A BreuerPress és a HetiTV hírei

A BreuerPress és a HetiTV hírei


Júniusban választ új vezetést a Magyar Szocialista Párt. Az elnöki tisztségért eséllyel Tóth Bertalan frakcióvezető és Kunhalmi Ágnes budapesti elnök, országgyűlési képviselő mérkőzhet meg. Kunhalmi a hvg.hu-nak adott interjúban egyebek között arról beszélt, hogy nem az elit áll mögötte. “… április 8-án többen szavaztak a változásra, mint a kormány fennmaradására, ennek ellenére kétharmaduk lett. Ez egy torz választási rendszer következménye is, ami bár jogilag legitim, erkölcsileg illegitim helyzethez és kormányzáshoz vezet. Most ennek a többségnek kell hangot adni. Ezt a többséget hagyhatjuk magára. A pártok sorsa sokadlagos kérdés. Az egyébként eldőlt, hogy a Párbeszéddel fenntartjuk a szövetségi politikát.” Kunhalmi szerint a Jobbik szerintem egy szélsőséges gyökerű párt, amelyik csak azért tűnik ellenzéknek, mert Orbán extrém szélsőjobbos politikája zárójelbe tette őket a jobboldalon. Simán el tudom képzelni, hogy vannak ügyek, amikben a Jobbik képviselői jóval közelebb állnak a Fideszhez, mint bármi máshoz – tette hozzá.

Schiffer András szerint a Fidesznek sikerült korábbi baloldali és jobbikos szavazókat is megnyerni, ennek köszönhető az újabb kétharmad. Az LMP korábbi vezetője szerint újabb kiadós vereség elé nézhet az ellenzék, ha innovatív ötletek helyett hatalompolitikával foglalkozik. Schiffer András szerint a migrációs válsággal Orbán Viktor el tudta venni azt a témát, ami a rendszerváltás óta az MSZP fő témája volt: a biztonság. Pedig ezt a választók alapvetően a szocialistákhoz kötötték. „Szembe kell azzal nézni, hogy a legtöbb szavazópolgár nem a politikával kel és fekszik. Olyan primer érdekei vannak, hogy a rezsiért kevesebbet kelljen fizetni, vagy biztonságban tudhassa magát, és a családját” – magyarázta.

A megkérdezettek fele elégedetlen az április 8-ig választások eredményével, kicsivel kevesebben vannak akik elégedettek azzal. A megkérdezettek 87 százaléka válaszolt úgy, hogy részt vett az április 8-i választásokon, és azok akik nem mentek el tízből négyen ma máshogy döntenének, és elmentek volna szavazni. Azok, pedig akik úgy válaszoltak, hogy elmentek szavazni, tízből kilenc fő (87 százalék) nem változtatna a szavazatán az eredmények ismeretében. Legmagasabb arányban az MSZP és a Fidesz szavazók tartanak ki szavazatuk mellet (95 és 93 százalék), legkevésbé a DK, és az egyéb ellenzéki pártok szavazói (81 és 83 százalék). Leginkább az LMP szavazói elégedetlenek a saját leadott szavazatukkal, és tízből majd’ ketten (16 százalék) máshogy adná azt le. A Fideszre leginkább azért szavaztak a választók, mert úgy gondolják, hogy a párt megoldja a menekültproblémát (28 százalék), mert jobban él (22 százalék), vagy mert mindig is a Fideszre szavazott (16 százalék). Lényegében ugyanennyien említették azt is, hogy Fidesz a legkisebb rossz (14 százalék), és egy kicsivel kevesebben, hogy valamiféle juttatás, kedvezmény miatt szavaztak a Fideszre (10 százalék).

