Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az 56. Kormányinfón, melyet Kovács Zoltán kormányszóvivővel

Nem az EU ellen szól a kötelező betelepítési kvóta elleni népszavazás, hanem jó példa arra, hogy miként lehet egy fajsúlyos kérdésről beszélni a választókkal – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az 56. Kormányinfón, melyet Kovács Zoltán kormányszóvivővel tartott közösen.

Magyarország célja, hogy Nagy-Britannia, ez az erős nyugati hatalom stratégiai szövetségesünk maradjon – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.

A miniszter kifejtette: a kormány felállít egy munkacsoportot a Brexit következményeinek kezelésére. Magyarország érdeke a gazdasági és politikai együttműködés fenntartása Nagy-Britanniával. Lépéseket tesznek, hogy a hosszú tárgyalási folyamat eredményes legyen a kilépés és az új együttműködési feltételek megteremtése tekintetében – hangsúlyozta.

A magyar kormány tiszteletben tartja a britek döntését

Lázár János kiemelte: fontos feladat a Nagy-Britanniában dolgozó több százezer magyar munkavállaló jogainak és érdekeinek védelme magyar-brit és EU-brit viszonylatban is. Hozzátette: a visegrádi együttműködést is erősíteni kell, így a magyar munkavállalók érdekében is közösen léphetnek fel.

Mint mondta, a magyar kormány tiszteletben tartja és tudomásul veszi a britek döntését, és nem értenek egyet azokkal, akik a népszavazás eredményét vitatják, hiszen a brit választópolgárok nagy számban vettek részt a referendumon és éltek a szavazati jogukkal.

Kiemelte: az ellenőrizetlen bevándorlás miatt döntött a Brexit mellett a választók jelentős része, és ha a bevándorlási helyzetet nem kezeli az EU, ha nem biztosítják a megerősített határvédelmet és feladják a szuverenitásnak azt a feltételét, hogy az országok maguk határozhatják meg, kik élhetnek a területükön, annak súlyos következményei lesznek az EU jövőjére nézve. „Teljes tévedés a kontroll nélküli bevándorlás”, a meghívásos politika és Schengen feladása – hangoztatta.

A Brexitért felelőssé tehető a brüsszeli bürokrácia

Kérdésre megjegyezte: Magyarország érdeke a jobb unió, és a Brexitért felelőssé tehető a brüsszeli bürokrácia, megengedhetetlen a bürokratikus struktúra rátelepedése Európára, inkább erősíteni kell a nemzeti szuverenitást.

Azt is elmondta kérdésre, hogy a kormány nem mérlegelte, Skócia és Észak-Írország esetében mi a hasznosabb. Mint mondta, ez is sok kérdést vet fel, ugyanakkor nem gondolja, hogy aki a Brexit mellett szavaztak, azok ne gondolták volna végig a szavazatuk következményeit. „Óvnék attól a leegyszerűsítő, pro-európai állásponttól, hogy a tájékozatlan vidéki lakosság, a vidéki bunkók szavaztak a Brexit mellett és a felvilágosult nagyvárosi polgárság az bezzeg tudja a tutit” – fogalmazott.

Lázár János kérdésre beszámolt személyes álláspontjáról is a brit népszavazással kapcsolatban, mint mondta, megerősödött az a meggyőződése, hogy jó szívvel nem tudna a bennmaradás mellett szavazni. Ez nem jelenti azt, hogy ne lenne Európa-párti, de nem ért egyet azzal, amit ma Brüsszel tesz – magyarázta. Felidézte: annak idején Magyarország belépése mellett kampányolt, de ma az EU intézményrendszere több bajt hoz az Európa-gondolatnak, mint megoldást és problémát.

Azt is kijelentette: nem lesz népszavazás a magyar EU-tagságról, mert már volt egy érvényes referendum, amely a csatlakozás mellett szól.

