Én optimista vagyok…
Heisler András a közelgő miniszterelnöki találkozóról, a Mazsihisz külföldi és itthoni helyéről beszélt, de szóba kerültek még olyanok is, mint a zarándokturizmus, az oktatás és Izrael szerepe is.
Most próbáljunk meg csak a pozitívumokról beszélni. Milyen volt a megbeszélése Lázár János miniszterrel?
Ha politikusi szófordulatot lehet használni, akkor ez egy nagyon baráti hangulatú, eredményes beszélgetés volt.
Mik voltak az eredmények?
Lázár miniszter úrral hosszasan beszéltünk, nagyon sok olyan témát is érintettünk, amelyek nem a közelgő miniszterelnök úrral lezajló tárgyalás előkészítése volt. Olyanokról is beszéltünk, amelyek a zsidó közösség életében keletkező problémák megoldására irányultak. Szóba került a miniszterelnök úrral történő találkozó is, amelyre rövidesen sor kerül majd. Úgy gondolom, ez egy nagyon fontos találkozó lesz, ezt próbáltuk meg most előkészíteni.
Nyár van, a zsidó oktatási intézményekben is szünet van, mi várható a következő tanévben? Mi a helyzet a hittanoktatással?
Az iskoláink nagyon komoly munkát végeztek az elmúlt tanévben, például az OR-ZSE, a zsidó egyetem újra akkreditáltatta magát, államilag elismert lett megint. Ebben nagyon komoly munkája van Schőner rektor úrnak és csapatának egyaránt. Az akkreditáció azt jelenti, hogy az egyetem az elkövetkezendő négy évben kap egyfajta stabilitást. Ebben a stabil háttérben lehet hozzányúlni azokhoz a struktúrákhoz, amelyek változtatást igényelnek. A Scheiberben, az általános és középiskolánkban, illetve a zsidó formális oktatást nem igénybevevők részére a hittanoktatás szervezése folyik, elkészült egy egészen magas színvonalú tankönyv, összesen nyolcat tervezünk, a tervek szerint idén még kettő készül majd el. Az elkészítésben támogatást kaptunk az EMMI-től. A terveink szerint a nyár végén egy nyilvános sajtótájékoztató keretében mutatjuk be majd a könyvet, amiről tudni kell, hogy teljesen modern, a XXI. századnak megfelelően foglalkozik a hittan oktatásával, reméljük, hogy sok örömük lesz majd a könyvben a diákoknak. Azt is remélem, hogy segít majd abban a felkészülésben is, amellyel a hittan tanárainkat is segítjük. Augusztusban tartunk egy összetartást a tanároknak, hogy majd szeptembertől újult erővel fogjunk a hittanoktatásnak is.
Ha már új tanév, a többi tankönyvben hogyan és miként szerepel majd az a szó, hogy zsidó, miként szerepel majd Izrael?
Nagyon komoly változások lesznek a korábbiakhoz képest és még nem elégségesek ezek a változások. Az oktatás, a tankönyvek területén alakult egy informális szervezet, tizenhét zsidó szervezet összefogásával, ennek egyik tagja a Mazsihisz is. Ez a szervezet, Olti Ferenc vezetésével nagyon keményen dolgozik azon, hogy a tankönyvekben az a kifejezés, hogy zsidó, a zsidóságot, Izraelt érintő kérdések a megfelelő helyre kerüljenek. Nagyon sok változást sikerült már elérniük, történelem-, etika tankönyvekben, jó irányba haladunk, sok még a feladat előttünk.
Lesznek szakiskolák is, ahol lesznek közismereti tárgyak is, lesz történelem, vallástörténelem oktatás is. Mintha kifelejtették volna a zsidó vallást. Mit tud erről mondani?
Én tegnap hallottam erről, azonnal intézkedtem, hogy nézzük meg, mi történt. Engedje meg, hogy tisztázzuk ezt a dolgot, azt azért el kell mondani, ha nagy egyházakról van szó a történelem folyamán, akkor a zsidó felekezet nem kihagyható.
Mi a helyzet a Mazsihisz külkapcsolataival és belső ügyeivel, vidék-Budapest viszonnyal, a kommunikációval, meg azokkal az ígéretekkel, amelyekről beszélt már?
Engedje meg, hogy felszeleteljem a kérdést. Először a külkapcsolatokról beszéljünk. Az elmúlt két és fél évben, ha valami nagyon fejlődött, az éppen a szervezet külkapcsolata. Nagyon sok energiát fordítottunk erre, különböző konferenciákon való részvételünk már nem formális, nem jelen vagyunk, hanem aktív szereplők. Legutóbb éppen Izraelben, a Bar Ilan egyetemen volt egy nagyon izgalmas konferencia, nagy érdeklődés mellett, a mi küldöttségünk hét főből állt, mindenki aktív szerepet vállalt ebben. A nemzetközi munka eredménye t6alán az is, hogy a Zsidó Világkongresszus mellett az Európai Zsidó Kongresszus végrehajtó bizottságába is beválasztottak.
Ha már külkapcsolatok, mikor fogadják majd el a Mazsihisz rabbijainak a kasrutját, kósersági pecsétjét, vagy a rabbik betérítését?
Ez messze túlmutat a Mazsihiszen, ez nem a mi szervezetünk és a rabbik problémája. Ez egy világprobléma, olyannyira, hogy legutóbb a Szochnut, az izraeli bevándorlási ügynökség párizsi konferenciáján is szóba került ez, nagyon motiváltak abban, hogy ebben a kérdésben előrelépés történjen. Ez mindenütt probléma, nem csak a vegyes házasságok tekintetében, hanem minden egyéb olyan dologra, amit a helyi közösségek irányzatai elfogadnak, de az izraeli ortodox rabbinátus nem.
