Egy rendíthetetlen köztársaságpárti politikus
Hiller István, az Országgyűlés alelnöke, az MSDZP Választmányának elnöke beszélt a Negyedik Köztársaság esélyeiről, de szóba kerültek még a választási előkészületek ügye is, ahogy az is, mi is jelent egy politikusnak legitimációt. A politikus szerint oda kell állni az emberek elé.
Ön szocialista politikus, de tagja volt az elődpártnak, az MSZMP-nek?
Igen, 1989-ig, amikor is alapító tagja lettem a Szocialista Pártnak. Akkor éppen Bécsben voltam ösztöndíjas, egy osztrák ösztöndíjjal kutattam a levéltárban, de nagyon akartam, hogy alapítója legyek egy új, demokratikus baloldali pártnak, ezért hazajöttem, beléptem az MSZP-be. Itthon voltam a köztársaság kikiáltásán, október 23-án, egyszerű fiatal állampolgárként. Ez volt a Harmadik Köztársaság kikiáltása, ami szerintem ma már nem létezik. De akkor ott voltam és másnap utaztam vissza kutatni.
Most, hogy ezt „bevallotta”, akkor ezek szerint Ön nem lehet partnere a Momentumnak?
Én szeretném, ha a demokratikus ellenzék megértené, abban a választási rendszerben, amit a Fidesz ránk mért, ne részletezzük hogyan és miként, mert ez egy adottság, meg kell érteni, akkor lehet eredményt elérni, ha választókerületenként egy jelöltje van a demokratikus ellenzéknek, közös miniszterelnök-jelölttel, közös listával. Ennek kell versenyeznie a jelenlegi kormánypárttal, amivel meglepően jó eredményt lehet elérni.
Említette, hogy Ön szerint a harmadik Köztársaságnak vége van, szükség van a negyedikre, de erre vevő lehet valaki, hoz valamennyi szavazatot ez a gondolkodás az MSZP-nek?
Azt nem gondolom, hogy ez lenne az, ami tömegeket mozgat meg. Az, hogy a szegénység problémáján hogyan javítunk, mit teszünk az oktatás ügyében, hogy a gyerekeink jó körülmények között nyerjék el a tudást, hogy ne kelljen hónapokon át a várólistákon állni a kórházakban, ezek a meghatározó dolgok. Azonban nem szabad elfelejteni azt a keretet, ami tartást ad ennek az egésznek. Én meggyőződéses köztársaságpárti vagyok, szeretem a köztársasági eszmét. A Harmadik Magyar Köztársaságot hagyták elfolyni szép lassan. Mint amikor a gyerek feldobja a lufit a szekrény tetejére, nem kipukkan, hanem lassan leereszt. Tudom, hogy tartalommal is meg kell tölteni, de én új Magyar Köztársaságot szeretnék, egy büszke, európai köztársaságot.
Tehát, ha valami nem sikerül, akkor egy újat kell csinálni?
A köztársaságot én tényleg egy nagyon komoly dolognak tartom, ami a közösség egészének ad tartást. Ha valami nem létezik, akkor újast kell mondani. Gondoljon bele, most van köztársasági elnökünk, köztársaságunk nincsen. Ha valaki gondolkodik erről, hiheti azt, hogy köztársaságban él. Én egy büszke magyar, egy büszke európai vagyok, aki arra is büszke, hogy a hazája az Európai unió tagja. Minden erőmmel szembe akarok menni, ami távolít minket az Uniótól, azt pedig támogatom, ami erősít minket az Unióval, természetesen az ország hagyományait megtartva. Engem erősít, ha azt látom a hazám határán, Magyar Köztársaság. Nem látom az osztrák, olasz barátaimnál, hogy bárkit sértene, inkább büszkeséget jelent, hogy az szerepel a határon, Osztrák köztársaság, Olasz Köztársaság, amikor meg visszajövök, az van a táblán, Magyarország. Én szeretem ezt az országot és szeretném, ha újra büszke Magyar Köztársaság lehetne.
Az ország választásokra készül, beszélt előbb az ellenzéki összefogásról, ami szép, de Önök hónapokon át csak vizet daráltak, nem történt semmi. Hol tartanak most?
Most tárgyalunk a DK-val, ahova nem feltételekkel, hanem ajánlatokkal érkeztünk, a tárgyalások ideje alatt azok részleteiről nem tudok beszélni. Ám ezek befejeződésével, amelyek eredményesek lesznek jó eséllyel, abban a pillanatban az összes részletről tájékoztatom Önt is. Annyit elmondhatok most is, a tárgyalási pozíciónk alapja az, hogy az egyéni választókerületekben megállapodás történjen, mi szeretnénk közös listát és közös miniszterelnök-jelöltet. Hogy ez milyen mértékben és módon valósul meg, azt elmondom, miután egymás kezébe csaptunk a tárgyalás végén.
