A BreuerPress és a HetiTV hírei
Belpolitika:
Szófiába látogat a jövő hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök, és megbeszélést folytat Bojko Boriszovval, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó Bulgária miniszterelnökével. A Novinite.com angol nyelvű, bolgár híroldal a szófiai kormány bejelentésére hivatkozva arról írt, hogy február 19-én és 20-án Szófiába érkezik Orbán Viktor, illetve Sebastian Kurz osztrák kancellár. Bulgária január 1-jén vette át az EU tanácsának soros elnökségét Észtországtól. Július 1-jétől Ausztria lesz a miniszterek tanácsának következő soros elnöke.
„Hitelesség, megfontoltság és kitartó munkával megszerzett bizonyosság. Ez önbecsülésünk alapja.” – mondta Áder János államfő a Corvin-lánc kitüntetések átadásakor, a Parlamentben elmondott beszédében. A köztársasági elnök Kövér László házelnökkel és Orbán Viktor miniszterelnökkel közösen Huszti Péter színművésznek, Maróth Miklós orientalista akadémikusnak, Martonyi János korábbi külügyminiszternek, Ritoók Zsigmond klasszikafilológus akadémikusnak, Sótonyi Péter orvos akadémikusnak valamint Sir George Radda biokémikusnak nyújtotta át az elismerést. Melocco Miklós szobrászművész később veszi át a kitüntetést.
A Modern városok program minden olyan elemének megvalósítása elindul április végéig, amelyben a kormány és az önkormányzatok akarata egyezik – mondta a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter. Kósa Lajos a programmal kapcsolatos egyeztetést követően elmondta: 47 programelemet érintően az önkormányzatok jelezték, hogy szeretnék újragondolni a fejlesztési irányokat, mert újabb fontos projekteket is ebből a keretből szeretnének finanszírozni, illetve más beruházások megvalósítását saját büdzséből vállalnák. A miniszter hozzátette, nyitott a kormány és a városok közötti szerződések módosítására, ezeket a kérdéseket át kell tekinteni, a munkában támaszkodik a parlamenti képviselőkre is.
A Magyar Honvédség garantálja a magyar emberek és családok biztonságát – emelte ki a honvédelmi miniszter. Simicskó István közölte: Magyarország ma a legbiztonságosabb országok egyike. Ahhoz, hogy ezt a biztonságot a legmagasabb szinten garantálni lehessen, erős állam, jól kiképzett, modern technikai eszközökkel rendelkező, jó szellemiségű honvédség kell, de az is fontos, hogy minden magyar ember nemzeti ügyként tekintsen a haza védelmére – mondta. A civil állampolgárok odafigyelésére, felelősségérzetére, hazaszeretetére is szükség van, amely nem csak érzést, hanem tevékeny törődést is jelent – hangsúlyozta Simicskó István.
Az Elios Innovatív Zrt. ügyében született OLAF-jelentés (Európai Unó Csalás Elleni Hivatala) nyilvánosságra hozatalának időpontja és módja egy politikai akció része – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Az OLAF-jelentés időzítése nem volt véletlen, kizárólag a kampánynak szól – mondta Lázár János hódmezővásárhelyi sajtótájékoztatóján. A hódmezővásárhelyi közvilágítási rendszer – az országban elsőként megvalósított – korszerűsítése kiválóan működő, a városnak energiamegtakarítást hozó, a lakosság számára jobb megvilágítást eredményező fejlesztés, melyre büszke lehet az önkormányzat – hangsúlyozta a politikus.
Az MSZP és a Párbeszéd a miniszterelnök felelősségét vizsgáló parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezi az Elios-ügyben. A két párt törvényjavaslatot is benyújt egy antikorrupciós ügyészség létrehozására. Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke, az MSZP és a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje az elmúlt 27 év egyik legsúlyosabb korrupciós ügyeként jellemezte az Elios ügyét. Az ellenzéki politikus szerint olyan csalásról van szó, amelynél a szervezett bűnözés eszközeit alkalmazták, és amelyben a miniszterelnök egyik családtagja is érintett. Az antikorrupciós ügyészség létrehozását azzal indokolta, hogy meg kell szüntetni azt az állapotot, amelyben a magyar és az európai adófizetők pénzéért senki nem felelős, és senki nem érzi felelősségének a nyomozást.
