A BreuerPress és a HetiTV hírei
Belpolitika:
A Lánchíd felújításáról, valamint a városnéző buszok üzemeltetésére vonatkozó koncessziós szerződésről is tárgyalhatnak a képviselők a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén. A Fővárosi Közgyűlés szerdán jóváhagyhatja és megkötheti a Lánchíd és a 2-es villamos alagútjának rekonstrukciójára vonatkozó megvalósítási megállapodás módosítását, amely szerint szeptemberben kezdődhetnek meg a felújítási munkálatok, és várhatóan 2021 június végére fejeződhetnek be. A Bagdy Gábor és Szeneczey Balázs által jegyzett – a budapest.hu oldalon közzétett – előterjesztés szerint a Lánchíd felújítása tartalmazza a közúti pályalemez és a járdakonzolok teljes elbontását és újjáépítését, valamint a megmaradó acélszerkezetek javítását és korrózió elleni védelmét. Továbbá a gyalogoskorlátok műemléki felújítását, a kőfelületek javítását és felülettisztítását, a köz- és díszvilágítás korszerűsítését, a Duna-meder szükség szerinti rendezését, a hídfőkben lévő gyalogos-aluljárók szélesített átépítését, a hídfő lépcsőinek átépítését, a hídfők helyiségeinek felújítását és lehetőség szerinti hasznosítását.
A 3-as metróvonal felújításával kapcsolatban több állomás speciális akadálymentesítéséről is dönthet szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés, a vonal 20 állomása közül 18 akadálymentesen megközelíthető lesz. A Tarlós István főpolgármester, Bagdy Gábor és Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettesek által jegyzett – a budapest.hu oldalon közzétett – előterjesztés elfogadásával a testület dönthet „az esélyegyenlőség megteremtése, a mozgásukban korlátozottak helyzetének további javítása érdekében” az állomások felújításával egyidejűleg a rekonstrukciós projekt korábbi műszaki tartalmában nem szereplő öt állomás – Arany János utca, Ferenciek tere, Kálvin tér, Corvin-negyed, Klinikák – speciális akadálymentesítéséről. A Dózsa György út metróállomás akadálymentesítését a metróvonal északi szakaszának felújítása után, a forgalomba helyezést követően végezhetik majd el, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségével (MEOSZ) kötendő megállapodás szerint legkésőbb 2020 szeptember végéig.
Egy rövid számsor egyszeri megadásával akár nyugdíjas korukig minden évben pénzhez juttathatják valamelyik egyházat a magyar adófizetők. Erre a személyi jövedelemadó új szabálya ad módot: eszerint az adóhivatal addig folyósítja az érintett adójának egy százalékát a kiválasztott egyháznak, amíg az állampolgár meg nem változtatja a címzettet – írja a Magyar Idők. Idén is mód van arra, hogy bárki felajánlja adójának egy százalékát 31 egyház közül valamelyiknek vagy az állami Nemzeti Tehetség Programnak. Kis Péter András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szóvivője a lap érdeklődésére elmondta: újdonság, hogy az egyházaknak tett felajánlás immár nemcsak egy évre szól, bizonyos értelemben örök érvényű lehet. Ha az adófizető megjelöl egy egyházat, úgy a NAV ezt a választást feljegyzi, és ezután minden esztendőben továbbítja a polgár adójának egy százalékát a megnevezett egyháznak, akkor is, ha az érintett nem rendelkezik az összeg elküldéséről.