A miniszter szerint nem az EU ellen szól a kötelező betelepítési kvóta elleni népszavazás, hanem jó példa arra, hogy miként lehet egy fajsúlyos kérdésről beszélni a választókkal. Közölte: hamarosan megindul a kampány, így felmerül a kérdés, hogy mi értelme a referendumnak, milyen összefüggésben áll az európai eszmével. Ha a bevándorlással kapcsolatban nem ismerjük meg a magyarok véleményét, nem tudjuk hitelesen képviselni azt az elvet, hogy alapvető joga egy országnak meghatározni, ki tartózkodjon a területén – magyarázta.

Lázár János úgy látja, a brit kilépésről született döntéshez is hozzájárult a bevándorlás, és ha nem dönthetnek az országok arról, hogy akarnak-e bevándorlást vagy sem, az szétfeszítheti az EU kereteit.

Ötpárti egyeztetés lesz a kanadai szabadkereskedelmi egyezményről

A tárcavezető azt is közölte: ötpárti egyeztetést hív össze a jövő hét elejére az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény ügyében. Meglepő fordulatnak nevezte, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kizárólag az európai fórumok jóváhagyásához kötné az egyezményt, miközben a magyar parlament határozatot fogadott el arról, hogy a megállapodásról nemzeti szinten is dönteni kíván. Hozzátette: ezen álláspont megerősítését várja a pártoktól.

A miniszter egyúttal élesen bírálta Soros Györgyöt, aki szavai szerint közvetlenül is a színpadra lépve, magyarellenes javaslatokkal és uniós támogatások megvonásával akarja megvalósítani az „iparszerű” bevándorlást. Értékelése szerint az amerikai üzletember javaslatai alapján a magyar választóknak adót kellene fizetni, amiből a bevándorlókat tartanák el Európában és 30 milliárd eurót kellene költeni a migráció jelenlegi problémáinak megoldására.

Demokratikus legitimáció nélkül nehezen értelmezhetőnek nevezte a felvetéseket. „Az a kérdés, hogy ki kérte meg arra, hogy megoldja Európa problémáit” – vetette fel, hozzátéve: megnyugodhatnak azok, akik eddig megkérdőjelezték, hogy Soros Györgynek bármi köze lenne a bevándorlással kapcsolatos nemzetközi állásfoglalások kialakításához. Az nem tisztázott – folytatta -, hogy miért nem az Egyesült Államokban kampányol a bevándorlás mellett és miért nem a keleti parti választópolgároknak ajánlja az általa soroltakat.

Megkérdezték arról is, hogy miért nem jelent meg Farkas Flórián miniszterelnöki biztos az unió csalás elleni hivatala, az OLAF meghallgatásán. Lázár János az felelte, nem tudja az okot, ő arra kéri, hogy mindenképpen menjen el.

A kormány lezárta a Liget-projekt kérdését

A miniszter közölte azt is, hogy a kormány több mint három év társadalmi vita és egyeztetést követően lezártnak tekinti a Liget-projekt kérdését. Kifejtette, hogy minden érvet és ellenérvet mérlegeltek az ügyben, megkezdődik a kivitelezés és 2018-2019-re elkészül a beruházás.

Mint mondta, nem világos, hogy ki mi ellen tiltakozik, mivel a zöldfelületek aránya nőni fog a jelenlegihez képest. Megjegyezte: politikai akció lehet a dologban, ugyanakkor mindenkinek be kell tartani a törvényeket. Az építési területet a munkavédelmi és építésvédelmi szabályoknak megfelelően lekerítik, a kerítésen kívül azonban nincs akadálya a tiltakozásnak – tette hozzá.

A tárcavezető beszámolt arról is, hogy kijavították az államfő által kifogásolt passzusokat az egyes kárpótlással összefüggő törvények módosításában, az újra benyújtják az Országgyűlésnek. Közölte azt is, hogy a földárverések harmadik köre után nem tervez újabbat a kormány, ezért értékelése szerint okafogyottá vált a szocialisták által indított népszavazási kezdeményezés.

