A BreuerPress és a HetiTV hírei
Megkezdte munkáját Magyarországon az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) korlátozott választási megfigyelő missziója – jelentette be Douglas Wake misszióvezető. Az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodájának (ODIHR) szakértője kiemelte: a megfigyelés és a jelentéstevés a feladatuk, nem a végeredmény érdekli őket, hanem a választási folyamat átláthatósága. A megfigyelők a választásokat abból a szempontból vizsgálják, hogy megfelelnek-e a magyar jogszabályoknak, valamint az EBESZ-tagállami vállalásoknak és az egyéb nemzetközi demokratikus sztenderdeknek – tette hozzá.
Az Idősek Tanácsa azt javasolja a kormánynak, hogy a közelgő ünnepek előtt ismét tízezer forintos Erzsébet-utalványt kapjanak a nyugdíjasok – jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért is felelős államtitkára. Novák Katalin – aki a tanács alelnöke is – közölte, azért indítványozzák az újabb utalványok kiosztását, mert szeretnék, ha minden magyar, így a nyugdíjasok is részesülhetnének a növekvő gazdasági eredményekből. Az államtitkár arról beszélt, hogy a gazdasági teljesítmény, az export, a bérek és a foglalkoztatottság növekedése jellemzi az országot.
Az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje szerint az áprilisi választáson sok helyen indulnak „kamujelöltek”, amivel a Fidesz félrevezeti az embereket. Karácsony Gergely „torz” jelöltekről beszélt, akikkel a nagyobbik kormánypárt félrevezeti a közvéleményt. Nehéz pozitív kampányról beszélni, amikor a Fidesz becsapja a választópolgárokat, az ellenzéki pártokat pedig pocskondiázza – mondta az ellenzéki politikus. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az is látszik, mely pártok jelöltjei azok, akik elhozzák a valódi változást Magyarországon. Az MSZP-Párbeszéd szövetség a legerősebb kihívója a Fidesznek, ez abból is látszik, hogy ezt a szövetséget támadják a leginkább – mondta.
Az LMP mind a 106 egyéni választókerületben indít jelöltet – jelentette be az ajánlóívek leadását követően Szél Bernadett, hangsúlyozva: mindössze három párt tudta az összes körzetben összegyűjteni a szükséges ajánlásokat. Szerinte mostantól van értelme arról beszélni, hol van olyan ellenzéki jelölt, aki megszorongathatja a kormánypártokat, hangsúlyozta ugyanakkor: nem az LMP-nél pattog a labda. Megismételte: korlátozza a lehetőségeket, hogy komoly „erőközpontok” nem beszélnek egymással. Saját körzetéről szólva elmondta, a DK jelöltje kitérő választ adott arról, visszalép-e a javára, a Jobbik pedig nem egyeztet a baloldallal, így, mint fogalmazott, nem tudja majd úgy megszorongatni a kormányoldal jelöltjét, ahogy szeretné.
Az MSZP évi 161 milliárd forintos programot indítana, hogy az abból igényelhető vissza nem térítendő támogatásból energiahatékonyabbá lehessen tenni a felújítandó lakások közel felét. Tóth Bertalan, az ellenzéki párt frakcióvezetője hangsúlyozta, programjuk révén önerő nélkül újulhatna meg a közel 2,6 millió felújítandó lakás fele. Hozzátette: átlagosan azonnali 20 százalékos, hosszabb távon pedig 40 százalékos megtakarítást jelentene, ha energiahatékonyabbá válnának a lakások. Ismertetése szerint a program 161 milliárd forintos éves költségét részben a szén-dioxid-kvótából befolyó 31 milliárd forint, részben 100 milliárd forint uniós vissza nem térítendő támogatás fedezné.
Külpolitika:
Az olaszok az ország politikai és migrációs helyzete miatti „haragjukat” fejezték ki azzal, hogy a legtöbb szavazatot az Öt Csillag Mozgalomra és a Liga vezette jobbközépre adták a parlamenti választásokon – írta az olasz sajtó, amelynek információi szerint a kormányalakítási egyeztetés április 2-án kezdődik el. Az Il Foglio politikai napilap elemzése szerint a „haraggal teli” Olaszország adta a szavazatok több mint egyharmadát a jobbközépre és további majdnem egyharmadát az Öt Csillag Mozgalomra (M5S). „Ez volt a bosszúja Itália elfeledett részeinek”, amelyek úgy érezték, hogy a többi párt teljesen magára hagyta őket a szegénységgel, a migrációval és a korrupcióval szemben – írta az újság hangsúlyozva, hogy ezzel a parlamenti választással a hagyományos jobb- és balközép pártok végleg felmorzsolódtak. „Véget ért a kilencvenes évek jobb- és baloldali kétközpontúsága, megszületett a populista kétközpontúság” – vélte az Il Foglio.
