Lázár János a 75. Kormányinfón a Heti Tv kérdésire is válaszolt.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter megtartotta az idei év első Kormányinfóját, amelyik már a 75. volt. Természetesen a Heti Tv is jelen volt a tájékoztatón, ahol stábunk kérdéseire is válaszolt a Lázár János.
Elsőként IV. Károly, az utolsó magyar király szentté avatásáról kérdeztük a minisztert.
Lázár János válaszában kiemelte, a szentté avatás folyamatába a magyar kormánynak sem joga, sem pedig lehetősége beleszólni. Ugyanakkor azt fontosnak tartotta megjegyezni Lázár János, hogy a Habsburg ház és Magyarország 300 éves együttműködés eis hozzájárult országunk egykori sikereihez. A kancelláriaminiszter nem tudott beszámolni arról, hogy mi lesz IV. Károly szentté avatásával kapcsolatban, de a magyar szempontból kiemelt jelentőséggel bíró másik eljárás, Mindszenty József boldoggá avatásával kapcsolatban azt mondta Lázár János, hogy történtek már előrelépések.
Idén emlékezik meg az ország az osztrák-magyar kiegyezés 150. évfordulójáról. Ezzel kapcsolatban kérdésre válaszolva azt hangsúlyozta Lázár János, hogy az EMMI készül a megemlékezésekre, amelyek mindenképpen történettudományosak lesznek, amelyek nyilvánvalóan felhoznak majd vitákat is. Azonban minden vita ellenére – emelte ki a miniszter -, hogy ma már konszenzus van arról, hogy a kiegyezés Magyarország érdekeit szolgálta, értelmes dolog volt és olyan fejlesztés előtt nyitotta meg a lehetőséget, amikből ma is élünk és gyarapszunk, hiszen tulajdonképpen urbanizációs szempontból Magyarország ekkor született meg.
Magyarország kormánya létrehozott egy államtitkárságot a keresztényüldözésekkel szemben. 2016-ban kilencvenezer keresztény esett áldozatul az üldöztetéseknek, ami elképesztően magas szám. Magyarország elsősorban humanitárius segítséget nyújt és nemzetközi közvetítői szerepet vállal Lázár János szerint Vatikánnak és Magyarországnak is, hogy a keresztényüldözés egyáltalán a közbeszéd látókörébe kerüljön. Sokan szeretnék a szőnyeg alá söpörni ezt a problémát, holott a világ egyik nagy és súlyos kihívásáról beszélünk.
Egy másik kérdésre válaszolva azt mondta a kancelláriaminiszter, hogy Netanjahu miniszterelnököt mindig is szívesen várják Magyarországon, most még nem tudni, hogy eljön-e az idén. Orbán Viktor miniszterelnök decemberben személyesen beszélt vele telefonon és meg is hívta Magyarországra Benjamin Netanjahut.
Fontos gazdasági kérdésekre is válaszolt Lázár János, aki elmondta: 2020-tól új költségvetése lesz az Európai Uniónak, Magyarország készül a költségvetési vitára a V4-ekkel közösen, a közös álláspont szerint, az agrárium fontos és minden európai ember számára kiemelkedő érdek. Rövidesen kiderül, hogy a költségvetési vita hova vezet, az első tervezetek 2017-18-ban kerülnek megvitatásra. Egy munkacsoport felállítására kerül sor a kormányzaton belül, annak képviseletére, hogy hogyan tudja az ország az érdekeit minél jobban érvényesíteni. 2007-2014 és 2014-2020 között Magyarország az agrártámogatások tekintetében a legjobban tárgyaló országok közé tartozott. 2007-2014 között 3415 milliárd forintot kapott az agrárágazat a földalapú támogatásokkal együtt, ez több volt, amit út- és vasútépítésre fordítottunk ugyanebben az időszakban. Most is a 9000 milliárdból nagy arányú az agrártámogatási arány. Lázár János szerint azt is meg kell vizsgálni, hogy ez milyen hatékonyságnövekedést eredményezett az agráriumban és a vidék megtartó képességéhez hogyan járult hozzá. Ezekre a vizsgálatokra készülünk azért, mert a 2007-2014-nek megfelelő státusznak a pontos megértése segít a költségvetési tárgyalásokban. A közepes vállalkozások megtámogatása létérdek Magyarország számára, kérdés az – mint az a miniszter elmondta -, hogy fel vagyunk-e készülve 2020-ra egy nagyon kemény tárgyalásra, ahol sok innovációra van szükség ahhoz, hogy jó pozíciókat tudjunk kiharcolni.
Végezetül szóba került a majdani Csontváry múzeum, melyet még a festő tervezett Budapestre. Egy ötletpályázatot írt ki a kormány Csontváry saját kezével leskiccelt múzeumának a megvalósítására, ami félig volt sikeres. Egy ötlet érkezett be, aminek a megvalósítására alkalom van, márciusban tárgyal majd erről a kormány. Lázár János fontosnak tartotta kiemelni egy olyan megoldásban gondolkoznak, ami a pécsi polgároknak is megfelelő lesz.
