- Kormányinfó után Kormányinfó Extra Kovács Zoltán kormányszóvivővel
A Heti Tv a Kormányinfó után külön beszélgetett a kormányszóvivővel. Kovács Zoltán beszélt a Kormányinfón elhangzott témákról, de szóba kerültek más ügyek is.
Kovács Zoltán az elején elmondta, hogy egy rendkívüli Kormányinfót tartottak, egy évben kétszer-háromszor fordul elő, hogy valamilyen okból rövidebbre sikerül a tájékoztató, most a költségvetés végszavazása miatt történt ez.
A Heti Tv most a Kormányinfó Extrában tette fel kérdéseit a kormányszóvivőnek.
Elsőként az egyházaknak juttatott hétmilliárd forintos támogatásról volt szó, arról, hogy mit is kell tenni a felekezeteknek ennek az összegnek a fejében. Kovács Zoltán elmondta, ahogy a világban sok helyütt, mint például Portugáliában, Spanyolországban, de akár Izraelben is, vannak olyan szegmensei a turizmusnak, amelyek kifejezetten a vallási tevékenységhez, a hithez kapcsolódik. Voltak korábban is hasonló pályázatok, de ezek akkor még a turizmushoz kapcsolódtak, most azonban egy olyan keret nyílt meg, amellyel kifejezetten a vallási turizmust lehet megsegíteni. A pályázati forrásokból az összes érintett egyház részesülhet, például a zarándokutak infrastruktúrájának fejlesztésére. Kovács Zoltán fontosnak tartotta kiemelni, egy olyan szegmenséről van szó a hétköznapjainknak, a kikapcsolódásnak, ami mindenképpen támogatásra érdemes.
A Heti Tv ennek kapcsán kérdezte a kormányszóvivő véleményét a Határtalan kultúra programsorozatról, melynek legutóbbi állomása a Kárpátaljai Zsidó Napok volt. Kovács Zoltán elmondta, egy alapvető szemléletváltásról van szó a határontúli, a külhoni magyarok tekintetében. Amikor a kormány nemzeti politikáról beszél, akkor nem csak a határon belülre gondol, legyen szó akár gazdaságfejlesztésről, kultúráról, oktatásról. Az elmúlt két-három év különösen kiemelkedő volt, hiszen olyan területeken is megjelentek a programok, itt elsősorban a Kárpátaljáról van szó, ahol az állam különböző okokból nem képes ellátni a feladatát, így a magyar állam szerepvállalása jelentős. Ez jelent meg markánsan a nemzeti politikában, ez pedig egy alapvető változás a 2010-es korszak előttihez képest. A magyar kormány annak idején igyekezett sokat tenni azért, hogy az ukrán polgárok, bizonyos feltételek teljesülése esetén vízummentesen szabadon utazhassanak az Európai Unió országaiba. A magyar kormány egyébként a kárpátaljai magyarok számára megteremtette a munkavállalás könnyítését is, a cél az, hogy az esetlegesen, időszakosan jelentkező munkaerőproblémákat enyhíteni lehessen. A Kárpát-medence más területein élők számára az EU tagság már részben megoldotta a szabad mozgás kérdését, maradtak persze nyitva még kérdések, mint például a nyelvhasználat, a kisebbségi jogok ügye. Ezekben lépésről lépésre lehet előrehaladni.
A határontúl, a diaszpórában élőkkel kapcsolatban a Heti Tv azt is megkérdezte, hogy a kormány tudja-e, mennyein vannak azok, akik még igényt nyújthatnak be a magyar útlevélre. Kovács Zoltán szerint ez egy nehéz kérdés, hiszen legelőször azt kell eldönteni, hogy az érintett magát magyarnak, magyar származásúnak tartja-e. Például Izraelben is több százezren élnek, akik közül már sokan megkezdték az állampolgárság felvételét. A kormányszóvivő leszögezte, a magyar állam nyitottan áll a jelentkezők elé. A kormány elérhető célnak tartja a diaszpórában élőkkel együtt az egymillió visszahonosított embert, azaz ennyien csatlakozhatnak újra a magyar nemzethez.
