A kormány álláspontja egyértelmű: Magyarország demográfiai egységének megőrzése a hosszú távú fennmaradás feltétele – jelentette ki Lázár János pénteken Hódmezővásárhelyen.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének hódmezővásárhelyi csoportja által Maróth Miklós Széchenyi-díjas akadémikussal szervezett beszélgetésen kifejtette, történelmi tapasztalat, ha a Kárpát-medencében megváltoznak a demográfiai viszonyok, az csak a magyarok rovására történhet.
„AZ EMBEREK ÉRZIK A VESZÉLYÉT ANNAK, MIKÉNT LEHET A KÉT KULTÚRÁT ÖSSZEILLESZTENI.”
A politikus a népszavazási kampányban eddig tartott fórumainak tapasztalatait összegezve elmondta, az emberek érzik a veszélyét annak, miként lehet a két kultúrát összeilleszteni.
A miniszter úgy fogalmazott, érthetetlennek tartja, hogy Nyugat-Európa „föladta védekezési mechanizmusát”.
A migrációs krízis jelenleg azért jutott viszonylagos nyugvópontra, mert Magyarország és még néhány másik állam lezárta határait és kerítést épített – tette hozzá.
Lázár János kiemelte, miközben Görögországot semmilyen szankció nem érte amiatt, hogy nem tartotta be a schengeni megállapodást, az unió határát kerítésépítéssel és napi 8 ezer katonával és rendőrrel védő Magyarország folyamatos fenyegetésnek és zsarolásnak van kitéve.
Maróth Miklós szerint az iszlám és a kereszténység viszonya aszimmetrikus: ha mi odamegyünk el kell fogadnunk az ő játékszabályaikat, ha ők idejönnek akkor is nekünk kell alkalmazkodni.
„EZ NEM IRGALMASSÁG KÉRDÉSE, EL KELL DÖNTENI BALEKOK VAGYUNK, AKIT KIHASZNÁLNAK, VAGY SEM.”
A Magyar Tudományos Akadémia korábbi alelnöke elmondta, az elmúlt évtizedekben óriási demográfiai robbanás ment végbe a Közel-Keleten, kilencszeresére növekedett a lakosság. Az emberek elindulnak Európa felé, mert nem tudnak megélni.
A professzor szerint valóban háború van azon a vidéken, a konfliktust azonban külső erők robbantottak ki. Szíriából milliók menekültek a környező szegény országokba – Jordániába, Libanonba, Törökországba -, ahol nemzetközi szervezetek támogatásaiból működő táborokba kerültek, de ezek a segélyek elapadtak, részben ezért keltek útra az emberek Nyugat-Európa felé.
Maróth Miklós hozzátette: az érkezők igen kis része menekül valóban a háború elől, ezért ki kell szűrni azokat, akik csupán haszonélvezői próbálnak lenni mások tragédiájának. Hangsúlyozva, ez nem irgalmasság kérdése, el kell dönteni balekok vagyunk, akit kihasználnak, vagy sem.