Akkor ezek szerint el tudja képzelni, hogy újra együttdolgozzon Gyurcsány Ferenccel, aki volt az Ön miniszterelnöke is?
Az természetes, hogy amikor a DK-val tárgyalunk, tárgyalok, akkor ezeken Gyurcsány Ferenc is jelen van. A politikust az eredmény minősíti, nem pedig egyszerűen a törekvések. Mi 2006-ban megnyertük a választást, akkor fordult elő először, hogy egy hivatalban levő kormány ismételten elnyerte a választók bizalmát. Mi akkor is egy demokratikus, nyugatos országot akartunk, ezt akarom most is, a többesszámot a jelenben azért nem használom, mert azóta két pártban vagyunk, Gyurcsány Ferenc és én. Még egy apró részlet a tárgyalásokból, ez nem egyszerűen személyekről és területekről szól, hanem elképzelésekről, programokról, arról, hogy milyen Magyarországot gondolunk. A programok egyeztetése megtörtént, nem látok olyan különbséget, ami lehetetlenné tenné az együttműködést. Természetesen vannak különbségek, többek között ezért is vagyunk két pártban, de olyan, ami a programok, személyek közötti együttműködést politikai szinten lehetetlenné tenné, olyan nincsen.
Ez nagyon szép és jó, de még jelenleg ez is kevés egy kormányváltáshoz.
Mindent csak lépésről lépésre. Először is, ha azt nézzük meg, minden mérvadó felmérés szerint többen akarnak kormányváltást, mint a jelenlegi kormány maradását, akkor lássuk be, ez egy komoly potenciál.
Ám szükség van ehhez másokra is. Ön például összebútorozna a Jobbikkal?
Én a Jobbikkal bármiféle együttműködést kizárok, sőt a választmány elnökeként, mert bármiféle megállapodáshoz kell a támogatásunk, nem lát olyan együttműködési okiratot, amit a Jobbikkal kapcsolatban aláírnék.
Akkor a Jobbikot leszámítják, de le kell számítani azokat a pártokat is, amelyek Önökkel nem akarnak együttműködni az MSZMP-s múlt, a kormányzatban eltöltött éveik okán, akkor hogyan lehet elérni az áhított kormányváltást? Mert egyszerűen nem jön ki a matek, de lehet, hogy én nem számolok jól.
Biztopsan jól számol, de az emberi lelkeket nem lehet ilyen egyszerűen matematikailag megítélni.
De ezek e lelkek egykor hittek önöknek, majd szépen átmentek máshová később, a Jobbikhoz is, ami emiatt is jelentős eredményeket ért el. Mit tud tenni Ön, hogy legalább ezek az emberek visszatérjenek az MSZP-hez?
Én azért nem látok semmilyen eredményt, amit a Jobbik fel tudna mutatni, arról nem beszélve, hogy csak az MSZP és a DK együtt már meghaladja a Jobbik számait. Persze én nem az 1-2, akár 5 %-ról beszélek. Sokkal inkább azokról az emberekről, akik felé azt kell sugároznunk, hogy jöjjenek el választani, nekünk érdekünkben áll a magas választási részvétel. Magyarországon nincsen kötelesség előírva a választási részvétellel kapcsolatban, de értenie kell az embereknek, ha bele akarnak szólni egy közösség dolgába, akkor azt meg kell tenni, hogy a választás napján elhelyezi a papíron az x-et.
Önök a DK-val történő leendő megállapodásban magukkal viszik a Liberálisokat is?
Először a DK-val fogunk megállapodni, ennek eredményeként tudunk más pártokkal is, annyit elárulhatok, a Liberálisokkal is tárgyaltunk már.
A DK-nak is van egy ilyen pártja, amelyikkel már tárgyalt, a MOMAÍ. Mit gondol róluk?
Abban maradtunk, a DK beszéli majd meg a részleteket Bokros Lajos pártjával. A jelenlegi fázisban létre kell hozni ennek az együttműködésnek a gerincét, ez az MSZP-DK megállapodás, ennek keretében tudunk más pártoknak, az Együttnek, a Párbeszédnek, a DK-n keresztül a MOMA-nak bármiféle ajánlattal élni. Én már többször is elmondtam, nem egyszerűen részt venni, nyerni akarok, én egyéni körzetben győztem legutóbb is, amikor a FIDESZ kétharmadot szerzett, most is így lesz, pedig le akarnak beszélni erről. Azt kell mondanom, oda kell állni az emberek elé! Oda kell menni a postán, a bevásárlóközpontban, az utcán, én egyébként ezt szívesen és gyakran is csinálom. Azt kell tőlük kérni, ismerjetek, válasszatok. Annál nagyobb legitimitása nincs egy politikusnak, mint az, hogy közvetlenül, helyben választják meg, ahogy ezt tették velem Pesterzsébeten, eddig háromszor is.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