Nemrégiben lehetett arról hallani, hogy egyre több zsidó zarándoklat indul Magyarországra. Ebben mekkora a Mazsihisz szerepe?
Bár ez is része a külkapcsolatoknak, itt azért egy belföldi fejlesztésről van szó. A magyar kormány kiírt egy nagyon komoly pályázatot egyházi turizmus témában. Kaptunk egy felkérést, hogy próbáljuk meg a zsidó felekezeti turizmus projektjét összefoglalni. Jelenleg ezen dolgozunk. A kiírás nagyon bonyolult, talán egy kissé túlontúl is az. Próbálunk megfelelni a kiírás feltételeinek, mely szerint az minősül ebben a kiírásban vallási turizmusnak, amelyik legalább öt helyszínt és három megyét érint. A mi projektünk az északkelet-magyarországi régióban próbál megvalósulni, ezt készítjük elő, de nagyon nehéz dolgunk van.
Ide sorolható a mádi zsinagóga is?
Nem, mert azt korábban a kormány kezelésbe átadta az EMIH-nek. A mi projektünk színhelyei: Miskolc, ahol egy ortodox zsinagógánk van, Nagykálló, ahol a csodarabbi sírja van, Debrecen környéke. Debrecen azért nem fért bele, mert van a kiírásban egy kizáró feltétel, így budapesti és balatonfüredi projekt sem tud ebben megvalósulni.
Mi az a balatonfüredi projekt?
Az nem projekt, ott van egy patinás üdülőnk, ami patina már olyan mértékű, ami nehezíti a nyugodt pihenést. Ez egy évtizedek óta működő zsidó üdülő, sokan szeretnek odajárni, sokan szeretnének is, de egy komoly felújításra van szükség. Nekem van egy álmom, amit egyszer talán meg is valósítunk, hogy az ne csak egy két hónapra nyitva tartó üdülő legyen, hanem legyen ott egy üdülő és egy oktatási centrum is, amelyik egész évben is működik.
Lehetett hallani, hogy a BZSH közgyűlésén vita volt a szervezet gazdasági zárszámadása körül. Most mi a helyzet?
A BZSH közgyűlése a számvizsgáló bizottság javaslata alapján nem fogadta el a költségvetést, ezt a következő közgyűlésnek kell elfogadnia. Szerintem ezen a közgyűlésen nagyon kialakulatlan álláspontok csaptak össze. Végül hoztak egy demokratikus döntést, most a vezetésnek, az ügyvezető igazgatónak a feladata a megoldás megtalálása. A feladat az, hogy a következő közgyűlésen a BZSH-nak legyen elfogadott zárszámadása, költségvetése.
Mintha azt lehetne látni, hogy az egyre gyakoribb izraeli látogatásokon kevesebb magyar fiatal venne részt. Nem elég vonzó a zsidó állam a magyar fiataloknak? Most elsősorban a vallási ünnepeken való látogatást értem.
Nincsenek erről statisztikáim, nem tudom, hogy csökken vagy éppen nő ez a létszám. Én azt látom, Izrael mindent megtesz azért, hogy népszerűsítse ezeket a programokat. Nemrégiben voltam a Szochnut egy programján, ahová tizenhét zsidó intézménynek a vezetői jöttek el, bemutatni a saját intézményüket a magyarországi fiataloknak. Nem azért, hogy a fiatalok alijázzanak, hanem azért, hogy megmutassák, hogyan lehet Izraelben nyelvet tanulni hat hónapig, hogyan lehet kibucba menni valaki, hogyan lehet egyetemen tanulni, stb. Én azt láttam ott, hogy két-háromszáz csillogó szemű fiatal volt ott, nagyon érdeklődőek voltak, s jelentkeztek különböző programokra. Én optimista vagyok.
Kicsit másként. Voltak régebben nagytudású rabbik, akik cionisták voltak, voltak, akik nem. Voltak, akik azt mondták, Jeruzsálem a szívünk csücske, de majd akkor megyünk oda, ha megjön a Messiás. Ma hogyan állnak ezzel a magyar rabbik?
Úgy vélem, Magyarországon nem más a helyzet, mint bárhol másutt Európában. Már beszéltem a Szochnut párizsi konferenciájáról. Ott ellenünk nem a szélsőjobb, nem a szélsőbal, nem a szélsőséges arab mozgalmak tüntettek, hanem ultraortodox zsidók, mert szerintük, amíg a Messiás nem jön el, Izraelnek nincs helye a világban. Van számos sokszínű elképzelés, Magyarországon is, ahol azért ez a nagyon szélsőséges, ultraortodox irányzatok kevésbé terjedtek el. Az is igaz, hogy a rabbijaink között is rengetegféle affinitás van, akár Izrael népéhez, akár Izrael Államhoz is.
Az emberi jogi bíróság döntött a magyarországi kisegyházakkal kapcsolatban, amelyek nem kerültek itthon elismert egyházi státuszba. Ezek szerint Starsbourg jobban a keblére öleli a hazai kisebb zsidó egyházakat, mint a Mazsihisz. Osztja ezt a véleményt?
Nekem ugyan van egy személyes, liberális nézetem, de Mazsihisz elnökeként a többségi álláspontot kell képviselnem. Most a szervezeten belül nem kapott többséget az a nézet, hogy ezt az ügyet komolyabban támogassuk. Mellette azért szögezzük le, a Mazsihisz a vallásszabadság híve, tehát ha valakik megfelelő keretek között alkotnak egyházat, úgy nekik a lehető legnagyobb szabadságot kell megadni.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
