A szabadság nem állapot, hanem folyamat: azért minden nap meg kell küzdeni, nem kapjuk ingyen – hangoztatta Szájer József európai parlamenti képviselő a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja alkalmából szervezett séta utáni megemlékezésen Budapesten.
A fideszes politikus az angol nyelven is tolmácsolt beszédében hangsúlyozta, hogy a magyaroknak mindkét embertelen rezsimet, a nemzetiszocialista és a kommunista rendszert egyaránt át kellett élniük. Hozzátette: a pódium mellett található Terror Háza Múzeum egyszerre volt helyszíne mindkét gonosz diktatúrának.
Szájer József azt mondta, hogy a holokauszt és a Gulág a múlt század „ikerszégyenei”. Az alaptörvény mind a nemzetiszocialista, mind a kommunista rezsim embertelen bűneinek elévülését tagadja – hangsúlyozva, hosszan sorolva ezeket a bűnöket, közöttük egyebek mellett a bebörtönzéseket, a kényszermunkatáborokat és a magántulajdon felszámolására irányuló törekvéseket. A gonosz diktatúrái nem pusztán egyes emberek elhallgattatására törekedtek, céljuk az emberi közösségek felszámolása volt – jelentette ki.
„HOSSZÚ ÉVEK SZABADSÁGKÜZDELMÉNEK HÁLA DEMOKRÁCIA VAN MAGYARORSZÁGON, A SZÓLÁSSZABADSÁGOT „GÚZSBA KÖTŐ” POLITIKAI KORREKTSÉG MA IS NEHEZÍTI „DOLGAINK EGYMÁSSAL VALÓ TISZTÁZÁSÁT.”
Közlése szerint a különböző európai nemzetek nem ugyanúgy látják a világot, mert egyes országokban nem tapasztalták meg, milyen az, ha egy diktatúra után nem szabadság következik, hanem egy másik diktatúra veszi át a „stafétát”.
Pedig ha azt akarjuk, hogy az egységesülés ne csak a gazdaságra terjedjen ki, hanem a kultúrára is, meg kell találni a közös nevezőt a gondolkodásban – jegyezte meg.
A nemzetiszocializmus és a kommunizmus között nem lehet különbséget tenni: emberek politikai indíttatású meggyilkolása azonos megítélés alá kell, hogy essen, és a mérce csak az emberi méltóság lehet – hangsúlyozta Szájer József, hozzáfűzve: az ideológiai merevség az élet tagadása.
Úgy fogalmazott, bár most hosszú évek szabadságküzdelmének hála demokrácia van Magyarországon, a szólásszabadságot „gúzsba kötő” politikai korrektség ma is nehezíti „dolgaink egymással való tisztázását”.
Az európai parlamenti képviselő azzal zárta beszédét, hogy a jelen és a jövő szabadságára leselkedő új veszély a radikális iszlám, amely keresztényellenes, antiszemita, továbbá tagadja a férfiak és a nők egyenjogúságát. Ahhoz, hogy képesek legyünk szembenézni ezzel a kihívással, tisztában kell lennünk a múltunkkal – jelentette ki.
Az ünnepség mintegy félórás emléksétával kezdődött, amely a Cipők a Duna-parton emlékműtől indult és a Terror Háza Múzeumig vezetett, itt tartották a megemlékezést. A sok száz emberből álló menetet honvédségi zenekar vezette fel és rendőrök sora biztosította. A tömegben sokan magyar zászlókat tartottak, ezenkívül transzparenseken különböző települések neveit is látni lehetett.
Mind az emlékséta, mind Szájer József beszéde előtt kulturális programok színesítették a rendezvényt, amelyen Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára is részt vett. Szájer József, Rétvári Bence és több más közéleti szereplő is egy-egy szál fehér rózsát helyezett el a Cipők a Duna-parton emlékműnél.
Európában augusztus 23-án, az 1939-es Molotov-Ribbentrop-paktum aláírásának évfordulóján tartják a totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapját.
