Az egyszerű válaszok veszélye
Zentai Péter a kakaóscsigáról, annak áráról beszélt, de ezzel kapcsolatban sok minden szóba került még a mai világpolitikában.
Sok minden történik a világban, Olaszországban népszavazás volt, Ausztriában elnököt választottak, Franciaországnak új miniszterelnöke van, ők is készülnek a választásokra. Minden gond és baj ellenére nagyon vidáman érkezett a mai beszélgetésre, de miért is?
Itt a közelben kaptam kakaós csigát valami egészen olcsón. Nemrégiben jártam az Egyesült Államokban, ahol tudósítóként voltam jelen az amerikai elnökválasztáson s megnézhettem, hogy ott nem lehet egy egészen egyszerű reggelihez 6 dollár alatt hozzájutni. Bármilyen furcsa, de ez kapcsolódik az amerikai választáshoz, mert ez az összeg kb. 1800 forint. Ott vannak, akik ugyanígy átszámítva a havi 3-400 ezer forintos fizetésükből nem bírják ezt a napi reggelit megfizetni. Az USA-ban a kisemberek most lesüllyedőben vannak, ez is hozzájárult ahhoz, hogy most ilyen drámai változás történjen Amerikában, hogy egy olyan embert válasszanak meg, aki azt ígéri, a kisemberekkel foglalkozik majd. A korábbi választásokon sosem került ennyire előtérbe az úgynevezett hátrahagyott ember, aki fél attól, hogy elveszíti a munkahelyét, mert a technológiai változások ezt hozzák magukkal, valamint tart attól, hogy túl sok munkahelyet szerveznek ki a világ más részeibe.
Trump azt ígérte, hogy ezeket a munkahelyeket visszaszerzi, visszaszervezi.
Az ígéret és a realitás az két teljesen különböző dolog. Úgy látszik, most ott tartunk, a világ különböző részein a legegyszerűbb, leghétköznapibb dolgoknak a választási kampányokba való bevitele előnyt jelent annak, aki ezt meg meri csinálni. A világ más részein a választási kampányok a világpolitikáról, az értékekről szóltak, most volt először Amerikában és másutt is, hogy az egész egyszerű emberek mindennapi világából vették ki a témákat, amit az egyszerű halandók követni tudnak és arra szavaznak, akit megértenek. Minden mást üres dumának értékeltek. Persze az egy más kérdés, hogy a valóságban mi lesz, azt majd meglátjuk.
Olaszországban népszavazás volt, a miniszterelnök lemondott a kudarca után. Most mi lesz náluk?
Olaszországban a kormány lemondása nem olyan nagy probléma, gondoljunk csak bele, itt 70 év alatt 62 kormánya volt az országnak. A mostani lemondás egy olyan környezetben történt, amikor mindenre jobban odafigyelünk a különböző világpolitikai események miatt. Ha mondjuk ez m5-8 évvel ezelőtt történt volna, akkor senki sem foglalkozna vele. A Brexit, Trump győzelme járult hozzá ahhoz, hogy érzékenyebben figyeljenek arra, mennyire tudnak a populisták előrenyomulni, akik a legegyszerűbb témákat, egyszerűen becsomagolva jól tudják eladni. Olaszországban az Öt Csillag a baloldalon, míg az Északi Liga a jobboldalon képviseli ezt a populizmust.
Olaszország kiléphet az euroövezetből?
Mióta csatlakoztak az euroövezethez mondják, ez Olaszországnak nem jó, ez azonban a gyakorlatban nem igazolható vissza. Az előbb már említett pártok valóban kiírnának népszavazást erről, de ehhez hatalomra kell jutniuk. Amennyiben ezt megcsinálnák, az számukra vereség lenne, mert a kutatások szerint az olaszok túlnyomó többsége vélekedik úgy, nincs visszaút a lírához, ahogy az EU mellett is vannak. Azt gondolom, a mai közvéleményformálók Európában túllihegik a problémákat, ám az emberek többsége inkább reálisan gondolkodik. Valami ilyesmi történt itthon is a legutóbbi népszavazáson. Minden nyomás ellenére sem lehet az embereket egyetlen irányzat alá söpörni. Egyébként Amerika is kettéosztódott, de nem azért, mert az egyik oldala radikálisan jobboldali lenne, egyszerűen csak fel akarja hívni a figyelmet arra, hogy valami nem stimmel az eddigi politzikai szöveggel, azt már nem lehet érteni.
Ön éveken át tudósított Ausztriából. Ott mi történt?
Ausztriában is az történt, amit az előbb mondtam. Mindenütt nagyon komoly háttere van azoknak, akik a bezárkózás hívei, akik a saját nemzetüket helyezik előbbre és minden más problémát ez alá akarnak söpörni. Ám a világ nem ilyen, most az objektív valóság küszködik egy szubjektív narratívával. Ausztriában sikerült megértetni, a nagy európai környezet figyelembevétele nélkül nem lenne olyan gazdag és sikeres ország, mint amilyen. Nagy a kockázata annak, hogy olyanra szavazzanak, aki ezeket az eredményeket kétségbe vonja. Most ebbe az elnökválasztásba nem szólt bele senki, nem úgy, mint annak idején Waldheim kapcsán, akit a múltja miatt ítéltek el, akkor az osztrákok már dafke őt választották meg. Most az osztrák alkotmánybíróság dobta vissza az előző elnökválasztást, minimális problémák miatt, de ezzel is bebizonyították, hogy ez egy demokrácia, ahol nem a nagypártok pacsizzák le egymás között a dolgokat. A mostani megismételt választáson már sokkal nagyobb arányban kapott ki a Szabadságpárt jelöltje.
Mindeközben Németországban mintha lenne némi fordulat az eddigi politikát illetően, hiszen azt lehetett olvasni, Merkel a burka viselése ellen szólalt fel.
Merkel mindig azt mondta, aki rászorult, üldözött, annak segítséget kell adjon Németország, nem tehetik meg azt még egyszer, amit megtettek a német zsidósággal. Ezt egy józanul gondolkodó német ember sohasem felejtheti el. Merkel következetesen gondolkodott, az egy másik kérdés, hogy hatalmas tömegek mentek emiatt Németországba, olyanok is, akik nem voltak erre rászorulva. Ezt a problémát nem lehet egy-két év alatt áthidalni, folyamatokat kell beindítani, így gondolkodik Merkel. Ma már jóval kevesebb bevándorló éri el Németországot, szerződtek Törökországgal a megoldás kapcsán. Szerintem a következő kancellár is Angela Merkel lesz, nincs is alternatívája, sem a pártján, sem pedig az ellenzéken belül. Martin Schultz nem lesz komoly kihívója, ma a baloldal Európában mindenütt háttérbe szorul, most egy zöldebb gondolkodású nyitottabb baloldalra lenne szükség.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