A Demokratikus Koalíció (DK) alelnöke arra szólította fel Áder János köztársasági elnököt, hogy csatlakozzon pártja azon kezdeményezéséhez, amelyik megvonná a szavazati jogot azoktól a határon túli magyaroktól, akik korábban nem éltek Magyarországon. Vadai Ágnes emlékeztetett azokra a sajtóhírekre, amelyek felidézték az államfő egy 1993-as parlamenti felszólalását, amelyben azt fejtette ki, hogy a Fidesz miért nem támogatja a határon túli magyaroknak adandó szavazati jogot. A DK politikusa úgy fogalmazott, a magyarok háromnegyede az államfővel, „pontosabban a 25 évvel ezelőtti Áder Jánossal” ért egyet a kérdésben. Azt mondta, a témában elindított aláírásgyűjtésüket eddig már közel 200 ezren támogatták.
Az MSZP-szavazók 34 százaléka, a DK-szavazók 19 százaléka, a Jobbik-szavazók 15 százaléka, az LMP-sek 9 százaléka, a fideszesek mindössze 3 százaléka mondta, hogy biztosan vagy valószínűleg másik pártra szavaz majd a 2018-as választáson – derült ki a Závecz Research legfrissebb felmérésből. A kutatásból kiderült, hogy például az MSZP-sek a DK és az LMP, a DK-sok az MSZP és az LMP felé, a jobbikosok a Fidesz vagy az LMP felé kacsingatnak többnyire. A Fidesz táborának pártja iránti nagyfokú elkötelezettségét az is mutatja, hogy a fideszeseknek mindössze 5 százaléka fejében fordult meg az átszavazó gondolat, többségük a Jobbik felé maradt nyitott. A párt nélküli szavazók minden párt felé közel azonos mértékben orientálódnak. Valamelyest nyitottabbak a Fidesz irányába, 22 százalékuk elképzelhetőnek tartja, hogy rájuk szavaz. A Jobbikot és az LMP-t 15-15 százalék, az MSZP-t és a DK-t 12-12 százalék nevezte meg, mint támogatásra szóba jöhető pártot.
A paksi bővítés teljes engedélyezési dokumentációjának nyilvánosságra hozatalára szólítja fel a kormányt az LMP. Ungár Péter, a párt országos elnökségének tagja arra hívta fel a figyelmet egy geológus nyilatkozatára, aki szerint a Paks II. beruházást megalapozó földtani kutatások egy része nem felel meg a szakmai elvárásoknak. Az engedélyezés nem megfelelő, azt ugyanis egy olyan magyar rendelet alapján adták meg, amely ellentétes a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ajánlásával – tette hozzá. Az LMP politikusa szerint a kormány mindent megtett, hogy az engedélyezési eljárást minél gyorsabban lebonyolítsa, és semmilyen szakmai szempontokat nem tartott be, csak hogy minél hamarabb lehívhassa az orosz devizahitelt.
Az elkövetkező években ötszáz fölé emelkedhet évente a csontvelő-átültetések száma Magyarországon a Debreceni Egyetem (DE) belgyógyászati klinikáján megvalósult beruházás eredményeként – közölte az egészségügyi államtitkár. Ónodi-Szűcs Zoltán utalt arra, hogy 2010 előtt évente mintegy háromszáz csontvelő-transzplantáció volt hazánkban, tavaly pedig már csaknem négyszáz ilyen beavatkozás történt, ezek közül 101 átültetést Debrecenben végeztek el.
