„A társadalom egy része maga akar beszállni a kampányba” – Franciaországban a tüntetések az elnökválasztást is átírhatják
A franciaországi diáktüntetésekből szélesebb társadalmi tiltakozássá váló megmozdulásokról és az utcai erőszak politikai következményeiről kérdezte M. Kende Péter Dr. Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértőt a Pirkadat október 20-i adásában. A telefonos beszélgetésben a rendőri fellépés keménysége, a francia társadalom elégedetlensége és a közelgő elnökválasztás került előtérbe. A szakértő szerint a tiltakozások új helyzetet teremtenek a kampányban, ám egyelőre korai megmondani, melyik politikai oldal tudja ezt a maga javára fordítani.
Franciaországban a rendőri erőszak is politikai vitatéma
M. Kende Péter az 1961. október 17-i párizsi események felidézésével indította a beszélgetést, és arra kérdezett rá, milyen párhuzam vonható a történelmi rendőri fellépés és a mostani franciaországi tiltakozások között.
Soós Eszter Petronella elmondta, hogy a kemény rendőri fellépés Franciaországban régóta visszatérő vitatéma. Az elmúlt években súlyos sérülésekkel járó esetek is történtek, voltak tüntetők, akik elveszítették a szemüket vagy a kezüket.
A történteket azonban a különböző politikai táborok egészen eltérően értelmezik. A baloldal és a radikális baloldal elsősorban a rendőri erőszakot bírálja, a politikai centrum a radikális baloldali szereplők felelősségét és az erőszakra való felbujtás kérdését emeli ki, míg a jobboldal a kormány rendfenntartási képességét vonja kétségbe.
A szakértő megjegyezte, hogy a hétvégi események során valóban kevésnek bizonyultak a rendelkezésre álló rendőri erők. Úgy látja, mindhárom értelmezésben lehet igazság, de az, hogy ki melyik részletet hangsúlyozza, már politikai döntés.
A diáktüntetés csak az első jele volt az elégedetlenségnek
A tiltakozások középiskolás és egyetemista diákok megmozdulásaival kezdődtek, de Soós szerint ezek egy sokkal szélesebb társadalmi feszültség felszínre törését jelezték.
A kezdeti diákmobilizációt egyfajta szelepnek nevezte, amelyen keresztül megmutatkozott a felgyülemlett elégedetlenség. Különösen érdekesnek tartja, hogy mindez már az elnökválasztási kampány időszakában történik. A társadalom egy része láthatóan nem kívánja kivárni, hogy a politikai változás lehetőségét kizárólag a választás kínálja fel, és közvetlenül is részt akar venni a folyamat alakításában.
Ez új feladat elé állítja a jelölteket, akiknek reagálniuk kell az utcán megfogalmazódó követelésekre. A társadalmi elégedetlenség politikai következményei azonban jelentősen függnek attól, hogy a tiltakozások milyen formát öltenek.
Az erőszak megváltoztathatja a kampány témáit
A szakértő úgy értékelte, hogy egy alapvetően szociális követeléseket megfogalmazó tiltakozási hullám elsősorban a baloldali politikusok számára kínálhat lehetőséget. Az utcai erőszak megjelenése azonban a közbiztonságot és a rend helyreállítását helyezheti előtérbe.
Ez azért fontos, mert a korábbi közvélemény-kutatások alapján a franciák többsége elítéli az erőszakos megmozdulásokat. A rendpárti választók számára így a jobboldali jelöltek üzenetei is nagyobb jelentőséget kaphatnak, különösen akkor, ha a jelenlegi kormányt nem tartják képesnek az utcai helyzet kezelésére.
Soós ugyanakkor óvott a gyors következtetésektől. A lehetséges politikai hatásokat egyelőre hipotézisekként kezelte, és azt javasolta, hogy két-három hét elteltével érdemes megvizsgálni, hogyan változnak az elnökválasztás első és második fordulójára vonatkozó felmérések.
Glucksmann a politikai centrum szavazóit is megszólíthatja
M. Kende Péter arra is kíváncsi volt, hogy a radikális baloldal és a jobboldal közötti küzdelemben milyen szerepet játszhat a középbaloldal megerősödése.
Soós Eszter Petronella Raphaël Glucksmann nevét emelte ki, aki a szocialistákkal közösen már a 2024-es európai parlamenti választáson is figyelemre méltó eredményt ért el. A beszélgetésben ismertetett adatok alapján jelenleg tizenegynéhány százalék körüli támogatottsággal rendelkezik.
A szakértő számára az egyik legérdekesebb kérdés, hogy Glucksmann képes-e szavazókat elvonni a centrista Édouard Philippe-től. Ha igen, az a jelöltek közötti erőviszonyokat szélesebb körben is átalakíthatja, és Jean-Luc Mélenchon helyzetére is hatással lehet.
Philippe egyelőre erősebb támogatottságot mutat Glucksmannál, de a centrumon belül sem tisztázott véglegesen a jelöltek viszonya. Gabriel Attal szerepe és esetleges visszalépése szintén befolyásolhatja a mezőnyt.
Januárban ritkulhat, márciusra rendeződhet a mezőny
A következő hónapokban Soós szerint több jelölt is kieshet a tényleges versenyből, és fokozatosan kialakulhatnak a tartósabb politikai erőviszonyok. Január környékén már látszódhat, kik bizonyulnak rövid életű jelöltnek, márciusra pedig a mezőny további rendeződésére számít.
Édouard Philippe számára külön kihívást jelenthet a jelenlegi tiltakozási hullám, mivel korábban Emmanuel Macron miniszterelnökeként szolgált. Bár kampányában igyekszik távolságot tartani a jelenlegi politikai vezetéstől, korábbi kormányzati szerepe továbbra is befolyásolhatja megítélését.
A francia elnökválasztási verseny alakulását így egyszerre formálhatják a társadalmi elégedetlenségből eredő követelések, a közbiztonság körüli félelmek és a jelöltek közötti szavazói átrendeződések. M. Kende Péter és vendége abban maradtak, hogy néhány hét múlva, az újabb felmérések ismeretében visszatérnek a franciaországi fejleményekre.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
