A Miniszterelnökséget vezető miniszter az 58. Kormányinfón,

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján kifejtette: a kormány jövő heti ülésén a bevándorlás aktuális helyzetét tárgyalja, többek közt a belügyminiszter jelentését hallgatják meg arról, hogy az Országgyűlés által elfogadott új jogszabály a határvédelem szabályainak változásairól hogyan működik a gyakorlatban.

A tárcavezető arról is tájékoztatott, hogy Orbán Viktor – július 26-ra -Budapestre hívta az osztrák kancellárt. A találkozó fő kérdése a migráció és annak kezelésében a két ország együttműködése lesz. Hozzátette: az osztrák belügyminisztérium közlése szerint a már Magyarországra érkezett lengyel rendvédelmisek mellett osztrák rendőrök is szolgálatot teljesítenek majd a magyar határon.

Lázár János beszámolt arról is, hogy a kormány jövő héten értékeli először az Európai Bizottság (EB) „új és botrányos javaslatát”, amely már a kötelező betelepítési kvótán is túlmegy, hiszen ez nem másról szól, mint egy új betelepítési program megvalósításáról.

Lényege, hogy a tagországok kötelező részvételével az érintett célországokból kellene minden tagországnak betelepítenie a migránsokat – emlékeztetett. Amennyiben ez nem történik meg, a tervezet szankciókat helyez kilátásba – fűzte hozzá. Ez a tárcavezető értékelése szerint az EB és az EU újabb milliókat szeretne meghívni Európa területére.

Fotó: fidesz.hu

Nemrég az Európai Parlamentben (EP) a szocialista, DK-s és liberális magyar képviselők nagy támogatása mellett fogadták el ezeket a javaslatokat – idézte fel. Az EB javaslata kifejezetten veszélyes Magyarországra nézve, ugyanis az ország szuverenitását érdemben érinti, mert meg akarja határozni azt, hogy az országban kik és milyen feltételek mellett éljenek – mutatott rá a miniszter, hozzátéve, hogy a betelepítettek teljes integrációját vállalni kellene a javaslat szerint. Ehhez mintegy 10 ezer eurót biztosítana az unió – közölte.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet ismét arra is, hogy nem háborús vagy politikai menekültekről van szó, magyar határra érkezők 70-80 százaléka személyes és gazdasági okokból indul el, és nem azért mert meggyőződése okán üldözik.

Az EU asztalán van Soros György javaslata, amely különadó kivetését tervezi, tehát az európai polgároknak a „kaland finanszírozásához” különadó formájában kellene hozzájárulniuk egyes javaslatok szerint – ismertette az EU-s tervek financiális oldalát a tárcavezető. Egyúttal kitért arra a javaslatra is, amely a vonakodó államokat a felzárkózási támogatások átalakításával, megkurtításával szankcionálná. „Tehát a meghívó számláját a választópolgároknak vagy különadóval, vagy a támogatások teljes megvonásával kellene finanszírozniuk” – összegzett Lázár János.

A miniszter ugyanakkor a javaslatot embertelennek és teljesen ellentétesnek minősítette az európai gondolattal. Mindemellett jelezte, hogy az adott országok betelepítési programját hazánk tiszteletben tartja, de az elképzelhetetlen, hogy Magyarországon kötelező kvóta valósuljon meg.

„Mivel Európában most már naponta kerülnek elő ezek a javaslatok, ezért nagy szüksége van a magyar választópolgárok segítségére, ezért lesz kiemelt jelentősége az október 2-i népszavazásnak” – húzta alá.

A magyar határvédelem kapcsán a kormány üdvözli Kósa Lajos javaslatát, mely szerint jövő hétfőn a honvédelmi bizottság kihelyezett ülésen fog tájékozódni arról, hogy Röszkénél a határvédelem hogyan zajlik – mondta. Ennek kapacsán a tárcavezető kitért arra is, hogy elképesztő állítások jelennek meg, melyek Magyarországot a bevándorlókkal szemben erőszakkal vádolják. Erre reagálva hangsúlyozta: a BM és a kormányzat folyamatosan követi a rendőri és határrendszéti intézkedéseket, eddig az intézkedések mindenben megfeleltek a törvényi előírásoknak; méltányosak voltak, a dublini jegyzőkönyveket és a schengeni egyezmény vonatkozó előírásait maximálisan érvényesítették.

„Semmiféle erőszakra vagy erőszakos atrocitásra sor nem került” – szögezte le. Összegzésében Lázár János úgy fogalmazott: szemenszedett hazugság, hogy a rendőrök megvertek volna bárkit is azok közül, akiket a 8 kilométeres zónában feltartóztattak, a határon megállítottak, vagy befogadási központba irányítottak.