Külpolitika:
Mintegy 3000 palesztin tüntetett pénteken a gázai határ mentén, gumikat égetve és lángoló sárkányokat reptetve át a határon, abban a reményben, hogy lángra kap a mező az izraeli oldalon, szemtanúk és a hadsereg beszámoló szerint. A katonák könnygázzal és éles lőszerrel reagáltak. A Hamász irányítása alatt álló gázai egészségügyi minisztérium nyilatkozata szerint a tüntetéseknek 4 palesztin áldozata van. A sárkány eregetés egy új taktika részét képezi, melynek célja az izraeli oldalon lévő területek felgyújtása. A legtöbb sárkány a palesztin zászló színeit viselte. Egy fehérre viszont náci horogkeresztet rajzoltak. Avigdor Liberman védelmi miniszter látogatást tett a határ melletti területeken.“Az izraeli hadsereg tevékenységének hála, hétről-hétre csökken a zavargások résztvevőinek száma,” mondta Liberman, dicsérve a katonákat. A hadsereg becslései szerint 3000 gázai tüntetett pénteken, a múlt heti 10.000-hez képest jóval kevesebben. Két hete 20.000-en azt megelőzően pedig 30.000-en tüntettek.
Romániában belpolitikai bombaként robbant a kormány azon bejelentése, miszerint megkezdik a tárgyalást a román nagykövetség jeruzsálemi áthelyezéséről. A Memorandum elfogadása, úgy tűnik a román belhatalmi harcok egy újabb fejezetét nyithatja meg. Klaus Iohannis elnök parázs vita kirobbanását szellőztette meg azzal, hogy ellentmondva a kormánynak, aggályait fejezte ki a költöztetéssel kapcsolatban, elsősorban azért, mert előzetesen senki nem egyeztetett vele az áthelyezésről. A Memorandum az áthelyezésről még nem, csak a tárgyalások megkezdésének elindításáról döntött, de a sokszor kibogozhatatlan belső hatalmi ellentmondásokra épülő román politika érintettjei máris politikai zsákmányként kezelik a “Izraeli nagykövetségi ügyet”. A botrány kirobbantója az Adevarul magát liberálisnak valló Basescu közeli média, az internetes magazin először bedobta, hogy a kormány hazudik és semmilyen Memorandumot nem írt alá a kabinet, aztán pedig azt nehezményezték, hogy a Memorandumot, amit persze elfogadtak, Dragnea hamarabb kiszivárogtatta, mint ahogy alá lett írva. Legutolsó frissítések szerint Viorica Dancila, miniszterelnök az Adevarul újságnak azt nyilatkozta, hogy egyeztetett Iohanis elnökkel, de a kettőjük között zajló privát beszélgetés részleteiről nem köteles tájékoztatni a médiát (főleg nem az Adevarult). Iohannis elnök az Adevarul szerint kitart amellett, hogy nem tájékoztatták.
Donald Trump amerikai elnök „remek hírként” üdvözölte Kim Dzsong Un észak-koreai vezető bejelentését a nukleáris kísérletek és rakétatesztek felfüggesztéséről. Az amerikai elnök szokása szerint Twitter-bejegyzésben reagált a phenjani bejelentésre. „Nagyszerű hír Észak-Koreának és a világnak” – fogalmazott mikroblog-bejegyzésében Donald Trump. Majd utalva közelgő csúcstalálkozójára Kim Dzsong Unnal, hozzátette: „nagy előrelépés! Várom a csúcstalálkozónkat!”. Trump szerdán a floridai Mar-a-Lago villában Abe Sindzó japán kormányfővel tartott közös sajtóértekezletén megerősítette, hogy javában tartanak az előkészítő tárgyalások a várhatóan május végén vagy június elején tartandó csúcstalálkozóról. Részletekről az elnök nem beszélt, de azt elmondta, hogy pillanatnyilag öt helyszínt vizsgálnak mint a megbeszélések esélyes helyszínét. A várható csúcstalálkozóról egyeztetett a napokban az észak-koreai fővárosban, Phenjanban Mike Pompeo, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) jelenlegi vezetője is, akit Trump elnök a külügyminiszteri posztra jelölt. Pompeo személyesen tárgyalt Kim Dzsong Unnal.
