A BreuerPress és a HetiTV hírei
Belpolitika:
Krisztus feltámadása derűssé tesz, nagyvonalúságot ajándékoz nekünk. Képessé tesz minket arra, hogy áldozatot vállaljunk egymásért, családunkért, a nagyobb közösségért, a rászorulókért és a jövő nemzedékért – mondta Erdő Péter bíboros az esztergomi bazilikában húsvétvasárnap tartott szentmiséjén. „Húsvét napja arra szólít, hogy felemeljük tekintetünket ügyes-bajos dolgainkon túlra, mert amit a feltámadás fényében megpillantunk, az nem a saját halálunk végérvényes sötétsége, hanem az örök boldogság távlata az ember számára” – fogalmazott az esztergom-budapesti érsek. „Lángolj és világíts!” – idézte a bíboros Szent Bernátot és hozzátette, ez a felhívás minden keresztény embernek szól, önvizsgálatra, tudatos életre szólítva fel őket; „újra és újra szembesít minket a kérdéssel, hogy mi az igazán jó az ember számára”.
Isten Jézus Krisztus kereszthalála, engedelmessége, nagy áldozati műve kapcsán arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy föltámasztja őt a halálból – mondta Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke húsvétvasárnapi igehirdetésében Budapesten. A püspök úgy fogalmazott: „a velünk öröktől megbékélt Isten hozta ki a juhok nagy pásztorát a halálból. Ez az Isten konklúziója, a feltámadás”. Isten megteremti a belső feltételeket – ez a feltámadásért való hálaadásunk, az új élet reménységéért való örömünk -, és megadja az erőt, a készséget, az elgondolást, valamint teret készít számunkra arra, hogy azt tegyünk, ami kedves, azt cselekedjük, ami jó, betöltsük az Isten szeretetparancsolatát – mondta. Bogárdi Szabó István hangsúlyozta, a feltámadással Isten egy új ígéretet adott mindannyiunkra vonatkozóan: Jézus él, mi is élni fogunk. Ha őbenne vagyunk, mi is föltámadunk.
A feltámadt Jézus úton van a világ felé, és azt akarja, hogy kövessük őt – mondta Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke húsvétvasárnap, a budavári evangélikus templomban tartott istentiszteleten. Fabiny Tamás igehirdetésében kiemelte: a feltámadt Jézus a pogányok lakta Galileába küldi tanítványait, mert missziói feladatot akar rájuk bízni. Arra kéri őket, hogy Galileában tegyenek tanítvánnyá minden népet. Jézus tehát azt akarja, hogy a térítők, „a tanítók és a keresztelők egyháza legyünk” – mondta. Kezdjük el végezni galileai munkánkat! – szólított fel az evangélikus püspök, hozzátéve: Galilea lehet Budapest, Kárpátalja, Szíria és Irak, lehet minden hely, ahol pogány vagy szenvedő emberek várják az evangéliumot és a segítő szeretetet.
A határidő lejártának napján mintegy ötezren kérték felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe a vasárnap esedékes országgyűlési választáson így több mint 58 ezren szavazhatnak az ország 118 külképviseletének egyikén. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint szombat reggel 53 515-en szerepeltek a külképviseleti névjegyzékben, a vasárnap reggeli adatok szerint a választási irodák csaknem ötezer, az utolsó napon benyújtott kérelmet rögzítettek, így most 58 356-an szerepelnek a külképviseleti névjegyzékben. Négy éve az országgyűlési választáson 28 161 embert vettek fel ebbe a névjegyzékbe. Továbbra is Londonban szavaznának a legtöbben, ott a szombati mintegy 8800-ról 9709-re nőtt a névjegyzékben lévők száma, azaz egy nap alatt csaknem 900-an regisztráltak oda. Münchenben a szombati 4589-ről 5108-ra, Stuttgartban 3257-ről 3556-ra, Hágában 2308-ról 2499-re, Bernben 2268-ról 2451-re, Berlinben 2147-ről 2321-re emelkedett a névjegyzékben szereplők száma.