A Heti Tv arra is kíváncsi volt a miniszterelnök rövidesen megtörténő törökországi látogatása kapcsán, hogy most milyen a két ország viszonya, már annak a fényében is, hogy Ankara egyre jelentősebb szerepet tölt be a közel-keleti konfliktusban. Kovács Zoltán elmondta, Törökország geopolitikai helyzete mindig is meghatározó volt, a szóvivő ismertette a miniszterelnök gondolatát, mely szerint Magyarországnak három olyan viszonyítási pontja van Európában, amelyhez képest kell magunkat meghatározni. Az egyik Berlin és Németország, a másik Moszkva és Oroszország, a harmadik pedig Isztambul, Ankara és Törökország. Itt egy meghatározó államról van szó, azt lehet mondani, Európa többi országához képest is egy őszinte viszonya van a két államnak. Egyrészt Magyarország nem szól bele mi zajlik a török belpolitikában, a törökök dolga eldönteni, hogyan is képzelik el a saját berendezkedésüket, tiszteletben tartva a döntésüket. Mindeközben Magyarország hangsúlyozza, amennyiben vannak aspirációk, azaz Törökország csatlakozni kívánna az Európai Unióhoz, akkor bizonyos feltételeket teljesíteni kell. A két állam közötti őszinteség és szókimondás alapozta meg a magyar-török kapcsolatokat, mindez látszik szerencsére a találkozók frekvenciáján és gyakoriságán is. A kormányszóvivő elmondta azt is, a mai geopolitikai helyzetben, különös tekintettel a közel-keleti helyzetre, a migrációs válságra, amelyik úgy néz i, még évtizedekig velünk lesz, Törökország megkerülhetetlen szereplő. A migránsok ügyét illetően az európai-török megállapodás működik, ennek is köszönhető, hogy a nyugat-balkáni útvonalon csökkent a migránsok száma. Azonban ennek az együttműködésnek töretlennek kell lennie, hogy ez az állapot hosszútávon is így maradjon. Kérdésre válaszolva a kormányszóvivő elmondta, Magyarország nem kíván demokráciából leckét adni senkinek, viszont azt is elvárja, hogy más se tegyen ilyet Magyarországgal. A találkozón majd a magyar fél mindenképpen meghallgatja a török fél álláspontját több témában, így a közel-keleti helyzetet, a NATO tagságot illetően is.
A Heti Tv rákérdezett a Kormányinfón elhangzottakra, mint a német-magyar viszony ügye, hiszen a németországi közszolgálati média időnként egyre erősebb megjegyzéseket tesz Magyarországról. Kovács Zoltán szerint Németországban érdekes a helyzet évek, a migrációs válság kirobbanása óta, most az látszik, hogy még fokozottabban folyik egy lejárató kampány Magyarországgal szemben több témában. Soha nem volt egy jó szó sem a romaügyekkel, az antiszemitizmus elleni küzdelemmel, az utóbbi időkben pedig a migránskérdéssel kapcsolatban, miközben amit Magyarország mondott, az nyugodtan összevethető azokkal, amik Németországban zajlanak. Kovács Zoltán kiemelte, Magyarország minden alkalommal elmond ja a német barátainak a migránsüggyel kapcsolatban, hogy nem csak magát, hanem az európai határokat, így Németországot is védi. A legutóbbi incidens az a tendenciózus lejárató kampány része volt, mely szerint a „magyarok megakadályozhatták volna, ami történt a halálkamionnal kapcsolatban”. A kormányszóvivő elmondta, ő maga is beszélt egy olyan német újságíróval, aki pontosan tudja, nem igaz az, amiket leír, mert a magyar nyomozó hatóságok úgy folytattak titkos adatgyűjtést, hogy ez egy későbbi eljárás része volt, így lehetőség sem volt megakadályozni ezt az egészet, azonnal rekonstruálni, hogy miről is beszélnek a felek. A magyar hatóságok a törvényeknek és a lehetőségeiknek megfelelően végezték a munkájukat, de nem volt lehetőségük megakadályozni azt a borzalmat, ami megtörtént. Kovács Zoltán szerint azokról az erőfeszítésekről nem lehet olvasni, hallani, ami gyakorlatilag elvágta az illegális migrációt. Egy kérdésre a kormányszóvivő elmondta, az európai biztonsági szervek rendszeresen igyekeznek felhívni a közvélemény, a politikusok figyelmét, hogyan is romlik az európai biztonsági helyzet, Magyarországon is pontosan tudni, a német és az osztrák biztonsági szervek hogyan beszélnek a saját döntéshozóik felé, hogy milyen konkrét fenyegetést jelent az illegális migráció okozta helyzet. Kovács Zoltán szerint meg kell hallgatni ezeket a nyilatkozatokat, például azt, ami nemrég hangzott el Ausztriában, mely szerint az országra a legnagyobb biztonsági veszélyt az illegális migráció jelenti. Meg lehet próbálni ezekről a dolgokról nem beszélni, de ettől függetlenül a tények azok megmaradnak, az elmúlt két-három évben radikálisan romlott Európa biztonsági helyzete. Ez elsősorban a migrációhoz köthető, de ugyanilyen fontos – elsősorban Európában – a másod-, harmadgenerációs, de mégis a migrációhoz köthető elkövetőkhöz kapcsolható. Több ezer emberről tudni, akik a világban csatlakoztak a dzsihádhoz, jelentős részük visszatérőben van, mondhatni, közöttünk járnak. Sajnos látni lehetett Párizsban, Belgiumban is ennek a közvetlen hatásait, ezt dőreség lenne tagadni, amikor ezeket mi szóvá tesszük, mindig kritizálnak bennünket, ahelyett, hogy tükörbe néznének – mondta el Kovács Zoltán.