A Southwest Airlines amerikai légitársaság végzetes balesete után az amerikai és az európai légiközlekedési hatóság elrendelte pénteken összesen 680 olyan hajtómű rendkívüli műszaki ellenőrzését, mint amilyennel az érintett Boeing 737-es is fel van szerelve. Kedden a Southwest New York és Dallas között közlekedő járatán repülő Boeing 737-es hajtűművének egyik ventilátorlapátja letört, és ez hajtóműrobbanást idézett elő. A hajtóműrobbanás nyomáscsökkenést okozott a kabinban 10 ezer méter magasan, és kitört egy ablak. A légnyomáskülönbség egy női utast majdnem kiszippantott az ablakon. Noha sikerült őt visszahúzni, sérüléseibe belehalt. Megsérült a balesetben további hét ember. A gép – amelyen 149 utas és ötfőnyi személyzet utazott – kényszerleszállást hajtott végre Philadelphiában.
Mintegy negyvenezer tüntető követelte az újonnan megválasztott Szerzs Szargszján kormányfő lemondását az örmény fővárosban, Jerevánban. Szargszjánt – aki tíz évig volt államfő, és akinek a mandátuma nemrég járt le – hétfőn jelölte miniszterelnöknek a kormányzó Örményország Köztársasági Pártja. A tiltakozók követelték a politikus távozását a miniszterelnöki tisztségből, amelynek jogkörét jelentősen kibővítették egy nemrég elfogadott alkotmánymódosítással, míg az elnöki jogkört leszűkítették. A Jereván főterén összegyűlt tömeg lezárta az utat az örmény hadügyminiszter szolgálati autója előtt, a rendőrség erőszakkal tisztította meg az utat.
Lengyelország fogadja be a legtöbb munkát kereső menekültet az Európai Unióban – jelentette ki Marek Suski lengyel államtitkár, Mariusz Morawiecki kormányfő kabinetfőnöke. A bécsi lengyel intézetben mondott beszédében a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) politikusa rámutatott: „Lengyelország már 2016-ban 585 ezer tartózkodási- és munkaengedélyt állított ki” főleg Ukrajnából, Csecsenföldről, illetve Georgiából származó menekülteknek. „Így stabilizáljuk a helyzetet Közép-Európában” – magyarázta Suski, aki szerint az EU kettős mércét alkalmaz a menekülteknél. „A Közel-Keletről és az Afrikából származó menekültekkel jobban bánnak, mint kelet-európai társaikkal” – emelte ki. Lengyelország ezeknek a menekülteknek a befogadásával járul hozzá az európai menekültügyi politikához – mutatott rá Suski. „Egy szíriai nem érdemel jobb bánásmódot egy ukránnál” – hangsúlyozta.
Felerősödhet az illegális migráció a balkáni útvonalon Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő szerint. Erre utal, hogy 2018 első három hónapjában már 4214 migráns érkezett Törökországból Görögországba, miközben az elmúlt esztendő hasonló időszakában csupán 2324 – mondta. Hozzátette, annál is inkább felerősödhet a migrációs nyomás, mert a kiváltó okok nem változtak. Ugyanakkor a megromlott görög-török, illetve EU-török viszony miatt egyre kevésbé akadályozzák a török hatóságok a migránsok mozgását. Kis-Benedek József arról is szólt: ebben a helyzetben elképzelhető, hogy a jövő évi európai parlamenti választáson azok az erők kerülnek többségbe, amelyek erőteljesebb fellépést követelnek a migrációval szemben.
Gazdaság:
A Magyar Iparszövetség (OKISZ) a vállalkozások versenyképességének javítását, a bérfelzárkóztatás folytatását, a munkaadói közterhek további mérséklését tartja szükségesnek – mondta Vadász György ügyvezető elnök, miután az érdekképviselet elnöksége foglalkozott a kkv-k helyzetével. A munkaadói szervezet vezetője az ország érdekének nevezte, hogy a magyar vállalkozások versenyképessége ne csak belföldön javuljon, de a kkv-k nemzetközi piacon is eredményesen jelenjenek meg. A testület pozitívnak értékeli az elmúlt évek gazdasági bővülését, a szektor versenyhelyzetének javulását, a bérek érzékelhető növekedését, a bérterhek enyhe csökkentését, de várják a vállalkozói közterhek további mérséklését, az adminisztrációs terhek érzékelhető csökkentését is – sorolta.
