A BreuerPress és a HetiTV hírei
Az izraeliek és a palesztinok közötti béketárgyalások és a kétállami megoldás mellett foglalt állást Emmanuel Macron, francia elnök, miután találkozott Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel. Macron szerint a békemegállapodással elhárulnának azok a fenyegetések, amik veszélyeztetik a térség biztonságát. Franciaország mindent meg fog tenni, hogy a felek békés úton rendezzék a konfliktusukat – tette hozzá. Netanjahu az i24news tudósítása szerint arról beszélt, hogy addig, amíg a palesztinok nem ismerik el a zsidó állam létezéshez való jogát, addig nagyon nehéz lesz bármilyen békéről beszélni. A zsidó állam kormányfője külön köszönetet mondott azért, hogy méltóképpen emlékeztek meg Franciaországban arról, hogy 75 évvel ezelőtt a náci Németország kérésére deportáltak több mint 13 ezer zsidót. Netanjahu szerint a francia-izraeli kapcsolatokat elsősorban a gazdasági együttműködésre kell helyezni, különösképpen Afrikában, ahol közös érdekeik vannak.
A Mozgalom az Antiszemitizmus Ellen (CAA) nevezetű önkéntes szervezet kimutatásai sötét képet festenek a brit zsidóság helyzetéről. A jelentésükből kiderül, hogy 2016-ban 1078 zsidók elleni támadás történt az országban. 2015-ben ez a szám 938, egy évvel korábban pedig 746 volt. Ez 44 százalékos emelkedést jelent – írta a The Jewish Chronicle. Ennél is elszomorítóbb azonban az a tény, hogy a rendőrség mindössze 89 esetben kezdeményezett eljárást annak ellenére, hogy korábban vehemensen ígérgették a zsidóság védelmét. A bíróságig pedig mindössze 15 antiszemita támadás ügye jutott el 2016-ban. A szervezet szerint 2017-ben sem javul a helyzet, és idéz például egy Manchesterben történt támadást, amikor is egy kóser éttermet gyújtottak fel. A CAA ezért most kampányba fogott, aminek célja, hogy a rendőrség helyén kezelje a zsidókat ért támadásokat, ezen felül speciális képzést is előírnának a rendőröknek, melyek az antiszemita gyűlölet-bűncselekményekre fókuszálnának.
Martin Schulz német szocdem kancellárjelölt szerint az EU továbbfejlesztésével meg kell teremteni az „európai egyesült demokráciák politikai unióját”. Schulz elmondta: „Magyarország és Lengyelország megtagadta a menekültek befogadását, és magára hagyott más országokat”. Arról is beszélt: „aki nem fogad be menekülteket, és például pusztító adóversenyt folytat a mi országunk ellen is, az nem viselkedik szolidárisan, és nem számíthat a mi szolidaritásunkra”. Olyan EU-ra van szükség, amely „kiegészíti a nemzetállamokat ott, ahol azok határaikba ütköznek”, köztük a klímaváltozás és a terrorizmus elleni küzdelem, valamint a migráció ügyében, amellyel még Németország sem tud egyedül megbirkózni. Azonban új eszközöket is ki kell alakítani, hogy az EU érvényesíthesse a demokrácia, a jogállamiság és az igazságosság elveit – húzta alá Martin Schulz. Így jön létre az „európai egyesült demokráciák politikai uniója”, amely „a szabadság, a biztonság, a jólét és a jog uralmának legnagyobb térsége lesz az egész világon” Schulz szerint.
Martin Schulz, a német szociáldemokraták vezetője időről időre bebizonyítja, hogy mindig mindenről Magyarország jut eszébe, pedig inkább a saját pártjával kellene foglalkoznia, hiszen az SPD három tartományi választáson is vereséget szenvedett – reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Martin Schulz Magyarországot bíráló szavaira.
Szombaton szavazott a lengyel parlament arról, hogy a parlament és az igazságügyi miniszter is dönthessen vezető bírók kinevezéséről, bírói testületekkel való egyeztetések nélkül. A Jog és Igazságosság párt vezette kormányzat szerint azért volt szükség erre a lépésre, mert az igazságszolgáltatás korrupt, és csak az elitek érdekeit szolgálja. Az elfogadott törvényt Andrzej Duda elnöknek is alá kell írnia. A lengyel ellenzék és aktivisták tüntetést szerveznek a parlament döntése ellen.