Orbán Viktor miniszterelnök tárgyalást folytatott Mar Ignatius Joseph III. Younannal, a szír katolikus egyház vezetőjével az Országházban. Az üldözött közel-keleti keresztények esetében is az a magyar kormány álláspontja, hogy a segítséget kell odavinni és nem a bajt idehozni – hangzott el a találkozón.
Egy hét múlva, január 20-án elutazik Magyarországról Colleen Bell, miután lejár a nagyköveti megbízása. Az Origo információi szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még az utazás előtt magas állami kitüntetést ad át az Amerikai Egyesült Államok távozó nagykövetének. A kitüntetésre maga Szijjártó Péter terjesztette fel a nagykövetet, a köztársasági elnök pedig a felterjesztést jóváhagyta, így a külgazdasági és külügyminiszter január 17-én kedden a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét adja át Colleen Bellnek.
Magyarország megfelelő energiakészlettel rendelkezik, ki tudja elégíteni az igényeket akár a legszélsőségesebb időjárási körülmények esetén is – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János közölte: a tél elején 13 százalékkal növelték a tárolandó gáz mennyiségét, és a kellő árammennyiség is rendelkezésre áll. A miniszter közölte azt is: a kormány felajánlja a segítségét minden települési önkormányzatnak a hajléktalanok ellátásához és a bajba jutottak megsegítéséhez, a helyhatóságoknak ezt a Belügyminisztériumtól kell kérniük. A kormány döntött az idegenrendészeti őrizet visszaállításáról. Lázár János kifejtette: a benyújtott menedékkérelem elbírálásáig senki nem mozoghat szabadon Magyarország területén, s elutasítás esetén a jogerős elbírálásig sem hagyhatja el a határt.
Az MSZP szerint a letelepedési kötvények megszüntetése nem elég; minden forinttal el kell számolni, a „pofátlan haszonra” pedig 75 százalékos különadót szükséges kivetni. Az ellenzéki párt parlamenti képviselője, Harangozó Tamás azt mondta, a kötvények megszüntetése „nem hozza helyre a fideszes korrupció által okozott károkat”. Az ellenzéki párt ezért ragaszkodik ahhoz, amit még tavaly szeptemberben benyújtott törvényjavaslatában a konstrukció eltörlésén kívül kezdeményezett.
Bár nem szándékosan, de a fiatalok sok hibát elkövettek, és tönkretették az MSZP-t – mondta Kovács László, az ATV Egyenes beszéd című műsorában. Kovács szerint 1998-ban, amikor a szocialisták elnöke lett, nagy volt a nyomás a párt fiatalítására, hiszen Orbán Viktor 35 évesen lett miniszterelnök. Mint elmondta: „számomra az volt a szempont, hogy minél tehetségesebb emberek kerüljenek az elnökségbe.” A szocialisták volt elnöke hangsúlyozta: Mesterházy Attila ragaszkodott a fiatalításhoz, ezzel nem lett volna baj, ha mindenki tehetséges, ám olyanok kerültek az elnökségbe, akik egy baloldali körzetben mindössze 9 százalékot értek el.
Az LMP szerint 50 ezer forintra kell emelni a kilencedik éve befagyasztott nyugdíjminimum 28 500 forintos összegét, és ha a kormány komolyan gondolja, hogy megbecsüli a nyugdíjasokat, akkor az ellenzéki párt megszavazza az erről szóló javaslatot. Az öregségi nyugdíjminimum még az állítólagos értékőrzést jelentő inflációkövető nyugdíjemelésből is kimaradt, annak összege kilencedig éve változatlanul 28 500 forint, miközben értékének több mint negyedét elveszítette. Ezért az LMP azt javasolja, hogy az inflációt meghaladó mértékben emeljék ezen ellátásforma összegét, mert így pótolható az elmaradt emelés és csökkenti az időskori szegénységet.
Tavaly érezhetően csökkent a forgalom a magyar turisták által kedvelt tengerparti nyaralások célországaiban, ami némileg átszabta a hazai utazási irodák piacát – számolt be róla a Világgazdaság. A kedvezőtlen geopolitikai helyzet, leginkább a terrorfenyegetettség és a menekültválság nyomta rá a bélyegét a 2016-os utazási piacra – mondta a lapnak Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének alelnöke. Eget rengető változások nem történtek, irodák se mentek csődbe, de a magyarok által kedvelt tengerparti nyaralások népszerű desztinációi, Törökország, Egyiptom és Tunézia esetében csökkent a forgalom.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök csalásnak minősítette az izraeli-palesztin viszály rendezése érdekében vasárnapra Párizsba összehívott nemzetközi békekonferenciát. „Francia védnökség alatti palesztin csalás, amelynek célja további Izrael-ellenes állásfoglalások elfogadása” – jelentette ki a kormányfő. „Hátráltatja a békét, és nem kötelez minket semmire” – tette hozzá Netanjahu jeruzsálemi hivatalában. Szerinte az egyik utolsó, a múlthoz ragaszkodó kísérletről van szó a jövő beköszönte előtt – utalt az Izraellel szemben várhatóan Barack Obama leköszönő amerikai elnöknél megengedőbb politikát képviselő Donald Trump megválasztott amerikai elnök január 20-i beiktatására.