A választások eredménye megerősítette, hogy a gazdaságpolitikai célok változatlanok maradnak, így a következő években is a tartós, évi 4 százalék körüli növekedés, a stabil pénzügyi alapok fenntartása, az államadósság csökkentése, az államháztartási hiány további mérséklése, a munkanélküliség csökkentése és a teljes foglalkoztatás megvalósítása kiemelten fontos marad – mondta a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály a Magyar Bankszövetség éves testületi ülésén kiemelte: továbbra is szeretnék elérni, hogy 2022-ig az államadósság GDP-hez mért aránya a maastrichti előírásoknak megfelelően 60 százalékra, vagy még inkább az alá csökkenjen. A nemzetgazdasági tárca vezetője kifejtette: a következő években is lendületben marad a magyar gazdaság, ő ezen dolgozik a jövőben is. Hozzáfűzte, hogy a miniszterelnök ismét felkérte a miniszteri tisztég betöltésére és a Gazdasági Kabinet vezetésére. 2010 óta tartósan csökken az államadósság GDP-hez mért aránya, „ebből nem adunk le semmit” – fogalmazott a miniszter. 2010 óta a munkanélküliség nagymértékben csökkent, az akkori 12 százalékos szintről napjainkra 3,8 százalékra esett vissza, a foglalkoztatottak száma a 2010-es 3,7 millióról 4,4-4,5 millió dolgozóra emelkedett mostanra.
Könnyű:
Kövekkel dobáltak halálra egy kengurut a látogatók egy dél-kínai állatkertben. A 12 éves nőstény a kődobálás után két nappal elpusztult, olyan súlyosan megsérült a veséje – mondta a fucsoui állatkert állatorvosa. Az orvos gyanúja szerint a látogatók azért dobálták kővel a kengurukat, hogy ugráljanak. Megsérült egy másik kenguru is, de nem halálosan. Az állatkert egyik munkatársa látta, hogy egy látogató köveket dobál be a kenguruk közé, de amikor kérdőre vonta, tagadott és távozott. Február vége óta számos hasonló incidens történt, ezek hatalmas felháborodást váltottak ki a kínai közösségi médiában. A People’s Daily kínai állami napilap kikelt a vandálok ellen, akik abban lelik örömüket, hogy „hidegvérrel” gyilkolják az állatokat.
Natalie Portman amerikai színésznő nem veszi át az izraeli Nobel-díjnak is nevezett, kétmillió dollárral járó Genezis-díját, mert az elmúlt időszak izraeli történései miatt nem engedi a lelkiismerete – írta a Jediót Ahronót. Noha a Jeruzsálemben született izraeli-amerikai színésznő nem utazik Izraelbe az eredetileg június 28-ra tervezett ünnepségre és ezért idén meg sem tartják a ceremóniát, a díjat odaítélő alapítvány képviselői bejelentették, hogy ennek ellenére megkapja az elismeréssel járó kétmillió dollárt (500 millió forintot). Portman arra nem tért ki, hogy mely legutóbbi események miatt mondta le részvételét a díjátadó ünnepségen, de a ynet szerint a Gázai övezet határánál zajló, több tucat palesztin halálos áldozattal járó tüntetéssorozatról lehet szó. A 2012-ben alapított Genezis-díj eredetileg egymillió dolláros pénzjutalommal jár, de Morris Kahn, a Dél-Afrikában született izraeli milliárdos üzletember megduplázta az idei összeget.