Csütörtökön folytatódik az önkormányzati köztisztviselők sztrájkja, amely ezúttal öt napon keresztül tart majd – jelentette be Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Azt mondta, ötödik alkalommal szerveznek sztrájkot a több mint 18 ezer önkormányzati köztisztviselő érdekében, akiknek tíz éve nem emelkedett a keresete, a kormány pedig nem ül velük tárgyalóasztalhoz. Hozzátette: azt kérik, hogy aki támogatni szeretné a sztrájkolókat, és szeretné kifejezni, hogy elégedetlen az állammal, mint munkáltatóval, az a sztrájk idején viselje a szolidaritás kék színét vagy kék színű mosolygó figurát kitűzőként, vagy a közösségi oldalakon ossza meg a kék sztrájkplakátokat, és készítsen kék smiley-s arcképeket az összetartozás jelképéül.
Külpolitika:
Palesztin támadók kövekkel dobáltak meg egy izraeli katonákat szállító járművet a jenini átkelőhely közelében – írta az Israel Hayom. A portál összeállítása szerint a katonák csak könnyebben sérültek meg. A támadás hevessége miatt csak a katonákat egy másik egységnek kellett kimentenie a támadók gyűrűjéből. Beszámolók szerint, ha nem érkezett volna idejében a segítség, akkor az izraeli biztonsági erő két tagját mindenképpen meglincselték volna a palesztin támadók.
Ritka esemény zajlott a brit titkosszolgálatnál, az M16-nél. Az egykori kém, Frank Foley őrnagy munkásságát ismerték el közel nyolcvan évvel azután, hogy 10 ezer németországi zsidó életét mentette meg közvetlenül a második világháború kitörése előtt. A harmincas évek végén Foley őrnagy volt a legmagasabb rangban szolgáló titkos ügynök Nagy-Britannia berlini nagykövetségén. Kihasználva pozícióját, Foley a náci rezsim elől menekülni vágyó zsidók ezreinek állított ki vízumot, akik így elkerülték a deportálást és a szinte biztos halált. Az őrnagy, 1958-ban bekövetkezett haláláig, semmilyen elismerésben nem részesült ezért a tevékenységéért – írta a The Jerusalem Post.
Az Egyesült Királyság is egyetértett Izrael szíriai akciójával, amivel a zsidó állam az egyre fenyegetőbb iráni térhódítással szemben hajtott végre, valamint saját biztonságát is védte – írta a Times of Israel. Boris Johnson brit külügyminiszter közölte, hogy a zsidó államnak teljes mértékben joga van ahhoz, hogy a saját területét megvédje. Johnson arra kérte Oroszországot, hogy tegyen meg mindent a térség stabilitása érdekében és lépjen fel a provokatív akciókkal szemben.
Ismeretlen álarcosok elfogták és meghatározatlan helyre vitték Miheil Szaakasvilit, az ukrán állampolgárságától megfosztott volt odesszai kormányzót, egykori georgiai elnököt. A hír a politikus Facebook-oldalán jelent meg, és ukrán hírügynökségek is beszámoltak róla, videofelvételt is közzétettek a történtekről. Szaakasvilit az általa alapított, Új Erők Mozgalma nevű párt irodája melletti étteremben fogták el. Az álarcosok három fehér, Volkswagen típusú busszal érkeztek a helyszínre. Az UNIAN hírügynökség szerint az álarcosoknál fegyverek is voltak.
A gép jegesedése is okozhatta az orosz utasszállító katasztrófáját, ezt nyilatkozta egy repülésoktató és pilóta az Euronews-nak. Andrej Krasznoperov ugyanarra a pilótaakadémiára járt, ahová a vasárnap lezuhant gép elsőpilótája, de személyesen nem ismerte. „A repülési útvonal alapján úgy tűnik, mintha a pilóta próbálgatta volna a gép kormányberendezését. Valami nyilvánvalóan nem volt rendben, lehet, hogy jegesedésről volt szó. Megkülönböztetünk normál jegesedést és erős jegesedést: utóbbi azt jelenti, hogy annyi jég rakódik le a gépre, hogy az irányíthatatlanná válik. Ennek a jégnek komoly súlya van, és még nem is beszéltem arról, hogy a jegesedés egy, akár két hajtóművet is le tud állítani. A gép gyakorlatilag irányíthatatlanul zuhant le. És mivel ezzel egyidőben rázkódott is, gyakorlatilag úgy zuhant le másodperceken belül a saját tengelye körül pörögve, mint egy hulló falevél” – mondta Andrej Krasznoperov. Az Orszkba tartó An-148-as négy perccel a felszállása után tűnt el a radarok képernyőjéről. 71-en vesztettél életüket.