Megkérdezték a Déli pályaudvar sorsáról is, ezzel kapcsolatban ismét leszögezte, hogy Tarlós István főpolgármester távollétében nem döntenek az ügyben. Arra a felvetésre, hogy a városvezető felhatalmazta helyettesét, Bagdy Gábort a képviseletére, azt felelte: a főpolgármestert akarják meghallgatni, mert amikor nincs ott a kormányülésen, „hiánya átjár, mint huzat a házon”. Megerősítette azt is, hogy a kormány döntést hozott a fővárosi buszpótlás ügyében, Budapest meg fogja kapni a szükséges forrásokat.

A miniszter kitért arra is, hogy minden kormányzati szándék ellenére rosszul áll a kerékpárút-építési program, az elmúlt időben ugyan ezer kilométer kerékpárút épült, elsősorban fő közlekedési útvonalak mellett vagy belterületen, de ezeket alapvetően nem turisztikai célra használják, és most olyan kerékpárutak kellenek, amelyek ilyen célra alkalmasak.

Arról is beszélt, hogy az útfejlesztések ügyében is dönt a kormány, ami nem lesz egyszerű, a kormány asztalán ugyanis egy 2100 milliárdos útfejlesztési program van, és forráshiányok is vannak. Tételenként döntenek, hogy 2022-ig befejezhessék a programot. Preferencialistát állítanak fel, továbbá határoznak arról, hogy a fejlesztések mikor és hogyan valósulnak meg – magyarázta.

Lázár János megjegyezte: az önkormányzati tisztviselők joggal úgy érzik joggal, hogy kimaradtak a béremelésből, és a kormány kész tárgyalni az önkormányzati vezetőkkel, valamint a szakszervezetekkel, hogy miként tudnak segíteni ebben az ügyben.

Kérdésre megerősítette, hogy a tervek szerint minden kormányüdülőt értékesítenek.

A tárcavezetőt kérdezték arról is, hogy a Kéményseprők Országos Szakszervezete évenkénti kötelező ellenőrzést szorgalmaz és erről egyeztetnének vele. Azt válaszolta, hogy ez egy katasztrófavédelmi és hatósági kérdés, a politika nem veheti át a felelősséget a katasztrófavédelemtől, hogy megszabja a gyakoriságot, ugyanakkor meg fogja hallgatni őket.

L. Simon László befejezi munkáját

A Miniszterelnökséget vezető miniszter nem elégedett a kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkár munkájával, ezért L. Simon László befejezi tevékenységét. Utódjáról a miniszter dönt.

A tárcavezető alapvetően jó döntésként értékelte több terület és feladatkör Miniszterelnökséghez kerülését.

Arról is beszélt, hogy Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára hamarosan nyugdíjba vonul, emiatt szervezeti és személyzeti változások várhatók a következő időben. A takarékszövetkezeti integráció ki fogja állni a politikai vitákat és az idők próbáját – jelentette ki.

Lázár János kérdésre elmondta: a Magyar Postánál csalás miatt folyik nyomozás három ügyben, de minden ügyben minden felelősséget vállal ő és Németh Lászlóné is. Arra kéri Pintér Sándor belügyminisztert, hogy ha vannak még feljelentések – akár névtelenek is – a Magyar Posta és a takarékszövetkezeti integráció miatt, mindenképpen rendeljenek el nyomozást, minden vizsgálatot folytassanak le, és „mindenhol minden felelősséget vállalunk” – fogalmazott.

Azzal kapcsolatban, hogy Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója a napokban a numerus claususról úgy nyilatkozott: az nem jogfosztó, hanem „jogkorlátozó” törvény volt, Lázár János közölte: a Szakály Sándor által mondottak nem esnek egybe azzal a történettudományi értékeléssel, amely ma Magyarországon a történészek közötti konszenzus. Ez Szakály Sándor személyes álláspontja, és hiba lenne, ha a kormány állást foglalna az ügyben, a felmentését nem tervezik – mondta. Úgy vélte, annak eldöntése, hogy a történész kijelentése helyes vagy helytelen, nem a kormány dolga, majd a történésztársadalom megvitatja, és történettudományi kérdésekben a kormánynak nincs döntési joga, nagy baj is lenne, ha a kormány határozna ezekben a kérdésekben. Szakály Sándor főigazgatói munkájával maximálisan elégedett Lázár János.