Ahol vannak közös érdekek, ott nekünk segíteni kell

 

Ön többször is beszélt az elmúlt napokban a betelepítésről, a kvótáról. Mi volt a mondandójának a lényege?

Beszéltem arról a helyzetről, hogy az Európai Parlament a múlt héten hozott egy döntést, amely szerint felső korlátok nélkül kell elosztani azokat, akik Európába érkeznek és menedékjog iránti kérelmet nyújtanak be. Most egy hosszú küzdelem következik, az ügy átmegy az Európa Tanácshoz, ahol majd a minősített többség szabály szerint akarnak dönteni, még kérdés, hogy lehet-e, kell-e dönteni. Azt tudjuk, hogy az Európai Unió szervei közül a legkevésbé komolyan vehető szervezet az Európai Parlament.

Ezt hogyan érti?

Azok a döntések és politikai nyilatkozatok, amelyek megjelennek, azok még a bizottság számára is kínos mellékzöngéi az európai működésnek. Ezzel együtt kell élni, ott látszik, hogy nagy többsége van a felső korlátok nélküli betelepítési kvótának.

Mi lesz Ön szerint most, amikor a németországi koalíciós tárgyalások zátonyra futottak, még az is lehet, hogy új választás lesz, ez mennyire befolyásolhatja a menekültügyet?

Nehéz kérdés, német szempontból a kvótaötlet, bár nem túl értelmes, ám mégis érthető kezdeményezés, hiszen ők azokat akarják elosztani, akik hozzájuk jöttek. Ebből a pozícióból, ha ezt a bajt a német politika előidézte, érthető, hogy valamennyire mentesülni akarnak. A baj az, ezt már többször is elmondtam, a politikában a legvégső stádium a valóság tagadása. Ezt a kvótarendszert egyszer Európa már kipróbálta, 24 tagállam megszavazta, ők részt akartak venni az elosztásban, ha két év alatt a százezer emberből harmincezret sikerült elosztani, akiknek a 90 százaléka a németeknél van, akkor talán jobb lenne felhagyni ezzel. Bármilyen politikai testületben, ahol az önreflexió minimális képessége működik, ott nem kellene egy ilyet erőltetni.

Mi lesz akkor, ha a rosszabb idő beálltakor elindulnak a közel-keleti, afrikai menekültek? Ha nagyobb tömegekben kelnek útra, akkor a kerítés sem állíthatja meg őket.

Ha mindenhol lenne kerítés, akkor az megvédené Európát. Ezek az emberek azért indulnak el, mert tudják, illegálisan is be tudnak lépni Európa területére, persze nem a magyar-szerb határon, már bebizonyítottuk, hogy ott nem így van. Az emberek azért indulnak el, mert az Európai Parlament elosztási mechanizmusokról dönt. Segíteni helyben kell, ez lényegesen olcsóbb lenne, mint ha itt próbálnánk meg ugyanezt, ráadásul ez nem destabilizálná az európai társadalmakat, nem vezetne ez olyan válságokhoz, mint ami most a német belpolitikában kialakult.

Ez Európai Unió mennyire tudja megakadályozni a polgárháborúk kirobbanását a Közel-Keleten, hogy Szíriában ne az oroszok ragadják meg a kezdeményezést?

Ha az Európai Unió nem a saját belső problémáival, köldöknézegetéssel lenne elfoglalva, hanem hosszútávú terveket akarnak kidolgozni, megvalósítani, akkor az a közös európai hadseregnek, amiről mi is beszélünk, támogatunk, nagyon fontos szerepe lehetne. Ám sajnos most a saját belső vitáinkba süllyedtünk bele, amikre nem is fogunk megoldást találni, mert az a Németország, ahol az emberek több mint 20 százaléka bevándorlás-hátterű és Magyarország között ebben az ügyben nem lesz kompromisszum.

Lehet már azt tudni, élni fog a Európa Tanács majdani döntésénél a magyar kormányfő a vétóval?

Ha a döntés minősített, ez még egy jogi, eljárási vita, akkor nincs lehetőség a vétóra. Ám most a lV4-es országok szintén hasonló állásponton vannak, mint mi, kérdés az új osztrák kormány véleménye, így azt is lehet mondani, az európai kormányok annyira változtak, hogy nem biztos, hogy meglesz a minősített többség. Azért mondtam, hogy kérdés az új osztrák hozzáállása, mert ugyan a kampányban ott is erősen a migráció ellen foglaltak állást, de ettől még akár a kvóta támogatása is következhet. Azt viszont tudjuk, erre már van precedens, ami az egész úgy, ahogy van, nem működik, ezért az a legaggasztóbb, hogy nem érteni, miről beszélünk még.

Lehet tudni, hogy amennyiben Magyarország nem kíván ebben szerepet vállalni, akkor milyen retorziók érhetnek bennünket?

Egyelőre semmilyet, ám a most elfogadott Európa Parlamenti határozat felveti annak a lehetőségét, hogy akár a strukturális alapok elvonása is előkerüljön.

A hétvégén az ellenzéki pártok is több programot szerveztek, egyes hírek szerint még akár az is előfordulhat, hogy a demokratikus ellenzéki pártok összefognak a Jobbikkal.