Kémkedéssel gyanúsított ukrán állampolgárt vett őrizetbe a Krímben az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) – közölte a titkosszolgálat társadalmi kapcsolatokért felelős központja. Az FSZB szerint a Szimferopolban vasárnap elfogott Konsztyantin Davidenko államtitkot képező információkat gyűjtött és továbbított az ukrán szakszolgálatok számára az orosz nemzeti gárda egységeiről és az FSZB munkatársairól. Davidenko ellen kémkedés gyanúja miatt büntetőeljárás indult. Az elfogásáról készített videofelvételt hétfőn bemutatták a Rosszija 24 hírtelevízió adásában.
Lezuhant egy Mi-8-as helikopter a szibériai Tomszk megyében, a gép két pilótája meghalt, négy ember megsérült – közölte a rendkívüli helyzetek minisztériumának helyi kirendeltsége. A fedélzeten a háromfős személyzet mellet egy rendőr, egy orvos és egy kórházi ápolást igénylő nő tartózkodott. A kiégett járművet, amely Alekszandrovszkoje községtől 42 kilométerre délkeletre tűnt el a radarernyőről, a mentésére kiküldött két helikopter találta meg. A Nyomozó Bizottság (SZK) a közlekedésbiztonsági előírások nagy kárt okozó megsértése címén vizsgálatot indított.
Mivel Horvátországban a kormányfő és a köztársasági elnök más külpolitikai utat jár, belpolitikai viszályt okoz a szerb államfő kétnapos zágrábi látogatása – közölte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa. Ördögh Tibor azt hangoztatta, hogy a horvát kormány – szemben a „békülékenyebb” Kolinda Grabar-Kitarovic államfővel – keményebben lép fel Szerbiával szemben. Szerinte Aleksandar Vucic szerb államfő kihasználja a horvát megosztottságot, hogy stabilizátorként jelenítse meg magát a térségben. Tehát ő békével érkezik, ha pedig mégis valamilyen tiltakozás lesz, akkor az azt jelenti, hogy a horvátok a béke ellen vannak – fogalmazott Ördögh Tibor. Hangsúlyozta, hogy a szerb államfő kiemelt biztonsági védelemmel érkezik, ezért nem fog a boszniai Srebrenicában 2015-ben történtekhez hasonló eset kialakulni, amikor ki kellett őt menteni a dühödt tömeg elől.
Továbbra is erős Angela Merkel német kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, de az utolsó ciklusát kezdi, és a következő négy évben elindítja az utódlást – mondta Günther Oettinger német uniós biztos, a CDU politikusa. A korábbi Baden-Württemberg tartományi miniszterelnök kiemelte: mindenki előtt világos, hogy Angela Merkel „az utolsó periódusát kezdi”, és elég „okos és tapasztalt” ahhoz, hogy ne kövessen el olyan hibákat, mint az előző CDU-s kancellár, Helmut Kohl, hanem „ügyesen megindítsa az utódlást”. Még nem lehet tudni, hogy ki lehet Angela Merkel utódja, és az sem ismert, hogy mikor kezdődik az utódlás, de az biztos, hogy „rendezett” folyamat lesz – mondta Günther Oettinger, hozzátéve, hogy a kancellár hallja a „figyelmeztető hangokat”, és azoknak megfelelően lép majd.