Galló Béla politológus szerint az ellenzék választási sikere csak káoszt eredményezhet, szemben a kormány által kínált biztonsággal. Az elemző azt mondta: míg Orbán Viktor miniszterelnök régóta elsősorban a migráció veszélyeivel szembeni biztonságra helyezi a hangsúlyt, addig az ellenzék egyetlen üzenete a választóknak: „ne törődjetek vele, milyenek vagyunk, szavazzatok ránk, hogy utána tovább veszekedhessünk”. A veszekedés ugyanis folytatódni fog, ha az ellenzék kerül kormányközelbe, mert olyan össze nem illő elemek alkotják, amelyek nehezen tudnák elfogadni egymást – mondta a politológus. Hozzátette: a Jobbik lehet a legerősebb ellenzéki párt, és kérdés, hogy ehhez miként viszonyulna a baloldal és az LMP.
Az április 8-ai országgyűlési választásra 187 megfigyelőt vett nyilvántartásba a Nemzeti Választási Bizottság, 18-at a levélszavazatok ellenőrzésére, 72-t a külképviseletekre, 97-et az egyéni választókerületi székhelyekre a levélszavazatok gyűjtésére szolgáló urnák felügyeletére. A külképviseletekre a Fidesz-KDNP 31, a Jobbik 15, a Momentum Mozgalom és az MSZP-Párbeszéd 10-10, az Együtt 6 megfigyelőt küld. Az NVI-hez a szavazási iratok ellenőrzésére és a levélszavazatok számlálására a Fidesz-KDNP és a Jobbik 5-5, az MSZP-Párbeszéd 4, a DK és a Momentum 2-2 megfigyelőt küldött.
Külpolitika:
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök élesen bírálta Recep Tayyip Erdogan török államfőt, aki mészárlásnak nevezte a Gázai övezet határán történt zavargást, amelyben 15 palesztin tüntető vesztette életét, köztük több Hamász-terrorista. Netanjahu Twitter-üzenetében azt írta: „A világ legerkölcsösebb hadserege, nem fog erkölcsi szónoklatokat hallgatni olyasvalakitől, aki évek óta válogatás nélkül bombáz civileket”. Izrael régóta sérelmezi, hogy Törökország támogatja a Gázai övezetet uraló radikális iszlamista Hamászt. Tel-Aviv és Ankara 2016-ban rendezte hat éve befagyott diplomáciai kapcsolatait, s ennek keretében érte el Törökország, hogy segélyszállítmányokat küldhessen a Gázai övezetbe.
Egyelőre nem adott választ Benjamin Netanjahu arra a kérdésre, hogy találkozna-e Jeremy Corbynnal, a brit Munkáspárt vezetőjével. Az angol politikus pár nappal ezelőtt jelentette be, hogy Izraelbe kíván látogatni, hogy eloszlassa pártja antiszemita kijelentéseit – írta a Times of Israel. A brit baloldali ellenzéki pártnak a képviselői korábban több olyan nyilatkozatot tettek, amivel a terrorszervezet Hamászt támogatták. Mindez érthetően kiváltotta a zsidó állam nemtetszését, és a felek között azóta mélypontra jutott a párbeszéd.
Sokkal keményebb választ ígért a Gázai övezetet uraló radikális iszlamista Hamásznak az izraeli védelmi miniszter arra az esetre, ha megismétlődne egy péntekihez hasonló határzavargás, amelyben 16 palesztin tüntető vesztett életét. A hadsereg szóvivője szerint a tizenhat lelőtt palesztinból legalább tíz a Hamászhoz tartozott. A Hamász ötről ismerte el, hogy tagja volt a katonai szárny fegyveres egységeinek.
Avigdor Liberman a katonai rádióban negyvenezerre becsülte azok számát, akik három nappal korábban az övezet izraeli határánál demonstráltak. Szerinte 90 százalékuk a Hamász fizetett embere volt. Kijelentette, hogy az izraeli hadsereg legközelebb nem fog habozni, hogy bevessen minden rendelkezésére álló eszközt, és kétségét fejezte ki, hogy a palesztinok a történtek fényében megismétlik a pénteki eseményeket. A védelmi miniszter azt hangoztatta, hogy nem lesz nemzetközi vizsgálat az incidensről, annak ellenére, hogy sokan ezt követelik a nemzetközi közösségből. Szerinte még náluk is keményebben lépne fel bármely állam, amelynek megpróbálják áthágni a határait, „ezért a vizsgálóbizottságot követelő képmutatóknak meg kell érteniük, hogy nem lesz nemzetközi vizsgálat”, nem fognak együttműködni ilyen jellegű vizsgálatokkal. A védelmi miniszter szerint mintegy tizenöt millió dollárba (mintegy négymilliárd forintba) került a Hamásznak a pénteki tüntetés megszervezése. „Tudja, mennyi gyógyszert vásárolhattak volna ebből?” – kérdezte költői kérdéssel a rádió riporterét.