Ezzel kapcsolatban a Heti Tv azt kérdezte a kormányszóvivőtől, hogy tekintettel a több nagyobb nemzetközi rendezvényre, melynek Budapest ad otthont, mint a vizes vébé, a tárgyalódelegációk érkezése, a nyári fesztiválok, miként is tudja Magyarország az idelátogatók és persze az itt élők biztonságát garantálni. Kovács Zoltán elmondta, a különböző európai események ellenére a terrorfenyegetettség szintjén nem kell változtatni, a magyar hatóságoknak nincsen olyan konkrét információja, mely az ország fenyegetettségének növelését jelenti. Ugyanakkor a terroristák céljainak a megváltoztatása okán az olyan rendezvények, melyeket értek fenyegetések az elmúlt időszakban Európában, ennek kapcsán a rendőrség a saját tudását, a nemzetközi kapcsolatrendszerét is használja. A kormány figyel, de arra kér minden résztvevőt, hogy ő maga is nyitott szemmel vegyen részt ezeken a programokon, mint a Sziget Fesztivál.
A nyárral kapcsolatban a Heti Tv rákérdezett a magyar-osztrák határon zajló nehézkes átkelésre. Kovács Zoltán elmondta, valóban periodikusan fokozott ellenőrzést vezetnek be az osztrákok. Magyarország továbbra is azt mondja, ha nem vagyunk képesek az európai külső határokat megvédeni, akkor előfordulhat, hogy egy-egy ország a saját belső határainak a megvédésére kényszerüljön. Ez azonban nem vezet sehova, hiszen ez az alapvető európai jogok korlátozását is jelenti. Károkat okozhat a magánszemélyeknek, előbb-utóbb az áruszállításnak is, így befektetőknek is. Miután nem megoldás a belső határok ellenőrzése, az csak a külső határok minél jobb védelme, lezárása lenne az illegális migráció előtt. Kovács Zoltán szerint azt is lehet látni, a fokozott határellenőrzés a román-magyar határon komoly problémákat okoz, minden tételes ellenőrzés kilométeres sorokat eredményez és még a tényleges nyári vakáció el sem kezdődött.
A Heti Tv arra is kíváncsi volt a B’nei B’rith szervezetek V4-es pozsonyi találkozója kapcsán, hogy mi a kormány véleménye azokról az észrevételekről, mely szerint a közelgő kampánynak is köszönhetően a rasszista, antiszemita hangok ismételten megjelentek a közéletben. Kovács Zoltán ezzel kapcsolatban elmondta, a jövő héten ülésezik ismételten a Zsidó Közösségi Kerekasztal, ahol a megjelentek már elmondták, Magyarországon a gyűlölet-bűncselekmények, ezeknek a verbális megnyilvánulásai is kisebb számban vannak jelen, ami örvendetes tény, de ez nem változtat azon, vannak ilyen hangok a közéletben vagy akár egyes politikusok a Parlamentben. Kovács Zoltán szerint le kell szögezni, bármennyire is igyekszik a Jobbik egy pálfordulást bemutatni, egy antiszemita pártról van szó, amelyik bármennyire is báránybőrben mutatja magát, mégiscsak egy farkas.
Breuer Péter