Szakértők szerint összesen 88,2 milliárd dollárra (mintegy 22 500 milliárd forintra) van szükség ahhoz, hogy újjáépítsék Irakot az Iszlám Állam dzsihadista szervezet ellen folytatott háború után – mondta el a bagdadi tervezési minisztérium. Az Irak újjáépítéséről szóló kuvaiti nemzetközi konferencia megnyitóján a tárca egyik vezető beosztású munkatársa, Kuszaj Abdel-Fattáh elmondta, hogy rövidtávon 22 milliárd dollárra (több mint 5600 milliárd forintra) van szükség. Abdel-Fattáh szerint a lakhatás a legégetőbb kérdés, miután a hároméves háború hatalmas pusztítást végzett az ország északi részén. Összesen mintegy 138 ezer lakóépület rongálódott meg, ennek fele teljesen megsemmisült – hangsúlyozta Musztafa al-Hiti, az illetékes iraki újjáépítési alap elnöke.
Washington támogatja Egyiptom harcát az Iszlám Állam dzsihadista szervezet ellen – hangsúlyozta Rex Tillerson amerikai külügyminiszter Kairóban. Az amerikai diplomácia vezetője egyúttal szót emelt a szabad és tisztességes választásokért az arab országban. Márciusban elnökválasztást tartanak Egyiptomban, amelyen Abdel-Fattáh esz-Szíszi jelenlegi államfő is indul. Egyiptomi kollégájával, Számeh Sukrival közösenTillerson elmondta, hogy Washington elkötelezett a palesztin-izraeli konfliktus lezárása mellett. Ezt nehezíti, hogy Donald Trump amerikai elnök tavaly decemberben elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosaként, ami óriási felháborodást keltett a muszlim világban, a palesztinok pedig azóta nem tekintik tárgyalópartnernek az Egyesült Államokat. Egyiptom a napokban hadműveletet indított a szélsőségesek ellen, akik százakkal végeztek az elmúlt években. A terrorellenes hadjárat a Sínai-félsziget északi és középső részét, de Egyiptom más részeit, a Nílus-deltát és a Líbiával határos, nyugati sivatagos területeket is érinti. Az Iszlám Állam különösen aktív a Sínai-félszigeten.
Halálra ítélte a kairói büntetőbíróság azt a férfit, aki tavaly októberben késsel meggyilkolt egy kopt papot az egyiptomi főváros északkeleti, esz-Szalám nevű részén – közölték igazságügyi források. Az ítélet nem jogerős. Az egyiptomi biztonsági szolgálatok névtelenséget kérő tisztségviselőinek korábbi beszámolója szerint az elkövető, Ahmed Szaíd húsvágó bárddal végzett Szamaan Seháta pappal. A támadásban egy másik kopt pap megsebesült. A kopt egyháznak a gyilkosság napján közzétett beszámolója szerint Seháta éppen lelki szolgálatot végzett, amikor megölték.
Kilencvenhat fős lengyel katonai kontingens csatlakozik az embercsempészet megakadályozását célzó, földközi-tengeri európai uniós művelethez, a Sophiához. A műveletben első alkalommal vesznek részt lengyel csapatok. A katonákat Mariusz Blasczak lengyel nemzetvédelmi miniszter búcsúztatta. Andrzej Duda államfő január 31-én hagyta jóvá az év végéig tartó missziót. Az észak-lengyelországi Siemirowice légibázisról a szicíliai Sigonella NATO-támaszpontra tartó katonák előtt mondott beszédben Blaszczak a 21. század egyik legmélyebb válságának nevezte a migrációs krízist, és – vélhetően a nyugat-európai terrortámadásokra utalva – kifejtette, hogy a vérengzésekbe torkolló konfliktus hátterében éppen a bevándorlás húzódik. A misszióban való részvétel segít a konfliktus megoldásában, megmutatja Lengyelország szolidaritását az európai partnerekkel, hozzájárul a biztonság növeléséhez – húzta alá Blaszczak.