„A rendőrök és katonák teljesítménye kimagasló, intézkedésük szakszerű, a kormánynak pedig az a kötelessége, hogy ott legyen teljes mellszélességgel, bármely nemzetközi szervezet is vonja kétségbe az intézkedések jogszerűségét, szakszerűségét” – fogalmazott. Egyúttal emlékeztetett: hazánkban az illegális határátlépés és a kerítés megrongálása is bűncselekménynek számít, a szabályok, törvények mindenkire vonatkoznak; a magyar választópolgároknak éppúgy jogkövető magatartást kell tanúsítaniuk, mint azoknak, akik az ország határához érkeznek.

Az Európai Unió és Törökország között köttetett megállapodás elemzésére térve a tárcavezető kifejtette: az unió egyes vezetői úgy gondolták, hogy az EU-török megállapodás meg fogja oldani a bevándorlás problémáját.

Eddig 800 bevándorlót vett át az unió Törökországtól, Görögországtól Törökország 468-at, miközben hazánk határához csak idén 17 ezren érkeztek. Európa számára az igazi védelmet, a biztonságot a fizikai határzár jelenti – szögezte le.

Egy közvélemény kutatásra is felhívta a figyelmet a miniszter, mely keretében 28 tagállamban kérdezték az embereket a kötelező elosztási mechanizmusról. Ennek kapcsán közölte: a teljes közép-európai régióban több mint kétharmados a mechanizmus elutasítottsága. A kisebb terhet viselő, és egyébként határvédelmi feladatot el nem látó tagállamokban pedig az emberek mintegy 40-50 százaléka utasítja el ezeket a terveket – fűzte hozzá, megjegyezve: az összes megkérdezett 70-80 százaléka mind a 28 tagállamban nemcsak gazdasági, de biztonsági problémának is látja a bevándorlást.

Augusztus 19-ig várják az állampolgárok álláspontját arról, hogy a közigazgatási bürokráciacsökkentés jegyében milyen eljárásokban lenne szükség újabb egyszerűsítésekre. Emellett arról kérik ki az emberek véleményét, milyen engedélyezési eljárásokat kellene átalakítani, és mely – jelenleg fizetős – szolgáltatásokat kellene olcsóbbá vagy ingyenessé tenni – tájékoztatott a Miniszterelnökséget vezető miniszter az 58. Kormányinfón, csütörtökön. A tárcavezető a kormány első féléves munkájáról szólva kifejtette: húsz ülést tartottak az első félévben, a kormány 648 előterjesztést tárgyalt meg – összesen 19 500 oldalnyi irományt -, 182 rendeletet és 355 határozatot hozott.

Fotó: fidesz.hu

Ismertetése szerint a jövő heti kormányülésre Orbán Viktor miniszterelnök tájékoztatást kért a belügy- és az agrárminisztertől az elmúlt napok, hetek viharkárairól és a kárenyhítésről.

A gazdasági mutatókat értékelve kitért arra is, hogy a költségvetés hiánya egészen biztosan a 2 százalékos határon belül lesz idén. Egyúttal kiemelte: az ipari teljesítmény bővülése megnyugtató a növekedési kilátásokat illetően.

A Városligettel kapcsolatban a tárcavezető elmondta, a kormány az összes, a ligettel kapcsolatos döntést meghozta, a szükséges forrásokat biztosította, kétéves előkészítő munka után kezdődik meg a kivitelezés.

Ebben a kormány már nem kíván állást foglalni, a megvalósítás kérdései azokra tartoznak, akiket a kormány kinevezett erre – mondta.

A tiltakozók abból a téves feltételezésből indulnak ki, hogy csökken a zöldfelület. A kormány célja, hogy a zöldfelületet növelje, 15 milliárd forintos kertépítési programot terveznek és megpróbálnak megmenteni minden fát vállalva az átültetés költségeit – mondta Lázár János.

Szerinte biztos lesznek olyanok, akik a következő időszakban is ellenezni fogják a Liget-projektet, számukra biztosítani kell a jogszerű tiltakozás lehetőségét és közben a kivitelezőknek a munkafeltételeket, ez a beruházó dolga.

Az Uber tevékenységének felfüggesztését Lázár János úgy kommentálta: jobban örült volna, ha a cég inkább vállalja a játékszabályokat, „az, hogy az Uber ezt nem vállalta és kivonult, az nyilvánvaló, pénzről szól”.