Személyre szabott oktatás – egyenes út a bölcsődétől az érettségiig

Személyre szabott oktatás – egyenes út a bölcsődétől az érettségiig

Runda Margit, a Wesselényi utcai zsidó ortodox iskola igazgatója beszélt az általa vezetett intézmény mindennapjairól, Breuer Péter és Gulyás Erika, a Népszava főmunkatársa előtt.

Az iskolában van egy szokás a Ros Hasana-i szünet előtt, mi is ez?

Minden évben ilyenkor lufit eregetünk, a gyerekek felírják a kívánságaikat a lufikra, reméljük, hogy a gyerekek kívánsága meghallgatásra talál.

A Wesselényi egy ortodox vallásos iskola, milyen arányban vannak jelen a hitéleti és a világi tárgyak?

Mivel mi egy államilag támogatott intézmény vagyunk, így a közismereti tárgyaink ugyanazok, mint bármely más iskolában. Ezek a tárgyak egészülnek ki judaisztikával és héber nyelvvel. Természetesen nálunk nem csak az órákon tanulnak zsidóságot a gyerekek, hiszen nyilvánvalóan az egész életünk erre épül, azaz minden iskolai ünnepünknek a hagyományainkhoz köze van, mindez nagyon nagy mértékben befolyásolja az életünket.

Minden reggel imával kezdik az oktatást?

Második órában van ima, az első órát megtartjuk, majd utána az alsósok, a felsősök, majd a gimnazisták is külön imádkoznak egy órában, majd utána természetesen folytatódik a tanítás.

A Wesselényi utcai intézmény, az ortodox iskola arról is nevezetes, hogy a bölcsődétől kezdve egészen az érettségiig kísérik végig a gyereket, így a szülőknek, akik ide íratják a gyereküket a bölcsődébe, egészen az érettségi megszerzéséig nincs gondjuk. De van lemorzsolódás az évek során?

Azt tudom mondani, hogy a bölcsődénk az mindig tele van, innen elég sokan jönnek át az óvodába. Az iskolába vegyesen jönnek, az óvodából és máshonnan is. A létszámokat tekintve, minálunk halachikusan zsidó gyermekek tanulnak, ezért nyilvánvalóan kisebbek az osztálylétszámok, mint egy államilag fenntartott iskolában, ez előnyt és persze hátrányt is jelent. Azok a szülők, akik odafigyelnek arra, amit mi az iskolában végzünk, módszertan és a nevelés szempontjából, ők a gyerekeiket végig nálunk hagyják. Ők látják az előnyeit annak, hogy a személyre szabott oktatás mennyire kezelhetővé teszi azt az ismeretanyagot, ami a gyerekekre zúdul. Mi megtanítjuk tanulni is a diákjainkat. Ha a számokat nézzük, nekünk elsőtől tizenkettedikig vannak osztályaink, a gyerekszámok kettőtől nyolcig változik osztályonként. A gyerekekre valamivel több mint húsz pedagógus jut, ez azt jelenti, hogy valóban képesek vagyunk odafigyelni a gyerekekre. Egyébként ebbe a pedagógus létszámba beletartozik a pszichológus és a logopédus is, ilyen szakemberekre minden iskolának szüksége lenne, mert egyre több az SNI-s, azaz speciális nevelési igényű gyerek.  Egyébként a tavaly érettségizett két gyerekünk közül az egyik SNI-s volt, a másik szintén problémás volt, úgy kellett elmenekülnie egy KLIK által fenntartott iskolából, most egyiküket Londonba vették fel egyetemre, nemzetközi kapcsolatokat hallgatni, másikukat pedig angol nyelvű pszichológus képzésre.

A gyerekek mit esznek az iskolában?

A Hanna Étterem szállítja az ételt, a gyereke naponta háromszor kapnak enni, reggelit, ebédet és uzsonnát, ezek természetesen kóser ételek.

Hogyan van Ön megelégedve az ételek minőségével?

Nekem vannak tapasztalataim a közétkeztetésben, több mint harminc éve dolgozom iskolában, mindig menzán étkeztem, így van némi rálátásom erre. Azt gondolom, az étel, amit most kapunk a Hannától, az mindenképpen az átlag feletti, legyen szó a minőségről és az ízvilágról. Azért az túlzó elvárás lenne, hogy az ebéd olyan legyen, mint amilyet otthon a mama főz, ezt a közétkeztetésben nagyon nehéz megvalósítani.

Van valamilyen verseny a Wesselényi utcai és a többi zsidó iskola között?

Szerintem minden zsidó iskola mást tud, másra szakosodik, más a profilja. Szerintem mindegyik iskolának megvan a maga helye és a szülőknek kell eldöntenie, hogy melyik iskola által kínált lehetőségeket választja. Mi például tudunk egy már jól bevált, kicsit alternatív pedagógiai módszertant adni. Tudunk még adni egy masszív vallásos nevelést, de nem elvárás, hogy nekik be kell térniük a tanulmányaik végén. Viszont a kimenő gyerekeink jelentős része azért vallásosan megy el az iskolából. Akinek fontos, hogy a világi tudás és a vallásosság legyen kiegyensúlyozva, azok tudnak minket választani. Nem vitatom el a többi zsidó iskola által képviselt értékeket, legyen az akár közösségi, vagy éppen másról.

Mi a helyzet a nyelvtanulással?

Nálunk két nyelvet tanulnak a gyerekek, angolt és hébert, ezt az iskola első osztályától kezdik, de már a bölcsődében és az óvodában is „pötyögnek” héberül a gyerekek.

Köszönjük a beszélgetést.

Az interjú a 2017. október 6-i Halljad Izrael! adásában elhangzó beszélgetés szerkesztett változata.