Ausztrália csak kevesebb mint felerészben valósította meg azokat a célokat, amelyeket kitűzött magának az őslakosok életminőségének a nem őslakosok átlagához való felzárkóztatásában, például a születéskor várható élettartam vagy az írástudás területén – olvasható a témában készült, immár tizedik éves jelentésben. Ausztrália 23 millió lakosából mintegy 700 ezer őslakos. Körükben aránytalanul nagy az öngyilkossági ráta, a családon belüli erőszak és a bűnözés elterjedtsége, és majdnem minden gazdasági és szociális mutató tekintetében a legrosszabb helyen állnak a lakosságon belül. Az őslakosok születéskor várható élettartama jelenleg 10 évvel kevesebb, mint a nem őslakosoké. Az ország azt tervezte, hogy 2031-ig megszünteti ezt a különbséget, de az eddig elért felzárkózási ütemmel ez nem fog sikerülni.
Kirill Molcsanov ukrán politológus, politikai elemző arról beszélt, hogy Ukrajnának kompromisszumokra kell törekednie Magyarországgal, különben nagyon nehéz dolga lesz a nyugati integrációt illetően – írja a Kárpáthír. Molcsanov szerint Ukrajnának nincs más lehetősége, mint megváltoztatni a kérdéses oktatási törvényt. Magyarország nem fog felhagyni az ukrán euroatlanti törekvések blokkolásával – mondta. Molcsanov emlékeztetett arra is, hogy a külügy szerint EBESZ-megfigyelőket kellene küldeni Kárpátaljára, illetve arra is, hogy Magyarország vétója miatt nem kerül sor ezen a héten a tervezett Ukrajna–NATO munkabizottsági ülésre.
Az alkotmánybíróságon támadja meg a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium újraalapításáról szóló törvénytervezetet a Nemzeti Liberális Párt (PNL) – közölte pártja végrehajtó bizottságának döntését Ludovic Orban pártelnök. Az államfőhöz közel álló jobbközép ellenzéki párt szerint sérti az alaptörvényt, ha a parlament iskolaalapítóként lép fel. „Mi nem az RMDSZ-t, hanem magát az eljárást támadjuk, amely megítélésünk szerint alkotmányellenes, annál is inkább, mert egy másik hatalmi ág, a bírói hatalom, már állást foglalt az ügyben” – magyarázta a pártelnök. Ha egy törvénytervezet ellen alkotmányossági óvást emelnek, azt nem hirdetheti ki az államfő, csak ha az alkotmánybíróság elutasítja az alkotmányossági kifogást. A taláros testület döntésére általában több hónapot kell várni.
Tavaly 69 279 fővel csökkent Románia lakossága, ami 25,5 százalékkal nagyobb, mint az előző évben mért népességfogyás – közölte a statisztikai intézet. A tavalyi év minden hónapjában negatív volt a természetes népszaporulat, összesen 69 279 fővel csökkent az ország lakossága. Előző évben 55 176 fővel fogyott a népesség. Tavaly 191 496 gyerek született, ami 5,8 százalékos csökkenést jelent 2016-hoz mérten. A halálozások száma 1,3 százalékkal, 260 775-re nőtt 2017-ben. A természetes népszaporulat 25 éve, 1992-ben került negatív tartományba, azóta egyre súlyosbodik a népességfogyás, a szakemberek pedig a mutatók további romlására számítanak. Az állandó lakosság 2014-ben húszmillió alá csökkent, pedig a rendszerváltozáskor még több mint 22 millió volt Románia lakossága. Az ENSZ egyik előrejelzése 2050-re 14,5 milliós lakosságot jósolt Romániának, amennyiben nem változik a népességet befolyásoló főbb mutatók alakulása.
Gazdaság:
Korábban soha nem látott mértékben, 29,6 százalékkal nőtt az építőipari termelés tavaly Magyarországon, ennek köszönhetően az ágazat akár 0,9 százalékponttal is hozzájárulhatott a GDP növekedéséhez – mondta Varga Mihály a Központi Statisztikai Hivatal adataira reagálva. Kiemelte, hogy a növekedést a kormány lakáspiacot támogató intézkedései: az otthonteremtési program és a lakásáfa csökkentése is nagymértékben segítette. Megjegyezte, hogy 2010 átlagához képest 26,9 százalékkal nőtt az építőipar termelése, amellyel Magyarország az első helyen szerepel a régiós országok között. Az ágazat további növekedését vetíti előre szavai szerint, hogy a szerződések értéke december végén 129,5 százalékkal haladta meg az előző év végit, a lakásépítési engedélyek száma 32,7 százalékkal, és az épített lakásoké pedig 51,5 százalékkal bővült 2017 első háromnegyed évében.