Én a mai magyar ellenzékről bármit el tudok képzelni, már csak azért is, mert  mai belpolitikában szerintem két hasonló szélsőség van, a Demokratikus Koalíció és a Jobbik. A világban mindig is lehetséges volt a szélsőségek összefogása, még akkor is, ha évekkel ezelőtt el sem tudtuk volna képzelni Gyurcsány Ferenc és Vona Gábor elvtársi összeborulását.

Ez a helyzet mennyiben változtatja meg a Fidesz kampányát, annak stratégiáját?

Részben megváltoztatja, nekünk döntően arról kell beszélnünk, hogy a jelenlegi kormánynak milyen eredményei vannak az elmúlt hét és fél évben és ennek az országnak a biztonságát csak a jelenlegi kormány képes szavatolni. A választópolgárok meg kellően bölcsek ahhoz, hogy egy a mai napig is antiszemita botrányokkal terhelt Jobbik és a baloldal összefogását nem fogják legitimálni, inkább otthon maradnak. Hozzá kell tegyem, ez a Jobbik szempontjából is a teljes elvtelenséget jelenti, gondoljunk csak egy elvszerű jobbikos szavazóra, aki gyűlölte Gyurcsány Ferencet, mit tesz majd. Nézzük csak meg a frakciót, ott vannak, akik masíroztak egykor, ma meg szégyellik magukat Vona Gábor mögött. Szerintem mindkét oldal számára ez a helyzet komoly önmeghasonulással jár.

Ön szerint ezek a képviselők ott vannak Vona Gábor mögött?

A választásokig igen, de szerintem azt már nagyon várják, hogy leszerepeljen, hogy utána megint lehessen a valós arcukat mutatni, amit most nem tehetnek meg.

A nagy csatározások közepette a Parlamentben egységesen szavaztak a pártfinanszírozás szigorítása ügyében. Ön szerint mi volt ennek az oka, hogy mindenki egyetértett a szigorítás mellett?

Ha a baloldal felismeri a saját politikai érdekeit, akkor azt kell mondanom, ez a javaslat leginkább nekik volt fontos. Az előző kampányfinanszírozási rendszer, amit elfogadtunk, az korrektebb feltételeket biztosított, de volt egy hibája, a kispártok visszaélhettek vele. Mi ezt akartuk kizárni, a baloldalnak meg azért volt fontos, hogy a burjánzó fél-, egyszázalékos pártok ne induljanak.

Ön szerint mi lehet az oka, hogy ma Magyarország, a V4-ekkel karöltve szinte legnagyobb szövetségese Izraelnek?

Én kifejezetten örülök annak, hogy a V4-ek és Izrael Állam között a kapcsolatok a hivatalosan túlmenően is jók, a magyar és az izraeli miniszterelnök között különösen.

Ha már a Közel-Kelet, ott most két szövetség van kialakulóban, az egyik Irán vezetésével, a másik pedig Izrael és Szaúd-Arábia együttműködésével. A magyar kormánynak melyik irányba kellene lépnie?

A helyzet világos és egyértelmű. A magyar kormánynak Iránnal való kapcsolatai legfeljebb a diplomáciai létezés fázisában vannak, szerintem nem kell velük szorosabb kapcsolatra törekedni velük. Az előző amerikai kormányzat volt, amelyik szorosabb kapcsolatra törekedett Iránnal, miközben a közép-európai országokat próbálta a demokráciára tanítani.

Magyarország most Egyiptommal, Szaúd-Arábiával, Libanonnal van szorosabb kapcsolatban. Tudunk valamilyen segítséget nyújtani ezeknek az országoknak?

A diplomácia alapja, hogy minden állammal jó kapcsolatra törekszünk. Ahol ez bizonyos okokból nem lehetséges, ez nem demokrácia, diktatúra kérdése, hiszen bizonyos szempontból Kína is egy diktatúra, mégis keresi velük a minél szorosabb kapcsolatokat egész Európa, így Magyarország is. Ahol vannak közös érdekek, ott nekünk segíteni kell, persze a közel-keleti békét nem a magyar kormány teremti majd meg. Vannak olyan ügyek, ahol egy korrekt álláspontot kell elfoglalnunk, tudomásul kell venni, nem vagyunk egy világhatalom, úgy tudjuk a magyar érdekeket jól képviselni, hogy nem is teszünk úgy, mintha azok lennénk.

Folytatja a magyar kormány az üldözött keresztények megmentését?

Igen, a magyar kormány számára az üldözött keresztények megsegítése az továbbra is prioritás.

Visszatérve a hazai ügyekre, hogyan tud felkészülni a Fidesz egy olyan kampányra, ahol a vasárnap folyamán aktivisták egy éttermet foglaltak el a Várban?

Szerintem ezek az akciók is kiskorúnak tekintik a választópolgárt, mi minden ilyen szánalmas, mulatságos próbálkozást helytelennek tartunk, de nincs hozzá semmilyen viszonyunk, mi nem teszünk semmi ilyet.

Köszönjük a beszélgetést.

Mellékletek területYouTube-videó (PIRKADAT: Gulyás Gergely) előnézetePIRKADAT: Gulyás Gergely