Minden eddiginél több tábort hirdettek meg idén nyárra. A legnépszerűbbek az informatikai, az idegen nyelvű és a katonai táborok – mondta az InfoRádiónak Tóth Béla, a Táborfigyelő.hu vezetője. A Táborfigyelő.hu vezetője szerint 2018 a rekordok éve lesz a táborpiacon, hiszen az előrejelzések azt mutatják, hogy ilyen sok gyermek még soha nem táborozott. „Több, mint kétszázezer gyermek fog legalább egy hetet táborban tölteni a vakáció ideje alatt. Több, mint 900 turnus érhető el, ilyen sok tábor közül a szülők és gyerekek még nem választhattak” – mondta Tóth Bála. A Táborfigyelő.hu vezetője arra figyelmeztetett, hogy nem mindegy, hogy a gyermekünket milyen táborba visszük, nem árt ha előtte utánanézünk. Erre való a Táborfigyelő.hu által létrehozott táboros szakmai minimumprogram, ami egy kritériumrendszer, amely kitér a táborfelügyelők végzettségére, az étkezésekre, szállásra, a programokra változatosságára, vagy épp az okos eszközök, kütyük használatára is.

Magyarországon nagyjából egymillió asztmás beteg él, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság szerint azonban csupán 40 százalékuk használja gyógyszereit. Az idei asztma világnap alkalmából arra is felhívják a figyelmet: a kezelést bármikor el lehet kezdeni, és fontos, hogy a betegek orvoshoz forduljanak és tájékozódjanak a számukra legmegfelelőbb terápiáról. A szakemberek hangsúlyozzák: sok esetben a betegség kisgyermekkorban kezdődik, és a betegség gyakori oka az iskolai hiányzásoknak és a szövődményes légúti betegségeknek. Sajnos tévhit, hogy az asztmát ki lehet nőni, az abban szenvedőknek felnőttkorban is sokszor kell táppénzt igénybe venniük, de akár kórházi kezelés is lehet az elhanyagolt asztmából. Serdülőkorban gyakran előfordul, hogy az inhalációs gyógyszerek rendszeres mindennapi használatával a tünetek enyhülnek, megszűnnek, azonban fiatal felnőttkorban ismét visszatérnek.

Külpolitika:
Az izraeli Moszad hírszerzés emberei  fedezték fel az iráni nukleáris fegyverek tárolására használt raktár titkos helyét, törtek be az épületbe, loptak el fél tonna dokumentumot, és csempészték át Izraelbe ugyanazon az éjszakán, számolt be a The New York Times. Benjamin Netanjahu miniszterelnök hétfő este hozta nyilvánosságra a merész hadműveletet, amikor bemutatta a dokumentumokat, bizonyítván, hogy Irán hazudott a titkos atomfegyver programjáról. Azonban kevés részletet árult el arról, hogy miként vagy mikor hajtották végre az ügynökök az izraeli hírszerzés egyik “legnagyobb eredményét.” Egy magas rangú izraeli tisztviselő, aki az anonimitás feltételei mellett beszélt egy titkos küldetésről, elmondta a The Timesnak, hogy a Moszad 2016 februárjában fedezte fel a raktárt, és azóta megfigyelés alatt tartotta az épületet. Az ügynökök múlt januárban törtek be az épületbe, lopták el az eredeti dokumentumokat, és ugyanazon az éjszakán csempészték be Izraelbe. Donald Trump amerikai elnököt a Moszad igazgatója, Yossi Cohen informálta az akcióról januárban, amikor Cohen Washingtonba látogatott. A tisztviselő elmondta, hogy az anyag nyilvánosságra hozása azért váratott magára, mert a dokumentumok kielemzése, melynek túlnyomó többsége perzsa nyelven készült, sok időt vett igénybe.

 

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megvitatta az iráni nukleáris programról elfogadott átfogó közös cselekvési terv körül kialakult helyzetet, különös tekintettel Netanjahu bejelentésére – derült ki a Kreml sajtószolgálatának jelentéséből. Putyin és Netanjahu izraeli kezdeményezésre beszélt egymással. „Vlagyimir Putyin megerősítette Oroszország álláspontját – a tervet, amelynek elsőrendű jelentősége van a nemzetközi stabilitás és biztonság szempontjából, minden félnek maradéktalanul tiszteletben kell tartania”. Netanjahu hétfőn azzal vádolta meg iránt, hogy hazudott, és tovább dolgozott a nukleáris fegyver kifejlesztésén. Az izraeli kormányfő kijelentette, hogy Izraelnek birtokába jutott az iráni titkos atomarchívum. Állítása szerint a korábbi atomprogram vezetői más szervezeti egységek keretében tovább dolgoztak. Felszólította Donald Trump amerikai elnököt, hogy „megfelelő döntést” hozzon a közeli napokban, amikor a 2015-ben aláírt nemzetközi atomalku megújításáról hoz határozatot.