A globalizáció újabb hulláma zajlik a világban, amelynek hajtóereje az olyan új technológia, mint a 3D, a robottechnika vagy a mesterséges intelligencia – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke hétfőn a Lámfalussy konferencián. Hangsúlyozta, hogy a jövő folyamatait a gazdaságpolitikák, a monetáris politikák és a geopolitikák együttesen alakítják majd, amelyekre az új technológiai folyamatok is hatnak majd. Nagy Márton, a jegybank alelnöke kiemelte: Magyarország az elmúlt években számos fordulatot hajtott végre a gazdaságpolitikában és a monetáris politikában, amelyeknek eredményeként a magyar gazdaság növekedési pályára állt, és az ország gyakorlatilag elérte a teljes foglalkoztatottságot, az államadósság GDP-hez mért aránya pedig folyamatosan csökkent. Kiemelte, hogy a világ fejlett piacain az alacsony volatilitás időszaka véget ért, a fejlett piacokon, tőzsdéken a nagyobb kilengések, a magasabb volatilitás lesz a jellemző. Ezt két dolog is jelzi szavai szerint: a fejlett országok tőzsdéin eső árfolyamok, másrészt a német és amerikai hosszabb futamidejű állampapírok hozamgörbéinek emelkedése.
Sport:
A tokiói olimpiára készülő Gyurta Gergely a nyíltvízi helyett inkább a medencés úszószámokra helyezi idén a hangsúlyt. Az Újpest 26 éves sportolója a Digisportnak elmondta: idén biztosan nem indul nyíltvízi versenyen, mert az augusztusi Európa-bajnokságot Glasgow-ban rendezik, ahol a viadal helyszínén elég hideg a víz. „Nem bírom a hideg vizet” – szögezte le, hozzátéve: mivel az időpont is egyezik a medencés úszással, kivitelezhetetlen, hogy mindkettőn egyszerre legyen ott. Mint mondta, a sikertelen nyíltvízi kvalifikáció a 2016-os riói olimpiára tudatosította benne, hogy nem jöttek azok a kimagasló eredmények, amiket elvárt magától. Aztán a tavalyi, hazai világbajnokságon mégis vállalta a nyíltvízi viadalokat, amelyeket Balatonfüreden rendeztek, mint hangsúlyozta, a tó a „szíve közepe”. „Sikerült jó eredményt elérni. Világbajnoki hatodik lettem a leghosszabb versenyszámban, 25 kilométeren” – mondta Gyurta Gergely.
Könnyű:
Életének 78. évében elhunyt Bojtár Endre Széchenyi- és József Attila-díjas irodalomtörténész, műfordító és kritikus – közölte a Magvető Kiadó. Bojtár Endre 1940-ben született Budapesten, 1963-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett diplomát, majd az Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének munkatársaként először a kelet-európai irodalmak összehasonlító történtével, majd irodalomelmélettel foglalkozott. 1986-tól az intézet közép- és kelet-európai irodalmi osztályának vezetője volt. 1977 és 1980 között a József Attila Tudományegyetemen közép-és kelet-európai irodalomtörténetet adott elő. 1988-tól a 2000 című folyóirat szerkesztője volt. 1976-ban az irodalomtudomány kandidátusa, 1999-ben az MTA doktora lett. Munkásságának elismeréseként 2001-ben a litván köztársasági elnök Gediminas Érdemrenddel tüntette ki, 2006-ban József Attila-díjat kapott, 2010-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki alapvető irodalomelméleti és baltisztikai munkásságáért.