Kemény válaszra számíthat Oroszország, ha bebizonyosodik, hogy köze van Szergej Szkripal volt orosz-brit kettősügynök megmérgezéséhez – mondta Boris Johnson brit külügyminiszter. A 66 éves Szkripalt és 33 éves lányát, Juliját eszméletlenül találták hétfőn az angliai Salisburyben egy bevásárlóközpont előtti padon, és válságos állapotban szállították őket kórházba. Vélhetőleg megmérgezték őket. „Bár hibás dolog lenne előítéletekkel közelíteni a nyomozáshoz, biztosíthatom róla a képviselőházat, hogy ha állami felelősségre utaló nyomokra bukkannak, akkor őfelsége kormánya ennek megfelelő szellemben és határozottan fog válaszolni” – tette hozzá Johnson.
Erőteljesen védelmébe vette a kanadai dolgozók és az érintett iparágak érdekeit Justin Trudeau kanadai kormányfő abban a telefonbeszélgetésben, amelyet Donald Trump amerikai elnökkel folytatott az acél és az alumínium amerikai importjára bevezetni tervezett amerikai vámokról. A Reuters brit hírügynökség névtelenséget kérő kanadai kormányzati tisztségviselőre hivatkozva azt jelentette, hogy a két politikus „konstruktív megbeszélést” folytatott egymással. Közléseik szerint Trudeau kormányfő közölte Trump elnökkel, hogy az importvámok ügye akadályozhatja az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményről (NAFTA) folyó tárgyalásokat is. Kanada, amely az Egyesült Államok legnagyobb acél- és alumíniumszállítója, a Reuters értesülése szerint válaszlépésekkel fenyegette meg Washingtont arra az esetre, ha életbe léptetné a védővámokat.
Csúcstalálkozót tart Szöul és Phenjan Észak- és Dél-Korea határán áprilisban – jelentette be a Kék Ház, a szöuli elnöki hivatal miután visszatért Észak-Koreából Mun Dzse In dél-koreai elnök küldöttsége. Több mint egy évtizede nem volt már legfelsőbb szintű tanácskozás Dél-Korea és Észak-Korea között. Csung Ej Jong, a küldöttség vezetője úgy nyilatkozott, hogy Észak-Korea nem tartja szükségesnek nukleáris fegyverzete megtartását, ha nem érzi magát katonailag fenyegetve, és a rezsim biztonsága garantált. Csung elmondása szerint Phenjan Washingtonnal is hajlandó tárgyalni a nukleáris leszerelésről és a kapcsolatok normalizálásáról.
Bíróság elé állítják Christina Fernandez de Kirchner volt argentin elnököt, mert segített eltitkolni Irán szerepét a Buenos Aires-i zsidó központ elleni 1994-e merényletben. Ugyanezzel a váddal, valamint hatalommal való visszaélés vádjával további 11 egykori argentin tisztségviselőt, illetve más, az elnökhöz közel álló személyt állítanak bíróság elé, köztük Hector Timerman volt külügyminisztert is – mondta Claudio Bonadio bíró. A döntést az argentin Igazságügyi Tájékoztatási Központ (CIJ) tette közzé. A tárgyalás kezdetét nem jelölték meg. Argentína történelmének legsúlyosabb merényletében 1994. július 18-án felrobbantották az argentínai zsidó szervezetek, közöttük az AMIA kulturális központ Buenos Aires-i székházát. A terrortámadásban 85 ember halt meg és több százan sebesültek meg. Elkövetését máig nem vállalta senki, nem is tisztázták, de Izrael és a vizsgálattal megbízott argentin bírák Iránt vádolják.
2,4 milliárd dollárral növelné meg a 2019-re vonatkozó védelmi költségvetést Avigdor Lieberman. A védelmi miniszter azt mondta, hogy ez nem jelenti azt, hogy más területekről vonnának el pénzeket, hanem a korábbi évek megszorításainak a visszapótlását jelenti – írta az Israel Hayom. A költségvetésről szóló szavazást egyelőre elhalasztották, mivel az érintett pártoknak továbbra is egyeztetniük kell, hogy a különféle szempontok kapcsán létrejöjjön egy kompromisszum.
Gazdaság:
Orbán Viktor miniszterelnök szerint, ha Magyarország nem válik bevándorlóországgá, akkor fejlődni fog, ellenkező esetben viszont „visszalépés, hanyatlás, megtorpanás” lesz. A kormányfő a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági évnyitó című gazdaságpolitikai fórumán hangsúlyozta: Magyarország ma azért teljesít jobban, mert „nem hagytuk, hogy a döntés szabadságát elvegyék tőlünk”, ugyanis „ha a fontos nemzeti kérdésekben nem mi döntünk, hanem Brüsszel vagy az IMF, akkor bajban leszünk”. A 2010 óta elért eredmények közé sorolta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) „hazaküldését”, az IMF- és az EU-hitel visszafizetését, a 3,8 százalékra csökkent munkanélküliséget, a karnyújtásnyira lévő teljes foglalkoztatottságot, a hatodik éve 3 százalék alatt lévő hiányt és az államadósság csökkenését. A gazdasági élet jelenlévő szereplőihez szólva Orbán Viktor úgy fogalmazott: a kormány nem az IMF-re épített, nem keresett külföldi modelleket, és nem fogadott el semmilyen fenyegetést. Ehelyett megállapodott a magyar munkaadókkal és szakszervezetekkel, és így a minimálbért 2010-hez képest 90 százalékkal, a garantált bérminimumot pedig a duplájára tudták emelni – mondta.