Washington régóta tud az iráni atomprogramról – közölte a Fehér Ház. Azok az információk, amelyeket hírszerzési forrásokra hivatkozva Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő hozott nyilvánosságra, tartalmaznak Washington számára is „új és sürgető elemeket” Teherán azon erőfeszítéseiről, hogy „rakétákkal célba juttatható atomfegyvereket” fejlesszen ki. „Ezek a tények megegyeznek azzal, amit az Egyesült Államok régóta tud: hogy Iránnak erőteljes, titkos atomfegyver-programja van, amelyet sikertelenül ugyan, de megpróbált elrejteni a világ és saját népe elől” – fogalmazott eredetileg az amerikai elnöki hivatal közleménye. Sarah Huckabee Sanders a közleményt eljuttatta a hírügynökségeknek, ám később a Fehér Ház honlapján a kommünikének olyan változata jelent meg, amely már múlt időben fogalmaz az iráni atomprogramról: vagyis a mondat úgy végződik, hogy „Iránnak erőteljes, titkos atomfegyver-programja volt, amelyet sikertelenül ugyan, de megpróbált elrejteni a világ és saját népe elől”. Az AP amerikai hírügynökség információi szerint a Fehér Ház elírásra hivatkozott.

Rohamosan apad az amerikai Demokrata Párt támogatottsága az ezredfordulón született fiatalok körében – állapította meg az Ipsos közvélemény-kutató intézet és a Reuters brit hírügynökség közösen végzett felmérése. A felmérés megállapítja: az ősszel tartandó, úgynevezett félidős választások előtt – amikor a szenátus harmadát és a képviselőház egészét megújítják a választók – a Demokrata Párt jelöltjeit a fiatal nemzedék a tavalyihoz képest jóval kisebb mértékben támogatja. A 16 ezer 18-34 éves, regisztráltan pártválasztó fiatal körében végzett kutatás adatai szerint az elmúlt két évben 9 százalékkal, összesen 46 százalékosra csökkent a Demokrata Párt iránti rokonszenv. A megkérdezettek úgy tartják, hogy a Republikánus Párt jobb gazdája a gazdaságnak, jobban egyengeti a gazdasági felvirágzás útját. A felmérésben részt vevők kétharmada azt állította ugyan, hogy nem kedveli a jelenlegi republikánus párti elnököt, Donald Trumpot, ez az elutasítás azonban nem terjed ki a többi republikánus párti politikusra, illetve nem jelenti automatikusan, hogy a Trumpot nem kedvelők a demokrata jelöltekre szavaznának.

Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet kiterjesztette ellenőrzését Damaszkusz egyik negyedében, továbbra is aktív Deir ez-Zórtól keletre és el-Haszeke kormányzóságban Szíriában – derül ki abból a jelentésből, melyet az ENSZ-főtitkár terjesztett a Biztonsági Tanács elé. António Guterres ENSZ-főtitkár havonta köteles beszámolni az ENSZ BT-nek arról, hogy hogyan teljesülnek illetve nem teljesülnek a testület határozatai a szíriai rendezésről. A dokumentum szerint az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció 32 légicsapást hajtott végre márciusban a szélsőségesek ellen. A jelentés arról számol be, hogy Damaszkusz Jarmúk nevű kerületében van jelen az Iszlám Állam, a Kadam nevű városrész egyes részeiben pedig kiterjesztették ellenőrzésüket.

Észak-Korea a jelek szerint megkezdte a propaganda-hangszórók leszerelését déli határán – közölte a dél-koreai védelmi minisztérium. A valószínűsített intézkedésre egy nappal azután került sor, hogy Dél-Korea bejelentette, eltávolítja propagandaanyagot sugárzó hangszóróit az észak-koreai határról. Kedden egy nevének elhallgatását kérő dél-koreai katonai vezető bejelentette, hogy Dél-Korea még aznap megkezdi a berendezések leszerelését – jelentette a Yonhap dél-koreai hírügynökség. A propaganda-hangszórók leszerelése a Kim Dzsong Un észak-koreai vezető és Mun Dzse In dél-koreai elnök április 27-ei történelmi csúcstalálkozóján született megállapodás része. A felek megállapodtak arról, véget vetnek az ellenségeskedésnek, valamint azon munkálkodnak, hogy atommentessé tegyék a Koreai-félszigetet.