A védelmi miniszter véleményével ellentétben Tamar Zandberg, a baloldali liberális Merec párt új elnöknője felszólította az izraeli hatóságokat, hogy indítsanak vizsgálatot a pénteki incidens ügyében, mert szerinte a katonák túl könnyen húzták meg a ravaszt fegyverükön. Liberman azt üzente Tamar Zandbernek, hogy pártja inkább a palesztinok, és nem az izraeliek érdekeit képviseli. Kifejtette, hogy Izrael két alkalommal is megpróbálta diplomáciai úton elérni a békét Gázával: az 1990-es években az oslói békemegállapodással, majd 2005-ben Ariel Saron akkori miniszterelnök vezényletével az egyoldalú izraeli kivonulással a Gázai övezetből. „De a Hamász válaszul milliókat költött rakétákra és alagutakra” – fogalmazott Liberman.
Az Egyesült Államok megakadályozta, hogy az ENSZ nyilatkozatot fogadjon el a gázai helyzetről, melyben a világszervezet visszafogottságra szólított volna fel, és vizsgálatot követelt volna az izraeli hadsereggel történt összecsapások ügyében. António Guterres ENSZ-főtitkár már pénteken független és átlátható vizsgálatot szorgalmazott a történtek miatt. A Biztonsági Tanácsban az arab országokat képviselő Kuvait terjesztett elő nyilatkozattervezetet, melyben az ENSZ BT is ugyanerre szólított volna fel. Az AFP-nek viszont egy diplomata elárulta, hogy Washington tudatta a BT-vel, hogy nem támogatja a tervezetet.
A migráció miatt is erősödik az antiszemitizmus Németországban – mondta Wolfgnag Schäuble, a német szövetségi parlament (Bundestag) elnöke. Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik legtekintélyesebb politikusa a Berliner Morgenpost című lapban közölt interjúban kiemelte, hogy a muzulmán közösségekben sokan elkötelezetten fellépnek az antiszemitizmussal szemben, a történelem pedig azt mutatja, hogy az iszlám világra nem voltak annyira jellemzőek a zsidóellenes pogromok, mint más térségekre. Ugyanakkor valóban erősödik az aggodalom, hogy radikális muszlimok az anticionizmus által is táplált, irracionális zsidógyűlöletet terjesztenek Európában. Ezzel a főleg Franciaországban, de Németországban is zajló folyamattal a leghatározottabban szembe kell szállni – mondta Wolfgang Schäuble. Hozzátette, hogy „az antiszemitizmus nem speciális muszlim probléma”, évszázadok óta jelen van Európában, így Németországban is, ahol a holokauszthoz vezetett, most viszont „a migráció révén is”, és az iszlám világ radikális erői miatt erősödik az Izrael elleni gyűlölet.
A Szentföldön is megünnepelték a húsvétot, a jeruzsálemi Szent Sír bazilikában Pierbattista Pizzaballa latin pátriárka mutatta be a húsvétvasárnapi szentmisét. Betlehemben a Születés templomában is mutattak be húsvéti szentmisét. Közös húsvéti üzenetükben a különböző jeruzsálemi templomok vezetői hangsúlyozták: A Közel-Keleten és az egész világban szenvedőkért, a menekültekért, menedékkérőkért, belső menekültekért, az elnyomásban, szükségben és erőszakban élőkért, az igazságot és megbékélés keresőkért imádkoznak. A keresztény hagyomány szerint keresztre feszítése után Jézus Krisztus testét egy sziklasírban helyezték el, ahonnan a mennybe emelkedett. A sír fölé emelt bazilikába vasárnap keresztények százai özönlöttek, imádkozva és himnuszokat énekelve, míg sorban álltak, hogy megcsodálhassák Szent Sír kápolnát.
