvédelmi hiányosságok, már azért is, mert május 25-ig kellene megszületnie annak a törvénynek, amelyik minden tagország számára ugyanazt az európai uniós rendeletet kell alkalmazza az adatvédelem területén. Ez az előírás már két éve megszületett, ám a hazai átültetéséhez szükséges lenne nemzeti kiegészítő szabályozásokra, amelyek biztos, hogy nem lesznek meg május 25-ig. Péterfalvi Attila reménykedik abban, hogy az előterjesztés május 25-e előtt bekerül a Parlament elé, mert akkor június folyamán lehet szavazni a szükséges módosításokról. Ez még nem jelent nagy késést, de az Európai Bizottság már jelezte, kötelezettségszegési eljárást indít azon tagországokkal szemben, amelyeknél nincs meg határidőre a nemzeti szabályozás. Már csak azért, mert ez akadálya lehet annak, hogy az Európai Unió egységesen tudjon fellépni, mint például az elhíresült Facebook ügyben. Az egységes szabályozás egy erős és hathatós eszköze lehet Európának a multinacionális óriáscégekkel szemben is, amely cégeknek – ez alól a Facebook kivétel – nincs Európában adatkezelő tevékenységük. Szükség lenne egy olyan egységes szervezetre, mint az Egyesült Államokban a Federal Trade Comition, amelyik képes fellépni az egyes jogsértésekkel szemben.

Magyarországon az Adatvédelmi Hatóság is fellép az adatvédelmi, adatkezelési ügyekben, ezzel kapcsolatban Péterfalvi Attila elmondta, nem elsősorban büntetnek, hiszen a hatóságnak és személy szerint neki is volt adatvédelmi ombudsmani gyakorlata, ezért elsősorban szolgáltató közigazgatásként működik az általa vezetett hatóság. A hatóság joga lenne, hogy hivatalból is elrendeljenek vizsgálatokat, ám leginkább panasz útján tesznek meg ilyeneket. Azt is hozzátette az elnök, hogy mindezek mellett előfordulhat az, hogy egy közös uniós döntés értelmében minden hatóság egy adott szektort vizsgál meg és ennek kapcsán a kiszabott bírság összegének is hasonlítania kell egymáshoz, azaz egységesíteni kell a bírságolási gyakorlatot, mai nálunk eddig jóval alacsonyabb volt.

A tagállamok között már rengeteg megbeszélés volt, erről is számtalan tájékoztató anyag készült, melyeket elérhetővé tettek a hatóság honlapján (naih.hu). Azt is hozzátette Péterfalvi Attila, hogy erre azért is van szükség, mert nem biztos, hogy mindenki számára egyértelműek, érthetőek lesznek a szabályok. Az egységes adatvédelmi szabályozás azt is jelenti, hogy le fog szűkülni a nemzeti hatóságok mozgástere. Az új helyzetet, új szabályokat mindenkinek tanulnia kell, még a nemzeti hatóságok szakembereinek is, a nagyobb cégeknek is, de a hatóság vezetője szerint a kkv szektorban adódhatnak gondot, amikor egy-egy cég nem tudja majd megfizetni azt a felmérést, ami a rendeletnek megfelelően szükséges. Ezek a feladatok elsőre biztosan kiadást jelentenek a cégeknek, de igenis figyelni kell az úgynevezett adatvédelmi incidensekre, amelyek akár egy pendrive elvesztéséből is adódhatnak, főleg akkor, ha a cég nem tudja visszakeresni, mi is volt azon az adathordozón. A hatóságoknak azt is kell vizsgálnia, hogy a cégek milyen figyelmet fordítottak a rendelet alkalmazására.