Diplomáciai kapcsolatot létesített Kínával a Dominikai Köztársaság, megszakítva kapcsolatait a Peking által elszigetelni kívánt Tajvannal. Tajpej „mély megdöbbenését” fejezte ki a lépés miatt. Kínai és dominikai vezetők közös közleményt írtak alá Pekingben, amelyben bejelentették a diplomáciai kapcsolatok felvételét. A Dominikai Köztársaság „megszakítja diplomáciai kapcsolatait Tajvannal, amely Kína elidegeníthetetlen része, és semmilyen hivatalos kapcsolatot vagy érintkezést nem tart fenn vele” – jelentette ki Miguel Vargas dominikai külügyminiszter Vang Ji kínai államtanácsos társaságában. A döntés a legújabb kellemetlen fordulat Tajvan számára a Karib-tenger és Latin-Amerika térségében. Panama tavaly szakította meg régóta fennálló kapcsolatait Tajpejjel és létesített a Tajvant saját területének tekintő Kínával diplomáciai kapcsolatot. A sziget függetlenségét mindössze 19 fejlődő ország ismerte el.

Donald Trump amerikai elnök harminc nappal elhalasztotta az Európai Uniót, Kanadát és Mexikót érintő védővámok bevezetéséről szóló döntést. Az acél-, és alumíniumipari termékekre kivetett védővámokat Washington a tervek szerint május elsejétől vezette volna be, de a határidőt átmenetileg június elsejéig meghosszabbította. „A kormányzat harminc nappal meghosszabbította a Kanadával, Mexikóval és az Európai Unióval folytatott tárgyalások idejét” – olvasható a közleményben, amely leszögezte azt is, hogy Washington a továbbiakban is minden tárgyaláson kiemelt figyelmet szentel majd az amerikai nemzetbiztonsági érdekek megvédésének.

A Malaysia Airlines malajziai légitársaság MH370-es 2014-ben eltűnt járata utáni újabb csendes-óceáni kutatás sem járt eredménnyel – közölte a keresést végző amerikai cég. Az Ocean Infinity amerikai cég kutatói január óta csaknem 80 ezer négyzetkilométernyi területet vizsgáltak át, de nem találták semmi nyomát a gépnek, annak ellenére, hogy tavaly kijelöltek egy 25 ezer négyzetkilométeres területet, ahol nagy valószínűséggel a gép roncsai lehetnek. Oliver Plunkett, a vállalat ügyvezetője szerint bár az eredmények kiábrándítóak, továbbra is eltökélten folytatják a keresést. Malajzia június közepéig meghosszabbította a cég megbízatásának határidejét. A Malaysian Airlines Kuala Lumpurból Pekingbe tartó MH370-es járata 2014-ben tűnt el 239 emberrel a fedélzetén.

Kiszabadult az előzetes letartóztatásból Peru vesztegetéssel és pénzmosással vádolt volt elnöke, Ollanta Humala és felesége, mert az alkotmánybíróság megsemmisítette az előzetes letartóztatásukról szóló bírói döntést. Az alkotmánybíróság azért döntött így, mert elfogadta Humala és felesége védőinek érvelését, miszerint Humala és Nadine Heredia valószínűleg nem fogja elhagyni az országot. Humala a gyanú szerint 3 millió dollár kenőpénzt kapott az Odebrecht építőipari brazil nagyvállalattól, és a pénzt tisztára mosta. Felesége a vád szerint ez utóbbi ügyletben vett részt. Az Odebrecht, amely Latin-Amerika történetének talán legnagyobb korrupciós botrányának kulcsszereplője, elismerte, hogy 12 országban összesen 800 millió dollárral vesztegettek meg döntéshozókat. Peruban több volt államfő is a hatóságok célkeresztjébe került, mert a gyanú szerint a cég megvesztegette őket. Ollanta Humala 2011-től 2016-ig volt Peru elnöke.