A Szíriában folyó „irtóháború” befejezését és a humanitárius jog betartását sürgette hagyományos húsvéti Urbi et Orbi áldásában Ferenc pápa. Szent Péter-bazilika loggiáján tízezrek előtt mondott üzenetében a katolikus egyházfő egyben „a béke gyümölcseit kérte az egész világ számára, mindenekelőtt a szeretett és megkínzott Szíria számára, amelynek népességét kimerítette a véget nem érő háború”. „Bárcsak ezen húsvéton a feltámadott Krisztus fénye megvilágítaná valamennyi politikai és katonai vezető lelkiismeretét, hogy legyen vége a mészárlásnak” – mondta a pápa. Az egyházfő egy nappal az után beszélt erről, hogy a szíriai hadsereg parancsnoksága bejelentette, hogy visszafoglalta Kelet-Gúta városainak és falvainak a többségét. Tízezrek kimenekítése folyik a főváros keleti peremvidékén fekvő városokból, ahol a konfliktus kezdete előtt kétmillióan éltek, és jelentős kereskedelmi és ipari negyedek működtek. A pápa békét szorgalmazott Dél-Szudánban és a Kongói Demokratikus Köztársaságban is.
Európában kurdarcot vallott az elmúlt ötven év iszlám integrációs politikája, és komoly társadalmi feszültségek alakultak ki a muszlim és nem muszlim népességek között – mondta Incze Nikoletta, a Politikai Iszlám Tanulmányok Központja kutatója. A szakértő szerint ennek elsődleges oka, hogy az iszlámot Európában vallásként kezelték, de az valójában egy komplex civilizáció: jogi, politikai és vallási rendszerrel. Az elmúlt ötven évben pedig figyelmen kívül hagyták az iszlám alapműveiből eredő politikai, ideológiai vonalat – hangsúlyozta, hozzátéve: a politikai iszlám ideológia olyan alapelveket tartalmaz, amelyek összeegyeztethetetlenek az európai értékekkel és más vallásokkal.
Meg lehetett volna előzni a katalán válságot, ha a madridi vezetés és a katalánok tárgyalásos úton rendezik a régóta húzódó jogi és pénzügyi kérdéseket – mondta Domonkos Endre Spanyolország-szakértő. Hangsúlyozta, hogy a két félnek egyeztetnie kellett volna többek között arról, hogy az autonóm közösség milyen arányban járul hozzá a központi költségvetéshez. A katalánok sokallják az évi 15-20 milliárd eurós befizetést, de elmaradtak a tárgyalások az infrastrukturális beruházásokról is – tette hozzá. Domonkos Endre megjegyezte, hogy a spanyol alkotmány szerint a nemzet egységes és oszthatatlan, a katalánokat történelmi nemzetiségnek tekinti és nem biztosítja számukra a jogot függetlenségi népszavazás kiírására. Hozzátette, hogy a lázadás és zendülés bűncselekményét – amellyel Carles Puigdemont katalán vezetőt vádolják – a spanyol jogrend európai viszonylatban igen szigorúan ítéli meg.
Több mint ezer török diplomata vagy köztisztviselő kért menedéket családtagjaikkal Németországban a 2016 júliusi török puccskísérletet követően – közölte a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF). A BAMF adatai szerint csak az idén Németországban menedéket kérő török állampolgárok száma meghaladja az 1400-at, míg tavaly 8500-an voltak, akik ilyen kérelmet terjesztettek elő a hatóságnál. A BAMF közölte azt is, hogy a tavaly törökök által benyújtott menedékérelmek több mint negyedét bírálták el pozitívan, míg a 2016-ban benyújtott 5700 kérelem mindössze 8 százalékát.
Három év késéssel, október 20-án megtartják Afganisztánban a parlamenti és a tartományi választásokat az afgán választási bizottság bejelentése szerint. A voksolást eredetileg 2015-re tervezték, de végül többször elhalasztották. A legutóbbi tervbe vett időpontja 2018 júliusa volt, de végül biztonsági és logisztikai nehézségek miatt őszre tűzték ki. A parlamenti választásokon 249 képviselői helyről döntenek, a mandátumok öt évre szólnak. Ezzel egy időben a tartományi választásokon 34 tartomány 400 körzetében is voksolást rendeznek.