Az amerikai titkosszolgálat tagjai óva intették izraeli kollégáikat, hogy megosszák titkaikat a hamarosan hivatalba lépő új amerikai kormányzattal, mert tartanak tőle, hogy Washingtonból Moszkvába, onnan pedig Teheránba kerülhetnek a féltve őrzött információk – írta a Jediót Ahronót. A lap szerint az utóbbi időkben az izraeli titkosszolgálat zárt fórumain arról tárgyalnak, hogy veszélyessé válhat a szigorúan bizalmas információk, működési módszerek, hírforrások megosztása az amerikai hírszerzőkkel – ahogy azt az elmúlt tizenöt évben tették -, mert Washington majd átadhatja azokat az oroszoknak, akiktől Iránba juthatnak az értesülések. Donald Trump megválasztott amerikai elnök gyanakodásra okot adó orosz kapcsolatai okozzák az aggodalmakat, amelyek megerősödtek, amikor az izraeliek a közelmúltban találkozót tartottak amerikai hírszerzési tisztviselőkkel.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerint Oroszország biztonsági fenyegetésként fogja fel az amerikai tankok és páncélozott harcjárművek Lengyelországba vezénylését. Az orosz fél szerint bármely ország negatívan értékelné, ha egy idegen katonai szervezet a határai közelében erősítene. „Úgy tekintünk erre, mint fenyegetésre, és mint olyan lépésre, amely veszélyezteti érdekeinket és biztonságunkat” – mondta Peszkov, aki szerint külön felháborító, hogy egy olyan harmadik ország erősíti jelenlétét Európában az orosz határ mentén, amely még csak nem is európai ország.
Néhány kivétellel a felek nagyrészt tartják magukat a tűzszünethez Szíriában, de félő, hogy bizonyos területeken a harcok újra eszkalálódnak – mondta Genfben az ENSZ szíriai különmegbízottja. Staffan de Mistura elmondta: tart attól, hogy a Damaszkusztól északnyugatra eső területeken zajló harcok tovább fokozódnak, emiatt zátonyra futhatnak a hónap végére Asztanába tervezett béketárgyalások.A Damaszkuszt vízzel ellátó Barada folyó völgyében továbbra is tartanak a harcok. December végén súlyos vízhiány lépett fel a szíriai fővárosban, ami mintegy 5,5 millió embert érintett.
Hülyének nézi a választókat az elnökjelölt-aspiránsok egy része, véli több francia elemző azt
követően, hogy a hét kandidátus közül legalább hárman olyan intézkedések bevezetését ígérik, amelyek már szerepelnek a különböző meglévő jogszabályokban. E „komolytalan” jelöltek egyike a posztjáról január 6-án lemondott Manuel Valls volt miniszterelnök, aki olyan, személyre szabott, mindenki számára elérhető szakmai átképzési programot ígér, amelyet amúgy nemrég éppen az ő kormányzása idején szavazott meg a parlament – írja az inforadio.hu. Nem véletlen, hogy a közvélemény-kutatások szerint a kampány kezdetekor még fő esélyesnek tartott Valls népszerűségi mutatói egyre inkább csökkenő tendenciát mutatnak, és úgy tűnik, az egyebek mellett gazdasági patriotizmust és amúgy igazi baloldali programot hirdető Arnaud Monteburg volt gazdasági miniszter a második fordulóban legyőzné a volt kormányfőt.
Juri Kolomoec mindenben megegyezett az MTK Budapesttel, így kék-fehérben folytatja pályafutását. Jurij 1990. március 22-én látta meg a napvilágot az ukrajnai Krivoj Rogban, itt is kezdett el futballozni gyerekként. A majd két méter magas erőcsatár legutóbb az ukrán első osztály hatodik helyén álló FK Vorszkla Poltavát erősítette, melynek színeiben tizenhárom mérkőzésen hat gólig jutott az ősszel. Csapata épp az ő duplájával győzte le 2-0-ra Dinamo Kijevet, augusztus 27-én.
Pénteken borult idő lesz, sokfelé várható csapadék: északkeleten havazás, másutt eleinte eső, havas eső, majd délutántól nyugat felől egyre többfelé havazás valószínű. Jelentős mennyiségű csapadékra van kilátás. A többfelé erős déli, délnyugati szél éjszaka a Kisalföldön időnként viharossá fokozódik. Pénteken a helyenként erős déli szél egyre több helyen északira, északnyugatira fordul, és gyakran megerősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet +1 és -5 fok között várható, északkeleten lesz a hidegebb. A legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken -2 és +4 fok között alakul.