 

Gazdaság:
Az idei első negyedévben 959 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére, több mint 10 százalékkal nagyobb, mint a tavalyi év hasonló időszakában – derül ki a Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft. közel 7 ezer dolgozó béradatai alapján készített elemzéséből. A cég és a BDO Magyarország tanácsadó vállalat közös közleménye szerint a növekedés a betanított munkásoknál 8 százalék, a szakmunkásoknál pedig 13 százalék körül alakult. A fizikai dolgozóknál a szakmunkások átlagos órabére elérte az ezer forintot, a betanított munkát végzők pedig 924 forintos átlagos órabérre számíthattak. A régiók szerint jelentős az eltérés a bérek között: míg például Dél-Dunántúlon, illetve Észak-Magyarországon 900-950 forint között alakul egy szakmunkás átlagos órabérre, addig Közép-Magyarországon már az 1200 forinthoz közelít.

Május elsejétől működik az országos jégkármérséklő rendszer, ami a termelőknek nem jelent többletkötelezettséget, mivel a gazdák befizetésein alapuló agrárkárenyhítési alapból finanszírozzák – mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) főigazgatója. Darabos Tamás hozzátette: a felhasznált ezüst-jodid a természetben is megtalálható, elenyésző mennyiséget használnak, és nincsen ismert mellékhatása. Várhatóan kevesebb jégkárkifizetés lesz a jégkármérséklő rendszernek köszönhetően – jelezte.

Könnyű:
Putyin egész évben maceszt eszik. Berel Lazar rabbi úgy tudja, az orosz elnök a teájához szokta fogyasztani a kovásztalan kenyeret. Egész évben szeret maceszt fogyasztani Vlagyimir Putyin – árulta el a nyilvánosságnak Berel Lazar orosz főrabbi, aki közeli kapcsolatban áll a politikai vezetővel. A rabbi akkor beszélt a riportereknek erről, amikor részt vett az orosznyelvű zsidóság számára rendezett Limmud FSU rendezvényen. „Putyin azt mondta, hogy a macesz szerinte finom, könnyű és a fogyasztása egészséges. Azt a maceszt eszi, amit tőlem kap” – olvasható a Jediót Ahronót honlapján. A vallási vezető azt is kiemelte, Putyin jó kapcsolatot ápol hazája zsidó közösségének tagjaival.

Rekordot döntött A Simpson család: a leghosszabb tévésorozat lett. Vasárnap este sugárzott 636. epizódjával a legendás animációs film a leghosszabb főműsoridős tévésorozat lett. Simpsonék a Gunsmoke című vadnyugati széria 635 részes csúcsát döntötték meg, a sorozatot 1955 és 1975 között vetítették az amerikai tévék. A sorozat jelenleg futó, 30. évada nem ért véget, két évad biztosan várható még. A tavaly megrendelt részekkel együtt a széria 669 epizódból fog állni. Az 1989-es premier óta Simpsonék világhírűvé váltak. Homer és Marge, valamint gyerekeik Springfieldben zajló története nemcsak tartós, hanem többszörösen elismert. A sorozat mostanáig 32 Emmy-díjat kapott, a 2012-es A Simpson család – Maggie az óvodában című rövidfilmet pedig Oscar-díjra jelölték az animációs rövidfilmek kategóriájában. A családnak csillaga is van a hollywoodi Hírességek sétányán.

Danny DeVito-nappá nyilvánították a 73 éves amerikai filmsztár születésnapját, november 17-ét szűkebb hazájában, New Jersey-ben – jelentette be a színész szülővárosának képviselője és az állam kormányzója, Phil Murphy a hétvégén. Asbury Park városának zenei és filmfesztiválján közölték, hogy a „nagy múltú tengerparti városban ő lesz az első, akinek saját napot szentelnek”. New Jersey-ben azonban csak a második, akinek napja van az évben, az ugyancsak ebben az államban született Jon Bon Jovi zenész ebben a hónapban kapott napot, az övét április 14-én, szintén a születésnapján tartják. A 73 éves, Emmy- és Golden Globe-díjas színész, rendező, producer olyan filmekben játszott karakterszerepeket, minta Száll a kakukk fészkére (1975), A smaragd románca (1984), valamint ő rendezte A rózsák háborúját (1989).