Megkezdődött az a dél-koreai-amerikai közös hadgyakorlat, melyet a téli olimpia miatt halasztottak későbbre – tudatták források a szöuli védelmi minisztériumból. Mindkét ország hangsúlyozza, hogy a művelet védelmi jellegű. Szöul és Washington egyaránt csúcstalálkozóra készül Kim Dzsong Un észak-koreai diktátorral. A Korea-közi csúcs április végén lesz, az amerikai-észak-koreai csúcstalálkozó időpontja még nem dőlt el. A hadgyakorlatot minden évben megtartják, s mint mindig, Phenjan idén is hevesen bírálta és invázió előkészítésének nevezte a műveletet.
Gazdaság:
Csaknem 690 ezerrel többen jutottak munkájuk révén jövedelemhez tavaly, mint 2010-ben. A foglalkoztatás bővülése valamennyi korosztályt érintette, de főként a fiatalok és az idősek körében valósult meg, ahol egyébként az uniós átlagtól való elmaradásunk is a legnagyobb volt. Míg 2010-ben a 15–24 éves korosztály 18,3 százaléka, addig 2017-ben már a 29 százaléka minősült foglalkoztatottnak, a 60–64 évesek foglakoztatási rátája pedig ugyanezen időszakban 12,6-ről 35,2 százalékra nőtt – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) átfogó tanulmányából, amelyet a Világgazdaság ismertetett.
Az előrejelzések szerint a blockchain technológia piaca a tavalyi 411,5 millió dollárról 7,7 milliárd dollárra, tehát közel húszszorosára nőhet 2022-re, miután a banki, pénzügyi és biztosítási szektorban is rekord sebességgel terjed a technológia használata – írta a portfolio.hu Hasonló forradalmat robbanthat ki a blockchain a logisztikában, azon belül is elsősorban az ellátási láncban. A mai ellátási lánc rendkívül komplex, terméktől függően több száz állomást, földrajzi helyszínt, vállalkozást és egyént magába foglalhat, de a transzparencia hiánya, a bürokrácia, a rengeteg papírmunka a technológiai fejlődés ellenére is jellemzi az ellátási láncokat. Jó hír, hogy a blockchain mára a logisztika szinte minden területén felütötte fejét, ennek köszönhetően az okosszerződések, az IoT és a digitalizáció már ebben az iparágban sem ismeretlen fogalmak többé.
Könnyű:
A Föld légkörébe a hét végén visszatérő Tienkung-1 (Mennyei Palota-1) kínai űrállomás nem fog károkat okozni a Földön, amikor darabjai a Földbe csapódnak – közölték kínai tudósok. A 2016 óta nem működő űrlaboratórium szombat és hétfő között érkezik a Föld légkörébe a kínai kutatók szerint, az Európai Űrügynökség egy pontosabb időablakot jelölt meg, szerintük közép-európai idő szerint szombaton 14 óta és vasárnap délután között lép a Föld légkörébe. „Az embereknek semmi okuk nincs arra, hogy aggódjanak. Az úrállomás nem olyan sebesen fog a Föld csapódni, mint ahogyan az a tudományos-fantasztikus filmekben látható. Széthullása olyan lesz, mint egy csodálatos meteoreső a csillagos égbolton” – közölte a kínai űriroda.
Ezentúl évente négy hónapra elzárják a turisták elől a Leonardo DiCaprio főszereplésével készült A part című 2000-es filmmel világhírűvé vált partszakaszt Thaiföldön. Az Andamán-tengeren fekvő Phi Phi Leh szigeti Maya-öblöt 2018 júniusában zárják el először a látogatók elől, hogy a festői szépségű vidék korallzátonyai és tengeri élővilága regenerálódni tudjon. A thaiföldi nemzeti parkokért és vadvédelemért felelős hivatal március végén döntött a turisták ideiglenes távoltartásáról. „Olyan most ez a terület, mint, amikor valaki évtizedeken át megállás nélkül dolgozik. Túlhajszolt és megfáradt, a partszakasz szépsége mára teljesen odalett. A területnek szüksége van a pihenésre” – mondta Thon Thamrongnawasawat tengerkutató, a thaiföldi környezetfejlesztési stratégiai bizottság tagja.
